Sokszor kapta meg, hogy könnyű neki írónak lenni, hiszen Kemény István az édesapja, a hazai kortárs irodalmi szcéna kiválóságait pedig születése óta ismeri. Hogy valójában mennyit kellett „nyelnie”, azt új – azonos című – könyve kapcsán elárulja Nyáry Krisztiánnak, ahogy az is kiderül a beszélgetésből, milyen érzés harmincévesnek lenni, milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés vagy a szexualitás kapcsán, sőt, még a szerző slamhez való jelenlegi viszonyát is tisztázzák. Az epizód elején pedig egy olvasási szokásokról szóló finn felmérésről és könyvről.

Milbacher Róbert második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kis túlzással „kapudrog” a sokak szerint unalmas 19. századi magyar irodalomhoz. Az irodalomtörténész szerző kizárólag olyan történeteket oszt meg erről a kitüntetett, ám igen távoli időszakról, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis kellően meglepőek. A Ködképek az irodalom láthatárán című kötet egyebek mellett Petőfi realitást mellőző, ám annál pikánsabb lánykéréseiről, sőt Vörösmarty erotikus gondolatairól is szól. Nyáry Krisztiánnal ezekről, Nádasdy Ádám apukájáról, de még az irodalomoktatás kihívásairól is beszélget Milbacher. Az epizód végén tíz ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig a világ legnagyobb könyvesboltjairól lesz szó.

Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. A jelek szerint egyedi módszere hatásos, hiszen olyannyira volt termékeny az emúlt időszakban, hogy hat könyve is megjelent. Gyermek- és verses kötetei mellett tavaly egy regénnyel jelentkezett, de most legújabb, A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul című kötetéről mesél Nyáry Krisztiánnak. Kitérnek a női öregedéshez köthető előítéletekre, az elmúlás nehézségeire, valamint a szerző kortárs irodalmi szcénában betöltött szerepére is. Az epizód végén frissen megjelent versesköteteket ajánlunk, mindezek előtt pedig a magánkiadásban megjelenő könyvek kulisszatikairól lesz szó.

Elsőre úgy tűnhet, semmi közös nincs Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban, de nagyon is van. Budapest szerelmesének, Kordos Szabolcsnak legújabb kötete egyebek mellett ezekről is szól. A város titkai című nagy sikerű sorzatnak ez már a harmadik darabja, a szerzőt pedig ismét a múlt és a jelen különös párhuzamai foglalkoztatták. A beszélgetés előtt a világ legdrágább köteteiről lesz szó, végül pedig tíz művelődéstörténeti könyvet ajánl Nyáry Krisztián.

A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél. Mindezek mellett kiderül az is, miért döntött úgy, hogy szembe megy a tudományt övező, egyre inkább kártékony intézményrendszerrel, és nem tart-e attól, hogy könyvének várható visszhangja felerősíti a tudományellenes hangokat? Az epizód elején – kapcsolódva a fentiekhez – tévedésen vagy eleve csaláson alapuló tudományos könyvekről és szerzőikről lesz szó, végül pedig tíz új természettudományos könyvet ajánlunk a hallgatóknak.

Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják arra, hogy lírát írjon. Az epizód végén Nádasdy új könyvei mellett nyolc, szintén a Könyfesztiválon debütáló kötetet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves mustra várható legizgalmasabb programjairól lesz szó.

A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötlet. Élete hamarosan rémálommá válik – talán a valóságban, talán csak a fejében. A pszichológusként végzett szerzővel Nyáry Krisztián beszélget a mentális betegségek ábrázolhatóságáról, az átlagos és a rossz terápiákról, vagy éppen Kafka és Murakami hatásairól. A könyvajánlóba szintén mentális betegségekről szóló regényeket hozunk, az epizód elején pedig az Eurostat friss kutatásáról lesz szó,amely az európai országokban élők olvasási szokásait vizsgálta.

Gyerekkönyvkiadó, szerkesztő és szerző. Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. A beszélgetés előtt – folytatva az előző rész kimeríthetetlen témáját –, a betiltott könyvekről lesz szó, az epizód végén pedig tíz plusz kettő új magyar gyerekkönyvet ajánl Nyáry Krisztián.

Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Több mint tíz éven át dolgozott két tematikus kötetén, amelyek világszerte egyedülállóak, műfajukat éppen ezért nehéz is lenne meghatározni. Szalay-Berzeviczy megjárta az iraki kémelhárítási központot, ott volt az összes fontosabb csata helyszínén, de nem egy útinaplót írt, hanem végig törekedett a történelmi tények és a mai emlékhelyek hiteles bemutatására. A beszélgetést követően – maradva a vérzivataros témánál – Nyáry Krisztián az első világháborúhoz kapcsolódó könyveket ajánl, az epizód elején pedig egy hasonlóan nehéz, ám fontos témával készült, hiszen a betiltott könyvekről lesz szó.