Madárvárta

Magányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes kereplőhöz hasonló hangja árulja el. Nedves réteken, kaszálókon, a sűrű, magas fűben szaladgál mint egy gyalogkakukk. Színe és alakja szerint inkább a fürjhöz hasonlít, de jóval nagyobb: testhossza 27-30 cm.

Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél harisos kalandjairól. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Világszerte veszélyeztetett faj, de nálunk köszöni jól van, és ez a magyar természetvédelem -- és az MME érdeme! Hatalmas madár, a kakas akár 16 kg is lehet. A legnagyobb röpképes madár. Dürgéskor nagyon szép, ahogy kifordított fehér szárnytollaival páváskodik: fehér habcsókhoz, de egyesek szerint vécékeféhez hasonlít. A hangja az utóbbi asszociációt erősíti..

Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Természetes élőhelyei az alföldi puszták. Telepesen költ. Gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért védelme kiemelt fontosságú. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt. Itt nem kell tartaniuk a vadászattól és könnyen jutnak táplálékhoz is a parkok gyepén és a szeméttelepeken.

Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A 80-as évek varjúháborúja (azaz tömeges irtásuk), és az élőhelyek drasztikus csökkenése miatt alig maradt belőlük.. És még így is, még mindig zavaróak sokaknak, panaszkodnak rájuk, nem szeretik őket... Na jó, a hangjuk lehetne kellemesebb is, de igenis hasznosak, okosak - és szépek!

Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével beszélgetünk róluk.

Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Álomszerű, kecses, mint egy hófehér angyal vagy tündér. Olyan mint egy sirályba oltott fecske, a latin neve is fecskeszerű alakjára utal. Hatalmas távolságot képes átrepülni. Ilyenkor tér "haza" az Egyenlítőtől délre fekvő telelő területéről, hogy kiköltse 2-4 tojását a Balatonon, Tisza-tavon, vagy más vizes élőhelyeinken.

Oebán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szürke gémnél kecsesebb, színesebb, és jóval ritkább, hiszen öreg nádasok lakója, és nem urbanizálódott úgy, mint szürke rokona. Ilyenkor, március végén tér "haza" Nyugat-Afrikából. (Hogy hol is a hazája, erről mi elvitatkozunk, de az érintett fél persze nem tudja elmondani). Nemcsak halat, de kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat is eszik.

Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Öltözékével nem keresi a feltűnést, de olyan szépen dalol, hogy akár a fülemüle is megirigyelhetné.Ilyenkor tavasz elején tér vissza tömegesen hozzánk a bokortanyák hasznos kis lakója. Könnyű felismerni sapkájáról, amiről a nevét is kapta. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Megjöttek a bíbicek!

Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madarunk. A nálunk költő partimadarak közül a leggyakoribb. Nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon.láthatjuk - hallhatjuk. Na a hangja! Mint egy számítógépes játéké.

Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Milyen a csontozata? Ha az a visszafelé hajló nem a térde, akkor mi? Hol tartja a légzsákot és mire kell neki? Milyen gyorsan ver a sziveí? Mekkora a testhőmérséklete? Hol vannak a nemi szervei?

Dr Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke számára rendes körülmények között mnindez több éves tanítási anyag... Ám 10 percben is rengeteg érdekes magyarázatot ad, némi humorral fűszerezve. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra