A nyolcvanas években ő volt az ország legfiatalabb, ma pedig már a legidősebb iskolaigazgatója. Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójaként, a hazai alternatív pedagógiai módszerek úttörőjeként mindig a gyerekek mellett állt. Mivel szerinte iskolába járni alapvetően rossz dolog, életpályája során rendre azokat az utakat kereste, amelyek elviselhetőbbé teszik az iskolában eltöltött időt, így aztán a jelenelvű, személyközpontú oktatásban hisz. Tavaly novemberben jelent meg a nagy sikerű Tények és Tanúk sorozat róla és az AKG születéséről, egyedi szemléletéről, egyedülálló önigazgató tantestületéről szóló kötete. Horn György és a kötet szerzője, Nádori Gergely nemcsak az iskola múltjáról és jelenéről mesélnek Nyáry Krisztiánnak, hanem csapdahelyzetekről és kudarcokról is. 2025 első Buksójában visszaemlékezünk a tavaly elhunyt szerzőkre, az epizód végén pedig tíz pedagógiai témájú könyvet ajánlunk.

Ács Dániel első könyve egyszerre helyezi új fénytörésbe Radnóti Miklós halálának körülményeit és állít emléket Dienes András irodalmárnak, aki éveken át kutatta a költő életének utolsó szakaszát, ám krimibe illő körülmények között a sírba vitte a Radnóti-titok újabb fejezetét. Először irodalomtörténész édesapja mesélt a 444 újságírójának Dienes András történetéről, ami pedig kezdetben egy tényfeltáró cikksorozatnak indult, végül egy átfogó kötet lett a Radnóti-kultuszról, egy elveszett táska tartalmáról, a bori áldozatokról, és a szépirodalomról. Szó esik arról is, hogy az irodalomtörténeti kutatások és a tankönyvkiadás noha párhuzamosan zajlanak mégsem találkoznak, az epizód elején pedig Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter összegzi, mi történt az elmúlt évben. 2024 utolsó Buksójának végén tíz életrajzi könyvet is ajánlunk.

Sokszor kapta meg, hogy könnyű neki írónak lenni, hiszen Kemény István az édesapja, a hazai kortárs irodalmi szcéna kiválóságait pedig születése óta ismeri. Hogy valójában mennyit kellett „nyelnie”, azt új – azonos című – könyve kapcsán elárulja Nyáry Krisztiánnak, ahogy az is kiderül a beszélgetésből, milyen érzés harmincévesnek lenni, milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés vagy a szexualitás kapcsán, sőt, még a szerző slamhez való jelenlegi viszonyát is tisztázzák. Az epizód elején pedig egy olvasási szokásokról szóló finn felmérésről és könyvről.

Milbacher Róbert második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kis túlzással „kapudrog” a sokak szerint unalmas 19. századi magyar irodalomhoz. Az irodalomtörténész szerző kizárólag olyan történeteket oszt meg erről a kitüntetett, ám igen távoli időszakról, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis kellően meglepőek. A Ködképek az irodalom láthatárán című kötet egyebek mellett Petőfi realitást mellőző, ám annál pikánsabb lánykéréseiről, sőt Vörösmarty erotikus gondolatairól is szól. Nyáry Krisztiánnal ezekről, Nádasdy Ádám apukájáról, de még az irodalomoktatás kihívásairól is beszélget Milbacher. Az epizód végén tíz ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig a világ legnagyobb könyvesboltjairól lesz szó.

Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. A jelek szerint egyedi módszere hatásos, hiszen olyannyira volt termékeny az emúlt időszakban, hogy hat könyve is megjelent. Gyermek- és verses kötetei mellett tavaly egy regénnyel jelentkezett, de most legújabb, A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul című kötetéről mesél Nyáry Krisztiánnak. Kitérnek a női öregedéshez köthető előítéletekre, az elmúlás nehézségeire, valamint a szerző kortárs irodalmi szcénában betöltött szerepére is. Az epizód végén frissen megjelent versesköteteket ajánlunk, mindezek előtt pedig a magánkiadásban megjelenő könyvek kulisszatikairól lesz szó.

Elsőre úgy tűnhet, semmi közös nincs Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban, de nagyon is van. Budapest szerelmesének, Kordos Szabolcsnak legújabb kötete egyebek mellett ezekről is szól. A város titkai című nagy sikerű sorzatnak ez már a harmadik darabja, a szerzőt pedig ismét a múlt és a jelen különös párhuzamai foglalkoztatták. A beszélgetés előtt a világ legdrágább köteteiről lesz szó, végül pedig tíz művelődéstörténeti könyvet ajánl Nyáry Krisztián.

A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél. Mindezek mellett kiderül az is, miért döntött úgy, hogy szembe megy a tudományt övező, egyre inkább kártékony intézményrendszerrel, és nem tart-e attól, hogy könyvének várható visszhangja felerősíti a tudományellenes hangokat? Az epizód elején – kapcsolódva a fentiekhez – tévedésen vagy eleve csaláson alapuló tudományos könyvekről és szerzőikről lesz szó, végül pedig tíz új természettudományos könyvet ajánlunk a hallgatóknak.

Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják arra, hogy lírát írjon. Az epizód végén Nádasdy új könyvei mellett nyolc, szintén a Könyfesztiválon debütáló kötetet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves mustra várható legizgalmasabb programjairól lesz szó.

A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötlet. Élete hamarosan rémálommá válik – talán a valóságban, talán csak a fejében. A pszichológusként végzett szerzővel Nyáry Krisztián beszélget a mentális betegségek ábrázolhatóságáról, az átlagos és a rossz terápiákról, vagy éppen Kafka és Murakami hatásairól. A könyvajánlóba szintén mentális betegségekről szóló regényeket hozunk, az epizód elején pedig az Eurostat friss kutatásáról lesz szó,amely az európai országokban élők olvasási szokásait vizsgálta.