Az élő beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítjük.

"Íme, útmutató a világ gonoszainak: hogyan lehet tönkretenni egy ember életét? A válasz:adj neki oda egyszerre mindent, amiért küzdhet."

Két Nobel-díjas tudós bejelenti egy párizsi luxusszálloda lakóinak, hogy a következő napokban egy kísérletben fognak részt venni. A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt. Most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik.

A tavaly Margó-díjat nyert Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, letehetetlen olvasmány. Humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban.

A beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítjük.

Mácsai Pál Jászai Mari- és Kossuth-díjas színész, rendező, az Örkény István Színház igazgatója. Művészcsaládban nőtt fel, édesapja festőművész, testvére zenetörténész. És hogy az irodalomnak mekkora szerepe volt az életében, arról mesél nekünk a Margó Extrában. A kortársak közül miért épp Spiró György művét rendezte, milyen volt a közös munka az íróval? Shakespeare-től Arthur Milleren és Csehovon át Örkényig beszélgetünk vele meghatározó irodalmi élményeiről.

Az élő beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítjük.

“Isten hozott, olvasó!

Ezzel a kötettel – megint először – beléphetsz Péntek Orsolya regényvilágának határolt végtelenjébe. Az Andalúz lányaival (2014) elkezdett és a Dorka könyvével (2017) folytatódó trilógia zárókövének is nevezhetném, de az eltűnt idő csak Közép-Európa negyedik dimenziója, egyetlen horvát, olasz, német, magyar vezetékneveket hajtó, ágas-bogas családfa befejezhetetlenül privát történelmeként éled újra és újra a szerző bölcsen érzéki, fekete epével (melaine chole) átitatott prózájában. „Semmi, ami él, nem lehet valakié” – így szól a regény kulcsmondata. De minden élő erre törekszik a haláláig, sejteti a szerző kimondatlanul. Ahány név, annyi regény. A régi mellékszereplők főhőssé lesznek, az elbeszélés szelleme a könyv lenyűgözően pimasz zárlatában – csak semmi lapozás! – minden kötöttségtől megszabadulva várja újjászületését.

Ahoy, olvasó! A jó regény ritka, mint a hóesés Rómában – éppen ideje, hogy elveszítsd magad benne.” (Németh Gábor)

A Kalligram Kiadó programja.

Az élő beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítjük.

Spiró György új könyve egy hosszabb és két rövidebb esszét tartalmaz, amelyek felfűzhetők az 1969–1989–2019-es évszámokra. A címadó esszé önéletrajzi történet, személyes visszaemlékezés az Eötvös Collegiumra, amelynek Spiró György is tagja volt a hatvanas évek második felében. Az írásból megismerjük a kollégium belső szokásait, rítusait, mindennapjait. Spiró a rá jellemző módon nemcsak felidézi a korabeli eseményeket, hanem elemzi is azokat: kik és miképpen találkoztak akkor a Ménesi úton? Honnan érkeztek a népiek és az urbánusok, hol volt az a hely – szellemi és fizikai értelemben –, ahol együtt lehettek, és milyen életutak – kelepcék, zsákutcák – vártak rájuk a továbbiakban? Mintha az Álmodtam neked novelláinak személyességét vegyítenénk a Tavaszi tárlat keserű történelmi antropológiájával – így lesz ez a mesteresszé portré és tablókép egyszerre. A két rövidebb esszé közül az egyik 1989-cel, a másik pedig a jelen és a jövő politikai-társadalmi kilátásaival foglalkozik.

A Magvető Kiadóval közös program.

A beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítjük.

„– Ervin… – A tekintete fogva tart. Magamban azért könyörgök, hogy még egyszer képes legyen felemelni a kezét. Sikerül neki, meghúzza a ravaszt. Semmi. Az öreg Steyr pisztoly csütörtököt mond. – Pál önkéntes… – a szájából fekete vér csordogál, de egy pillanatra újra erő költözik a hangjába – teljesítse a kötelességét! – Ismét felsikolt a katyusa. – Ervin! – Nincs menekvés. A PPS utolsó tárát is ellőttem, csak a rohamkésem maradt. Kiveszem a kezéből a pisztolyt. Nincs kibiztosítva. Vinnyogva felnevetek. Tőlem jobbra orosz gyalogosok szökdelve törnek előre, elfogyott az időnk. Kétszer lövök.”

