Megfizethetőbbé vált az albérlet, a bérleti díjak ugyanis kisebb mértékben nőttek, mint a jövedelmek, viszont a lakásárak még mindig jelentősen emelkedtek, a túlárazottság jelentős. Mindez jó hír a bérlőknek, kevésbé a bérbeadóknak, hiszen a lakáskiadás éves hozama már csak 3 százalék körül van a budapesti hosszú távú lakáskiadás piacán. Ugyanakkor több lett a kiadó lakás, miközben kevesebb a bérlő, az Otthon Start Programmal élt, aki csak tehette, lakást vásárolt az alacsony, mindössze 3 százalékos fix kamat és a mérsékelt önerő lehetőségét kihasználva. Lakáspiaci döntésekről pénzügyi szempontok mentén - Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett a Népszava podcastjében Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor alapító ügyvezetőjével.

Lehetséges-e gyógyulás, ha a beteg már eleve bizalmatlanul lép be a rendelő ajtaján? Ha arra számít, hogy nem veszik fel a telefont, nem kap időpontot, hónapokat kell várnia egy vizsgálatra vagy műtétre, és ugyanahhoz az orvoshoz esetleg hamarabb eljut, ha fizet érte.

A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában három egészségügyi szakújságíró, Élő Anita, a Válasz Online, Tarcza Orsolya, a MedicalOnline és Danó Anna, a Népszava munkatársa értelmezi az elmúlt hetek egészségügyi híreit. Mit mutat meg az Országos Onkológiai Intézet ügye az állami és a magánellátás viszonyáról? Mit kezdhetünk azzal, hogy egyre több adat válik nyilvánossá a kórházakról, a fertőzésekről és a mentők működéséről? Elég-e nyilvánosságra hozni az adatokat? Miért maradt feldolgozatlan a Covid egészségügyi történetének jelentős része, miközben éveken át a lélegeztetőgép-beszerzések uralták a közbeszédet? És persze a pénz: mit lehet látni az egészségügynek ígért évi plusz 500 milliárd forintból ott, ahol a beteget ténylegesen ellátják?

Három szakújságíró, három nézőpont – és valódi vita arról is, hogy ami most történik, egy átláthatóbb és jobban működő egészségügy kezdete-e, vagy a nyilvánosságra kerülő adatok valami mást is mutatnak a rendszerről.

Dübörög a fideszes dilivonat, a volt kormánypárt körüli hírek inkább már valami trashreality műsort idéznek, elemzés helyett csak szórakozni lehet rajta - erről beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor megbízott főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője Batka Zoltán műsorvezetővel.

Közben tempósan épül ki a Tisza állama, és Magyar Péter most sem hagy levegőt Orbán Viktornak. Kötcsén pedig kellene valamit villantania a Fidesz elnökének, de a kormányfő esélyt sem ad rá.

Az elszámoltatás kérdésén múlhat a Magyar-kormány jövője: a NER -hátország láthatóan arra játszik, hogy jogilag nem sikerül keresztülvinni az előző elit felelősségrevonását. Ugyanakkor a Hol Élünk prognózisa szerint a Tisza lassú apadása még messze nem trendforduló, inkább normális, választás utáni visszarendeződés.

Van, aki az utolsó pénzét is összekaparja egy magánvizsgálatra, mert nem tud vagy nem mer hónapokat várni. De mit vásárol ezzel: jobb gyógyítást, gyorsabb diagnózist, vagy csak egy leletet, amellyel aztán magára marad? És honnan, miből ismerheti fel a beteg, hogy jó helyen van? Ugyanahhoz az orvoshoz az állami rendelésen hónapokat, magánban olykor csak napokat kell várni. De valóban ugyanazt az ellátást kapja a beteg? Mi történik, ha a magánrendelésen súlyos betegséget diagnosztizálnak, a kezeléshez azonban már állami kórház kell?

Vizi András gyermeksebész-traumatológus dolgozott mindkét szektorban, végül magánpraxisát otthagyva ma már csak az állami gyermektraumatológián hajlandó gyógyítani. Kirschner András huszonöt éve épít magánegészségügyi szolgáltatást. A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában arról vitáznak, mikor jelent valódi segítséget a magánellátás, hol ér véget az ellátó felelőssége, és hogyan kerülhet át a beteg egyik rendszerből a másikba anélkül, hogy eltévedne közöttük. Danó Anna, a Népszava újságírója arról is beszélgetett a két szakemberrel: mit nyer és mit veszít a beteg a két rendszer együttélésével, és hogy hol jobb ma orvosnak, illetve betegnek lenni.

