Ahogy a legtöbb novellistának, Bán Zsófiának is milliószor szegezték már a kérdést: mikor jelentkezik végre regénnyel? Eddig kellett várni. A május végén bemutatott Alétheia él egy különleges családregény, amely egyszerre beszél a történelem egyik legvészterhesebb korszakáról egy budapesti zsidó család történetén keresztül, és arról is, miként ismétli magát a történelem. A Rio de Janeiróban született szerző személyes és családi emlékei is átszövik történetet, de arra külön ügyelt, hogy ne derüljön ki mely pontokon ér össze valóság és fikció. Az olvasás szeptember 8-i világnapja jó apropót adott arra, hogy Nyáry Krisztián utánajárjon milyen intézkedéseket hoznak világszerte a kormányok annak érdekében, hogy növeljék a könyvek iránti keresletet. Az epizód végén pedig tíz a közelmúltban megjelent magyar családregényt ajánlunk.

Nemzetközi szinten és Magyarországon is legalább annyi női krimiíró van ma már, mint férfi, a műfaj pedig hosszú évtizedek után végre reneszánszát éli itthon is. Egyre több kötet jelenik meg és egyre több az új szerző. Mindeközben jól látszik, hogy szomjaznak az olvasók a sorozatokra, bár a „stand alone” vagyis az egyrészes kötetek is kelendőek. Mintha az utóbbi időben bátrabban mernének szakítani az írók a klasszikus krimi műfaji sajátosságaival. Utóbbi kapcsán éles vita robbant ki néhány hónappal ezelőtt, az egyik legnépszerűbb magyar krimiíró, Kondor Vilmos ugyanis erős kritikával illette a hazai krimiszcénát. Ezúttal Szlavicsek Judit és Mészöly Ágnes szerzői, míg Szabó Piroska a General Press főszerkesztőjeként kiadói oldalról lesznek Nyáry Krisztián vendégei, akik nem csak reagálnak a kritikára, de párhuzamokról, témaválasztásokról, női főhősökről, és arról is mesélnek létezik-e szerintük egyáltalán női krimi. Az epizód elején a 180 éve született műfaj születéséről lesz szó, amely máig a legnagyobb forgalmat bonyolító könyvpiaci kategória, majd a modern krimi alfajairól és a legmeglepőbb példányszámokról is beszámolunk.

Új verseskötete kapcsán Istenhez való viszonyáról, a házasság intézményéről, soha meg nem ismert édesanyjához fűződő érzelmeiről, és arról is mesél a Buksóban Röhrig Géza, hogy a megbocsátás sajtója talán túlontúl is jó. A két évtizedes New York-i tartózkodás után idén hazatelepülő szerző három versét fel is olvasta Semmike-dalok című kötetéből, és ezekről hosszabban is beszélgetett Nyáry Krisztiánnal  – szabadon, mégsem csapongva.

Olyan időszakot élünk, amikor a tudomány iránti bizalom világszerte csökken. Érezhetően egyre erősebbek az áltudományos hangok, ezért talán soha nem voltak annyira fontosak a hiteles tudományos és ismeretterjesztő könyvek, mint napjainkban. De mi alapján válasszunk? Hogyan születnek és melyek a legnagyobb kihívások a hazai tudományos irodalomban? Mennyire terhelt és bonyolult a finanszírozásuk? Mekkora példányszámban jelennek meg és mennyire népszerűek ezek a kötetek itthon és külföldön? – A Magyar Tudományos Akadémia kétszázadik születésnapján a Buksó a tudományos könyvkiadás jelenéről és jövőjéről szervezett beszélgetést. Nyáry Krisztián ez alkalomból Németh Kingának, az idén 35 éves Typotex Kiadó vezetőjének, Holl András csillagásznak, az MTA Könyvtár főigazgató-helyettesének, és Kecskeméti Gábor irodalomtörténész akadémikusnak tette fel kérdéseit. Az epizód elején Valuska László volt a Buksó vendége, aki a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezőkejént és a Könyves Magazin lapigazgatójaként ma már hivatásszerű olvasó. Esterházy Péterről, meghatározó gyerekkori könyves emlékeiről, de a Margó-díj odaítélésének kulisszatitkairól is mesélt.

Több identitású létezőként hivatkozik magára, hiszen tanár, irodalmi estek rendszeres vendége és előadója, igazi könyvőrült, mégis a legtöbben az Anima Sound System alapítójaként ismerik. Annak ellenére, hogy Prieger Zsolt nem rajong a füveskönyvekért, új munkája egy válogatott idézetekkel teli kötet lett. 365 gondolatot gyűjtött össze Szerb Antaltól, hogy az év minden napjára jusson egy. Az olvasás iránti csillapíthatatlan szenvedélyről, a reményről, hitről, a zene és a szépirodalom párhuzamairól, de új könyvének születéséről is mesél a Buksóban, amelyben a közelgő irodalmi fesztiválok színes felhozataláról is szó lesz, és tíz klasszikus művet is hozunk, amelyek így vagy úgy, de újragondolt formában jelentek meg a közelmúltban.

Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán unokája, Péterfy Gergely húga, Péterfy Sarolt nővére, Gerlóczy Márton unokanővére. Péterfy Bori írók és könyvek között nőtt fel – így nem meglepő, hogy már gyerekként falta a könyveket. Vlagyimir Szorokin A jég című könyve örökre megváltoztatta az életét. Dalszövegíróként is alkot, ám attól óva int mindenkit, hogy a dalszövegekre versként tekintsenek. Életét végigkísérte az olvasás, ám anyaként egyelőre szélmalomharcnak érzi olvasásra bírni a kisfiát. Egyebek mellett erről is mesél Nyáry Krisztiánnak, aki a folytatásban a műfordítás kihívásairól, a szakma relevanciájáról és a modernkori újrafordítások jelentőségéről is kérdezi meghívott vendégeit. Itt lesz velünk Tótfalusi Ágnes, aki Michel Houellebecq-et és Stendhal-t is fordított már, M. Nagy Miklós a Helikon Kiadó főszerkesztője, aki Jack Kerouac és Victor Pelevin magyar hangja, illetve Dányi Dániel, aki a Magyar Műfordítók Egyesületének elnökeként és műfordítóként egyaránt behatóan ismeri a témát.

Idén Szilágyi Ákos kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat – Elvégre című verseskötete mellett teljes életműve elismeréseként. Így aztán több apropója is van a vele készült beszélgetésnek, amelyben fiatalkori lázadásról, közéletről, veszteségekről és Arany János iránt érzett rajongásáról is mesél. Utóbbi kapcsán kiderül, hogy tekinthető-e a most megjelent kötete a saját Őszikékjének, és az is, miért támadta meg pályája elején az akkor már sztárszerzőnek számító Weöres Sándort, és mit gondol erről fél évszázaddal később. A Buksó olvasókat bemutató Mit forgat? című rovatában Nyáry Krisztián Lovas Rozival, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítójával beszélget, aki ritka kivételként rajongott a kötelező olvasmányokért, kifejezetten szerette az Egri csillagokat, de meghatározó élmény volt számára az Anna Karenina is. Kiderül, miért és mennyire figyelik kritikus szemmel férjével, Horváth János Antallal a kortárs gyerekirodalmat, és ajánl is néhány fontos könyvet a hallgatóknak.

Rendhagyó módon, közönség előtt vették fel a Buksó legújabb epizódját, ráadásul a podcast történetében először határon túli helyszínről, Sepsiszentgyörgyről jelentkezett Nyáry Krisztián. A SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztiválon Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdemes-e külön kezelni az erdélyi irodalmat, a magyarországitól. Mi közös és mi nem az a Magyarországon és az Erdélyben alkotó szerzőkben? Áldásként, teherként esetleg semleges jelzőként élik-e meg az „erdélyi író” címkét? De az is kiderül a beszélgetésből, hogy léteznek-e sajátosan erdélyi témák, ügyek, hagyományok vagy írói stílus?

„Sokkal több, mint egy könyv egy kivételes színházi alkotó pályájáról: segítség az élethez” – vallja Rényi Ádám annak az új életrajzi kötetnek a szerzője, amely sokáig nagyon úgy tűnt, el sem fog készülni. A könyv főhőse, Szirtes Tamás ugyanis udvariasan, de többször visszautasította a 21. Század Kiadó társtulajdonosának felkérését. Rényi azonban olyan szilárd meggyőződéssel hitt abban, hogy a Madách Színház igazgatójának életéről írni kell, hogy amikor hangyányit csökkent Szirtes ellenállása, munkához is látott. A szerző csaknem egy éven keresztül faggatta a Kossuth-díjas rendezőt, aki mesteréről, Ádám Ottóról, a Madách történetének kezdeteiről, a legnagyobb színészlegendákról, fél évszázadot átölelő és azóta töretlen rendezői pályájáról, de a feledés kegyetlenségéről is mesél a kötetben és a Buksóban egyaránt. Az epizód elején ismét egy olvasót kérdez Nyáry Krisztián, ezúttal Jakabos Zsuzsa olimpikon, Európa-bajnok úszóval beszélget sztereotípiákról, könyvekről, és arról is miért jó választás a Bűn és bűnhődés egy kemény edzőtáborhoz.

Kivételes változások jellemzik az elmúlt húsz évben a tatárjárás kutatását. A régészek egyre meggyőzőbb pontossággal képesek rekonstruálni az eseményeket és meghatározni történelmünk legpusztítóbb erejű háborújának helyszíneit. Ma már az is tisztán látszik: nem pontosan ott zajlott a muhi csata, ahol sokáig feltételezték. Ugyan a magyaroknak nem sikerült legyőznie 1241-ben a tatárokat, a IV. Béla vezette csapatok bizonyos tekintetben mégis megvédték kultúránkat a világ valaha volt legnagyobb birodalmával szemben. Miért nem túlzás második honalapításnak hívni mégis azt az időszakot, amely a tatárjárás után következett? Mit tudunk a pusztítás valós mértékéről? Miért volt még a II. világháború borzalmainál is súlyosabb ez a háború? Egyebek mellett ezekről kérdezi Nyáry Krisztián az éppen most 4 éves Buksó vendégeit A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című kötet szerzőjét, Bihari Dánielt, és egyik szerkesztőjét, Dr. Laszlovszky József régész-történészt.