A szerzővel Tóth Ramóna Mirtill beszélget, a kötet verseiből Vasvári Emese színművész olvas fel

Vérsűrűség: vers, űr és ég. Szöveg, hiány és tágasság. Ember, tér és idő. Hús, otthon és fájdalom. Család, múlt és sors. A teljes érzékelés könyve ez, azonnal beránt az észlelés közepébe, mintha ezzel a testi figyelemmel akarná kijátszani a metsző, de névtelen sóvárgást, és a közeledő vég bizonyosságát. Magába húz, rögtön fókuszálja az olvasót. Ráadásul minden verssel csak sodróbb és izgalmasabb lesz. A megfigyelés élessége és a szavak pontossága, az objektív leírások sűrítettsége és a melankólia szédülete, a gyász némasága és a rögzítés kényszere, a szeretet teljes önfeladásának kísértése és a történelem penetráns, nyomasztóan állandó jelenlétének tudata adja Szabados Attila kötetének erejét. Álmok és konkrétumok csúsznak össze, halottak és élők, rokonok és idegenek kopírozódnak egymásra és érnek össze benne, és közben bennünk, azon a kivételes ponton, ahol mindig ma van, és ahol mindig pont meghal vagy megtörik valaki. Ebben a könyvben minden vers gyújtólencseként működik, a múlt teljes spektrumát koncentrálja egyetlen izzó pillanattá. Fáj olvasni, de mégis jelen akarunk lenni: mert ismerős, és mert benne és általa súlya és tétje, éle és intenzitása lett a létezésnek. (Szabó T. Anna)

A Kalligram Kiadó programja.

A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg.

A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg.

Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest.

A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Ott Anna beszélget

– Te is olyan vagy, aki a repülőn a szárnyat fotózza a felhők fölött?

– Soha nem ülök a szárnyak mögött.

Szentesi Éva új kötetének főhőse képzeletben repülőre száll, hogy fentről vizsgálhassa önmagát, a testét, az életét. A testi és a lelki traumák utáni létezést, az őt körülvevő világot, a véletlenek összefüggéseit (amelyek csak messziről tűnnek véletlennek). Hogy milyen a viszonya a férfival, akivel él abban a sokféle vonatkozásban, ami az újrakezdést jelenti.

Ahogy a mozaikszerű gondolatok összeállnak, kirajzolódnak egy olyan nő körvonalai, akin a közösségi média, a közvélemény elvárásai ejtenek sebet, sokkal nagyobbat, mint az egykori drasztikus műtéti beavatkozások. Mert mi marad nekünk, ha mindent megosztunk magunkról?

Felsejlik ezzel párhuzamosan korunk is, amelyben szinte minden pusztulásra ítéltetett, de ezt nem veszi észre senki – még főszereplőnk is csak az új niacinamidos krémet reklámozza, miközben darabokra hullik a civilizáció.

Szentesi Éva 1985-ben született. Első, máig kiadatlan könyvét kilencéves korában írta, amelynek a következő címet adta: Boszorkány a ködben. 2011 óta az írás a hivatása. Ez a hatodik kötete.

„A sors egy üvegtáblát cipel előtte a körúton.

Nem veszi észre.

Nekimegy.

De nem törik darabokra.”

Az Open Books Kiadó programja.

A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzőkkel György Alida beszélget

Közreműködik: Gerner Csaba

Kocsis Gergely: A varjúszellem

Adler Vilmos, az első világháborút megjárt katona leszerelése után detektívként találja meg a helyét a világban. 1922 februárjában az álmos mezővárosba, Karattyánra utazik, hogy kiderítse, ki ölte meg a befolyásos államtitkár unokahúgát. A novemberi hideg ellenére a nőt kisestélyiben találták meg a templom mögötti parkban – megfojtották. Adlernek azonban nemcsak bonyolult és vérfagyasztó esetekkel kell szembenéznie, hanem háborús veteránként saját magával, múltjával és kísértő emlékeivel is.

Tallér Edina: Jóemberek

Egy budapesti házaspár elindul vidékre, útközben lerobbannak egy faluban, és egy ideig ott ragadnak. Szembesülniük kell azzal, hogy mit tudnak (vagy nem tudnak) kezdeni egymással. Házasságuk mögött generációjuk mulasztásai, elhallgatott, ki nem mondott hazugságai, a meg nem oldott feladatok és le nem tisztázott múlt története is láthatóvá válik. Road movie a buckaságon.

A Prae Kiadó programja.

A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Szarka Károly beszélget

Közreműködik: Diligens Linda

„Pedig ez a tudás biztos: a macska képes az átváltozásra. Amikor Eliza nálam volt, Pepita úgy viselkedett, mint egy szándék nélküli, tudatlan állat. Ennek láttam, semmi többnek. Abban a helyzetben nem féltem tőle, inkább közömbös volt számomra. Nem úgy, amikor kettesben vagyunk. Az átváltozás képessége testi paramétereit is érinti, és ez még aggasztóbb volt, mert nem lehetett az egészet betudni annak, hogy megőrültem, vagyis, hogy az én képzelgésemből fakadna ez a jelenség. A macska növekszik. Először azt hittem, csak hízik a finom, szaftos nyúlhúsos koszttól, de mostanra mindene nagyobb lett, a feje és a mancsai is. Mit szólna Aliz, ha ezt elmondanám neki? Azt gondolom, jobb, ha továbbra is az átlagos pácienst játszom.”

Tóth-Zsiga Borbála 1976-ban született. Vidéken nőtt fel. Végzettsége szerint pszichológus. Lélektani ismereteit saját megfigyeléseivel ötvözve hasznosítja írásaiban. 2017-ben elnyerte a Terézanyu pályázat fődíját. A Macskakaparás a második regénye.

A Cser Kiadó programja.

A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel két új kötetéről Mészáros Sándor beszélget

Kukorelly Endre: Laikus tájékozódás

Kipakolom anyukám fényképét az íróasztalra, nagyszüleim fotói az ablakpárkányon, jó, de a szomszédban olvasó lányé is! És odapillantok olykor, de miért nem megyek át inkább hozzá?

Átnézek, és később megint a képre pillantok: mit tud, nem többet, nyilván beláthatatlanul kevesebbet, viszont mást, ha a portréját nézem, mintha őt nézném?

Ugyanazt látom, ha egyszerre nézem őt és a róla készült fényképet?

Hasonlít, gondolom.

Nem is hasonlít, gondolom.

Öregedett. Fiatalodik. Ugyanaz laposban.

Átment rajta az úthenger, ezt nem gondolom, csak leírom.

Kukorelly Endre: Ház, háború, halott – avagy nem arra való a szeme annak, akit Hermész vezet, hogy fura vidékeket lásson

,,Ásott az apja. Érdekesen elgörbült vasú, régi ásó, azzal szerencsétlenkedett az öreg a kertvégében.

Miért nem vett újat? Nem volt még öreg. Semmi értelme az ásásnak, kiforgatni az eprest, új palántákat dugdosni a régi helyére. Mert kiöregszik, mondta az apja. Mutatja, melyik öreg. Ez öreg, az nem. Az apja öreg?

A bal combja belső részén hosszú forradás, a háborús sebesülése. Azért, kisfiam, mondja, mert már jócskán elöregedett, látod? (K) nem látta. Mit lásson. Teljesen egyformák. Ez öreg? Kis, aranyos, zöld levelek. Öreg szamóca?"

A K.E.R.T. Kiadó és a Kalligram Kiadó programja.

A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Kiss Imre beszélget

A Kötődéseim egy személyes terápianapló, amelyben olykor saját, megélt helyzetekből kizoomolva, kívülállóként tekintettem rá az életemre, egykori döntéseim okára, következményeire, személyiségem alakulására. Szemlélődéseim közben megértettem, hogy az engem körülvevő emlékhordozó tárgyak – így akár ruhák – hogyan akadályozhattak vagy segíthettek utam során. Ez a kötet nemcsak rólam és nemcsak nekem szól, hanem mindenkinek, aki az önfeltárás útján jár, vagy épp útra készül. Divatújságíróként és divatszakértőként pedig nem tehettem mást, mint tárgyakból – így például többek között ruhákból – épített keretbe helyeztem könyvem mondanivalóját, miközben annak egyetlen oldalának befogadása sem követeli meg korábbi könyveim ismeretét.

A Boook Kiadó programja.

A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg.

A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg.

Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest.

A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A program a Svéd Művészeti Akadémia (Swedish Arts Council) támogatásával valósulhat meg.

Lipcse, 1821 nyara. Johann Christian Woyzeck alkalmi munkás és egykori zsoldos katona meggyilkolja Johanna Christiana Woostot, egy seborvos özvegyét. Az elkövetőt a korban újdonságnak számító, tudományos alapokon nyugvó kihallgatásoknak vetik alá, hogy kiderüljön, véletlenül, ösztönszerűen vagy előre megfontolt szándékkal követte-e el tettét.

Az 1836-1837-ben írt, de be nem fejezett, azóta is ezernyi interpretációban a nézők elé kerülő Georg Büchner-színmű, a Woyzeck filológusok és színházi rendezők csemegéje. Alban Berg operát írt belőle, készült belőle több musical, Werner Herzog filmre vitte – ahogy Szász János is, aki ezzel került az Oscar-díj jelöltek közé. A Schilling Árpád fémjelezte Krétakör csakúgy színpadra állította, mint sok más színházi rendező szerte a világban; Németországban máig az egyik leggyakrabban játszott darab.

Steve Sem-Sandberg a Büchner-drámát is megihlető valós lipcsei gyilkosság törvényszéki orvosának 1914-ben megtalált dokumentációit is felhasználva írta lenyűgöző, lírai-érzéki nyelvezetű lélektani regényét. Egy tragikus és könyörtelen látleletet a háborúk borzalmáról, a társadalmi kiszolgáltatottságról és az emberi lélek sebezhetőségéről. Aktualitása sajnos máig megkérdőjelezhetetlen.

Steve Sem-Sandberg (Oslo, 1958) svéd író, műfordító, újságíró, az egyik legelismertebb szépirodalmi szerző és irodalomkritikus Svédországban. Szépíróként 1976-ban debütált két tudományos-fantasztikus regényével. Több hazai és nemzetközi elismerés mellett 2005-ben elnyerte a svéd–norvég Dobloug-díjat, 2009-ben pedig a De Nio svéd irodalmi társaság nagydíját. Ugyanebben az évben az Azok a szegény łódźiak című regényével, mely a łódźi gettó és vezetője, Chaim Rumkowski történetét meséli el a nácik megszállta Lengyelországban, a Svéd Írószövetség rangos August-díját érdemelte ki, a könyvet több mint húsz nyelvre lefordították, s hatalmas nemzetközi sikert aratott. 2016-ban a Kiválasztottak című regényének fordítása a legjobb külföldi regénynek minősült Franciaországban és a neves Prix Médicis irodalmi díjban részesült.

2020 óta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, 2023-ban a Nobel-bizottság tagja.

Az Európa Kiadóval közös program.

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivállal közös program.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár kiemelt támogatója a: Bookline.

A programok az MVM és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulnak meg.

A beszélgetés a 2023-as őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel beszélget: Czutor Zoltán

Közreműködik: Kocsis Gergely

Hartay Csaba új kötetében a gyerekkor ikonikus helyszínei, történetei, csínytevései elevenednek meg egy felnőtt férfi emlékein keresztül. A 80-as, 90-es évek világa, a trabantos vidéki kirándulások, a diszkó, a Depeche Mode és a boroskóla egy generáció közös életérzésének lenyomatai. Lírai, néhol melankóliába hajló, finom erezetű írásai a gyerekkor szabadságának elvesztését dokumentálják; pillanatképek a régi balatoni nyaralásokról, játszótéri bandázásokról. Ugyanakkor nem az életközepi leltár keserű hiátusaira hívják föl a figyelmet, és nem is egy anzixot olvasunk a gulyáskommunizmus utolsó éveiről.

A szerző konklúzója lerombolja a nosztalgia sokszor közhelyes paneleit, a gyerekkor örökké tart – és utána még legalább egy nyáron át.

A Scolar Kiadó programja.

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivállal közös program.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár kiemelt támogatója a: Bookline.

A programok az MVM és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulnak meg.

A beszélgetés a 2023-as őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Faludi Julianna beszélget

Közreműködik: Bujdosó János

„A romantikus lelkületűnek született, kiábrándult, ám továbbra is idealista szerző realistán részletező, olykor krimi-hangütésű novelláit tartja kezében az olvasó. Iróniája egyetemes, életmód és irodalmi forma egyaránt megkapja a magáét. A rendszerváltást megelőző néhány évtől a közeljövőig tartó időszak groteszkül végződő történeteiről nem mindig lehet eldönteni, megtörténtek-e valóban – netalán a szerzővel – , vagy csak a mesélő tréfálkozik velünk. Ha megtörténtek, jó szeme volt és kiváló a memóriája (szorgalmasan jegyzetelt); ha nem történtek meg vagy nem így, akkor a fantáziája eleven, és dicséretesen valósághű. Az előre kalkulálhatatlan és utólag elképesztő élethelyzetek adta lehetőségeket élvezettel variálja és toldja meg, ha egyáltalán megtoldja. Egyik remeklésében egy koreai származású idős magyar nő és egy erdélyi magyar ex-párttitkár ül egy hanton, két idegen, történetüket a szerző meséli el, és úgy távoznak, hogy még csak nem is szóltak egymáshoz. Írásainak némelyik szereplőjét és kalandjait felismerni vélem. Az Európáról, Észak-Amerikáról és Kelet-Európáról szóló novellák tárgyi világa hiteles, szinte önmaga paródiája, a szerző az Eörsi Istvánon átszűrt brechti és gombrowiczi szemléletet adja hozzá. A kötet a mesterséges (un)intelligencia jövője felé tart lemondóan, és a végén oda is ér. Nemzedékének vágyait, ábrándjait, olvasmány-, zenei és filmélményeit az élettörténetekkel együtt adja elő, a tudatot és a létet nagyvonalúan fogja egybe.” Spiró György

A Cser Kiadó programja.

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivállal közös program.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár kiemelt támogatója a: Bookline.

A programok az MVM és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulnak meg.

A beszélgetés a 2023-as őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Smid Róbert beszélget

Közreműködik: Dresch Mihály

Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a létezés olyan rítusai, beavatási szertartásai, melyek szigorú szabályok szerint zajlanak, és amelyekben ugyanúgy elbukhatunk vagy felemelkedhetünk, megtisztulhatunk vagy bemocskolódhatunk, mint a felnőttek világában.

A Scolar Kiadó programja.

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivállal közös program.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár kiemelt támogatója a: Bookline.

A programok az MVM és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulnak meg.

A beszélgetés a 2023-as őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.