„A háborúban emberek harcolnak emberek ellen. Ezt az alapvetést hajlamosak vagyunk elfelejteni. Emberek millió démonizálódnak a történelem narrációjában, pedig a többség nem volt önkéntes. Ment, mert mennie kellett. Az irodalomban tabu a magyar hadsereg második világháborús szerepléséről beszélni – nem is nagyon született olyan szépirodalmi mű, mely a Don-kanyarban odaveszettekről írna, anélkül, hogy kiszolgálná az aktuális politikai elvárásokat. Kötter vállalása ezért bátor és újító. Úgy beszél a magyar hadseregről, ahogyan senki sem előtte. A lótetemek mellett dohányzó bakák érdeklik, a véletlenül és minden szándék nélkül hőssé válók, akiknek a nevét befújja a hó. A vesztes csatákból sem elfutóké. Azoknak a története, akik csak haza akartak érni. A férfiaké, fegyverben." (Jászberényi Sándor)

A Kalligram Kiadó programja.

Az élő beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítjük.

Ha egy hónapunk, netán csak öt percünk volna hátra az életből az első, esetleg a legeslegutolsó világvége előtt, mit tennénk? Hagyatkozhatunk a kilégzés, belégzés egyenletes ritmusára, nyugodtan, békésen várjuk a magunk teremtette apokalipszist, vagy

pörgessük végig régmúlt örömeinket, valljuk meg bűneinket a „végidők önfeledt dekadenciájával”?

Selyem Zsuzsa novelláinak hősei, legyenek emberek, állatok, áldozatok, klímabűnözők vagy szaporodni vágyó humánok, rendre úgy hiszik, hogy a rossz dolgok, ha vannak egyáltalán,

meggyógyíthatók. A történetek hol groteszk, hol szürreálisan valóságos világában a szereplők országhatárokon át, háborúból menekülve, a pokol köreit megjárva vagy épp egy gyanúsan békésnek ígérkező vitorlázásról nem elszökve, vitriolos humorral próbálják túlélni sorsuk kiszámíthatatlan fordulatait.

Az első világvége, amit együtt töltöttünk olyan, akár egy fanyar iróniával megírt túlélési kézikönyv: megpróbál úgy vigasztalni, hogy ne hazudjon.

A Jelenkor Kiadó programja.

A szerző fotóját Máté Péter készítette.

Az élő beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítjük.

Budapest, valamikor a 2050-es években.

Az ország, ahogy az egész világ, a bekövetkezett klímakatasztrófa okozta kihívásokkal küzd. A szerencsésebbek a belső kerületekben élvezik az állam által biztosított jólétet. Viszont akik a peremkerületekben élnek, nem sok jóra számíthatnak. Az állam szigorú szabályait mindenkinek be kell tartania, és ami a legfontosabb, a fennálló rendet nem szabad megkérdőjelezni.

Dani, a magának való fiú és új osztálytársa, Anikó abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, ha hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és a kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa, aminek következtében a fiatalok elszakadnak egymástól és az egész addigi életük fenekestül felfordul.

Vajon sikerül Daninak Anikó nyomára bukkanni, és ha igen, képesek lesznek együtt megbirkózni a rájuk váró kihívásokkal? Mit kezdenek az új információkkal, amik alapjaiban rengetik meg a világukról alkotott elképzeléseiket?

A Tilos az Á Könyvek programja.

Az Örökölt sors című könyvének megjelenése óta vezeti az eladási sikerlistákat, hatására több tízezren kezdtek el kutatni családjuk kapcsolatrendszerében, múltjában és, ami a legfontosabb, önmagukban. Orvos-Tóth Noémi nagyon jól ismeri az emberi lelket, most egy kicsit ő is ad magából. Hogy életében hol helyezkedik el az irodalom, mikor jut ideje olvasni és hogy milyen könyvet vesz elő szívesen szabadidejében, arról kérdezzük őt a Margó Extrában.

Tüntet ő, Molnár Péter, aki remixeli a valóságot és a nyelvet. Előbb a magyar slam poetry bajnokságot, majd egy lendülettel behúzta az Európa-bajnokságot is. Krimiként olvasható szólásszabadság történetektől, a Keresők, avagy a lány neve budapesti meséjén, a „Hate Speech” Monologues-on és Arisztophanészon át, 5000 erőszakmentes üvöltésig a sajtószabadságért, és a Fidesz trilógia fáknak is egyenlő

szabadságot álmodó konzervativizmusáig és szóritmusoló hídjáig. Szóló- és csapatslamek, szóritmusolók, egy estényi gondolatbátorság.