Óriási felzúdulást keltett, hogy a politológus Unger Annát úgy választották meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, hogy arról beszélt: 2032-ig ne is számítsunk arra, hogy csukódik a rácsos ajtó a fideszes főkolomposok mögött. A Magyar-kormány legfontosabb kulcspozícióját így egy minden eddiginél vitatottabb jelölt kapta meg. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia és Muhari Judit belpolitikai újságírók, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető próbálták megfejteni, miért volt fontos a Tisza többségnek a semmilyen büntetőjogi, vádképviseleti tapasztalattal nem rendelkező társadalomtudós kinevezése.

Miközben az első NER-mentes augusztus 20-án odafent dübörgött az ég, idelent meg az állami techno, a díszletek mögött egy csöndes forradalom zajlik: a Tisza megpróbálja átvinni a Tisza-kétharmadot hozó civil mozgalom, a Tisza Szigetek kreativitását és energiáját a politikai döntéshozatalba. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy – Kovács Zoltánt idézve szabadon – sikerülhet-e?

Ez ugyanis az igazi turáni átok: majd minden kormányerő megkísérelte valahogy az állam részéve tenni a civil mozgalmakat, ám Magyarországon minden ilyen kísérlet dugába dőlt. Most Magyar Péteréken a sor, hogy a Tisza Szigetek civiljeinek bevonásával az államot közüggyé tegyék, hogy az ne egy elszigetelt politikai-technokrata elit magánjátszótere maradjon.

Hankó Balázs és Kaminski Fanny a legesélyesebb arra, hogy rövid időn belül büntetőeljárást kapjon a nyakába, azonban a Tisza elkezdte becserkészni azokat a NER-oligarchákat is, akik egy ponton eldönthetik, Orbán Viktorhoz maradnak-e hűségesek, vagy rávallanak és megmentenek valamennyit a vagyonukból. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságírók, illetve Varga Dóra főszerkesztő-helyettes arról is beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy újabb hosszútávú prognózisát bukta be Orbán: nemhogy nem lesz ősszel gazdasági válság, a jelek szerint kifejezetten konszolidálódik a magyar gazdaság, ami a Tisza pozícióját erősíti.

Évtizedes orbáni mellébeszélés és hazudozás után az ország most szembesül a klímaváltozás brutális következményeivel. A kormányváltás eufóriáját kezdi felváltani a felismerés, milyen iszonyú örökséget hagyott maga után Orbán Viktor: az ország kiszáradása, az energiaválság, a NER-cégek életképtelensége és a Fidesz által elterjesztett pusztító türelmetlenség és gyűlölet sűrűsödött egyetlen pocsolyába ezen a nyáron.

A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Muhari Judit belpolitikai újságíró, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel azt vette sorra, milyen irgalmatlan problématömeggel találja magát szemben az új kormány. Magyar Péter és kormánya úgy igyekszik kezelni a helyzetet, hogy ténylegesen tájékoztatja a nyilvánosságot a valódi helyzetről. Kérdés, a másfél évtizeden át a propaganda műbalhéira idomított közvélemény el tudja-e fogadni a valóságot?

- A magyar baloldalnak nem volt olyan mondandója az elmúlt 16 évben, amit Magyar Péter ne tudott volna fölszívni - állítja Kiss Viktor a Bal-jobb-bal új adásában. A podcast visszatér a politológus A radikális paradoxon című könyvéhez, amely a hagyományos baloldali világmagyarázat és politika teljes zsákutcáját vázolja fel. A baloldal ma semmi érvényeset nem tud átfogó szinten mondani a posztmodern világ működéséről, amelyet az emberek többsége ráadásul elfogadható mintának tekint. Másik vendégünk, Galgóczi Eszter politikai elemző a fiatal generáció életérzése felől közelít a kérdéshez. Véleménye szerint egyre általánosabb a szorongásérzet, egyre többen ismerik fel a kapitalizmus negatív, pusztító hatásait, de nem kapnak ideológiai fogódzót a baloldaltól, amely stratégiai keretet jelentene a politizáláshoz, így maradnak az aktuális problémákra reagáló akciók, szerveződések.A beszélgetés résztvevői egyetértetek abban, hogy a baloldalon elszakadt egymástól az elmélet és a gyakorlat, amelyen csak egy új szemléletű elemző munka segíthet. Különben nem lehet felkészülni és megfelelően reagálni azokra a krízisekre, amelyeket a mai kapitalizmus tartogat.