Mindent is érintő új adásunkban állandó külpolitikai szakértőnkkel, Kaló Mátéval azt is megbeszéli Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, hogy az ukrajnai békefolyamat megfenekleni látszik, és most már az új pápa, XIV. Leó próbálja tárgyalási helyzetbe hozni Ukrajnát a továbbra is fenyegetőző Oroszországgal. Ezúttal sem maradnak a hallgatók Trump nélkül: szó esik új vámfenyegetéséről, közel-keleti útjáról, ajándékba kapott katari Boeingjréről és arról is, hogyan próbálja szétfeszegetni az amerikai alkotmány előírásait, valamint arról, hogyan próbálja Trumppal szemben - mindeddig sikertelenül - összeszedni magát a Demokrata Párt. Amelynek azzal is meg kell küzdenie, hogy nyilvánvalóvá vált: éveken át titkolták Biden elnök egészségügyi állapotát. Szó esik továbbá a francia, a portugál, a brit, a román belpolitika alakulásának közös trendjeiről, és nem hagyjuk szó nélkül azt sem, miket hazudik a magyar "szuverenitásvédelem" arról, hogy ők egy az amerikai jogszabályt vettek volna alapul a szabad média korlátozásához.

Podcastunk extra kiadását a Trump-Zelenszkij - hogyan is nevezhetnénk - találkozó ösztönözte, amit nem annyira apokaliptikusan, inkább a politikai elemzés eszközeivel próbálunk megközelíteni. Az mindenesetre biztos, hogy nemcsak Zelenszkij nem tudta elérni a hazája számára szükséges biztonsági garanciákat, de Trump sem kapta meg az ukrán ásványkincseket, így a minden elemében elképesztő találkozónak lehet még - ezúttal valóban - diplomáciai folytatása. A beszélgetés során arról is szót váltottunk, mit tehet Európa, ha nem csak a térképen, de a meghatározó politikai szereplők körében is ott akar maradni.

Habár Trump választási győzelme távolról sem számít kiemelkedő erejűnek, mivel a teljes republikánus elit befeküdt, egyelőre ellenállás nélkül hajtja végre elképzeléseit, miközben amúgy sem túl magas népszerűségi mutatói máris süllyedni kezdtek. A világpolitikát is kétségkívül átalakítja, arra azonban nagyon nehéz egyelőre választ találni, hogy mivé, és az is, hogy a hagyományos szövetségek lerombolása egészen pontosan miért lesz majd előnyös az USA-nak. Kaló Máté és Lakner Zoltán a második Trump-ciklus első négy hetét elemzi a Jelen podcastjában.

A Jelen és a Modern Magyarországért Alapítvány együttműködésében Szabó Rebeka, Krajczár Gyula és Tóth Ákos arról beszélgetett, hogy a 2024-es európai parlamenti választás után milyen lehetőségek maradtak Európában a sokak által vált zöld fordulatra, milyen politikai terep lesz az elkövetkező évek Európában a környezettudatosság érvényesítésére.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Szegvári Péter, Tóth Ákos, Tóth József, Tüttő Kata és Zongor Gábor egy beszélgetés során azt járta körbe, hogy a 2024-es választások milyen politikai tendenciákat jeleznek önkormányzatok működőképességével kapcsolatba. Az „szabadság kis köreiként” az országos politikával szemben is ellensúlyt képezzenek-e ma Magyarországon. Az európai uniós források elmaradása milyen hatással van az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeire, van-e lehetőségük a hazai érdekérvényesítés és az európai uniós lobbizás keretében ezen a helyzeten változtatni.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Fleck Zoltán, Bod Péter Ákos, Krajczár Gyula, Losoncz Miklós és Kárpáti János arról beszélgetett, hogy az mi jelenleg EU helyzete a világban, főleg a versenyképessége oldaláról a világgazdaságban, mégpedig az új uniós intézményrendszer feladatai felől közelítve. Szóba került a sokat vitatott Draghi-program, amit a második Leyen-bizottság felkérésére készített, és amelyben erőteljes reformokat vázol fel. Ebben a keretben elemezték Magyarország súlyos gazdasági és társadalmi válságát is.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Fleck Zoltán, Balázs Péter, Katona Tamás és Szegvári Péter arról beszélgetett, hogy 2024 második fele az Orbán-rezsim fokozódó válságának az időszaka, az összeomlás több területen is érzékelhetővé vált. Az Orbán-rendszer egyszerre került hazai és nemzetközi válságba, mélyültek el a gazdasági problémák, alakult ki kulturális és kutatási válság. A beszélgetés résztvevői elemezték azt is, hogy mindez elhozta-e az új, „európai” rendszerváltás esélyét.

Milyen gyakorlati következménye van annak, ha kijjebb szorulunk a NATO-ból és az Európai Unió biztonságpolitikai kötelékéből? Mit üzen a szövetségeseknek Orbán grúziai útja? Melyik részt fogják utólag kiretusálni Orbán október 23-i beszédéből? Mit jelent Trump győzelme Európának és Magyarországnak? Látja-e az MSZP szerepét egy új rendszerváltásban? Erről kérdeztük Szekeres Imre, volt honvédelmi minisztert.

Mire koncentrál a Call to Europe konferencia a mostani magyar uniós elnökség idején? Mit üzen az Európai Uniónak, hogy Magyarországon az oknyomozó újságírást külföldi befolyásolási kísérletnek tekinti a kormányzat? Milyen helyzetben van jelenleg az európai és a magyar baloldal? Milyen válaszokat tud adni a progresszív politika a szociális problémákra, a szegregáció kihívásaira? Hogyan értékelhetők ebből a szempontból a közmunkaprogramok? Erről kérdeztük Andor László, közgazdászt, korábbi uniós biztost.

Képes-e az Európai Unió függetlenedni Kínától? Mi a különbség az USA és Európa Kína szemlélete között? Mit jelenthet egy újabb Trump elnökség Európa számára? Mi a különbség a magyar gazdasági semlegesség elképzelése és az európai gazdasági autonómia elv között? Magyarország Kína felé nyitása milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt? Hogyan értékelhető az akkumulátor gyártásra épített gazdasági stratégia? Erről beszélgetett Tóth Ákos Krajczár Gyulával, a Jelen főszerkesztő-helyettesével, Kína szakértővel.