„Sokféleképpen lehet ártani a madaraknak, de egy faj létét alapvetően csak élőhelyeinek erőszakos megváltoztatása, megszüntetése veszélyezteti. Ha (…) a mocsarat kiszárítják, a guvatok, vízityúkok, vízicsibék, nádirigók és vöcskök mindörökre elveszítik otthonukat és ennek megfelelően visszavonhatatlanul el is tűnnek a környékről.”

Schmidt Egon több mint negyven éve, 1984-ben írta le ezeket a sorokat, most pedig -- mintegy testet öltött gondolatként -- Megalakult az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra