A jelenlegi drága, 8–8,5 százalékos projekt hitel kamatok visszafogják a piaci bérlakásépítéseket. Az uniós forrásokkal, állami, valamint önkormányzati telkek és a magántőke bevonásával, remélt fejlesztői kamattámogatással Magyarországon is elindulhat egy valódi bérlakásprogram, amely több tízezer újépítésű lakást, diákszállást és kollégiumi férőhelyet hozhat létre néhány év alatt. A bővülő kínálat hosszabb távon mérsékelheti a lakásárak és a bérleti díjak emelkedését, a modern bérlakás pedig valódi alternatívát és biztonságos, megfizethető lakhatást jelenthet a fiatalok és a saját otthont megfizetni képtelenek számára. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kiss Gáborral, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnökével, a Metrodom stratégiai igazgatójával.

Immáron biztos, hogy idén elmarad az uborkaszezon a politikában: a Tisza rátett egy lapáttal, naponta érkeznek az alapvető, Orbán évtizedes építményét lebontó jogszabályok. Közben a Fideszből elkezdtek dezertálni a polgári értékekre még fogékonyabb politikusok. Bálint Orsolya Visszhang melléklet-szerkesztő, Bernau Péter sportrovat-vezető, Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán a Hol Élünk eheti adásában azt latolgatta, hogy alighanem Magyar péteréknek minden eddigi kormányzatnál nagyobb tempóban kell megreformálni az országot, így kezdésnek alig néhány hónapja van arra, hogy megszerezze a létfontosságú uniós forrásokat.

Murray Bookchin (1921-2006) amerikai baloldali gondolkodó a kis közösségek, önkormányzati egységek konföderációjában látta a kapitalizmus és a mai állam meghaladásának alternatíváját, a demokrácia kiteljesedését. Írásaiból jelent meg idehaza válogatás A következő forradalom címmel. A kötet fordítójával, Konok Péterrel és Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk Bookchin elképzeléseiről a Bal-Jobb-Bal új podcastjában, Egyikőjük sem lett a liberter municipalizmusnak nevezett koncepció híve, de tárgyalása szinte kikényszerített egy jókedvű kritikai utazást a baloldali gondolkodás világában, amelynek végállomása a mai magyar politika és a Tisza-szigetek szerepvállalása lett. Az új kpormány mögött álló népfrontos politikai szerveződés sajátos demokratikus mintát teremthet. Kérdés, mennyire akarja majd a centrum saját képviseleti és végrehajtó szervévé szelídíteni alulról szerveződő népi bázisát.

"Nálunk évek óta műszakonként egy nővér dolgozik éjjel és nappal is, minden hónapban túlórázunk” – ilyen és ehhez hasonló hozzászólások lepték el az elmúlt hetekben az egészségügyi szakdolgozói érdekképviseletek közösségi oldalait. A szakdolgozók egy része már nemcsak a munkakörülményekkel elégedetlen, hanem úgy érzi, saját képviselete sem hallja meg a hangját.

A Szike podcast vendégei – Gresz Ágnes mentőtiszt és egészségügyi rendszerszakértő, Pápai Tibor az ápolóképzésben felnőtteket is oktató tanár szakoktató és Tóth-Baranyi Zsolt intenzív terápiás ápoló, egészségügyi menedzser – arról beszéltek, hogyan jutott el idáig a szakma.

Az adásban beszélünk:

• a szakdolgozói elégedetlenség okairól

• a kötelező kamarai tagságról

• a túlórák és a kiégés problémájáról

• a félelem kultúrájáról az intézményekben

• és arról, hogy mit várnak az új egészségügyi vezetéstől

Egy rendszer állapotát nem csak az mutatja meg, hogy mi történik a kórtermekben. Hanem az is, hogy ki meri elmondani.”A Szike új adásában négy egészségügyi szakújságíró - Élő Anita, Bodacz Péter, Koncsek Rita, Danó Anna - beszél arról, hogyan változott meg az információáramlás a kormányváltás után, mi maradt a régi rendszer örökségéből, és miért nem csak pénz- vagy szakemberhiányról szól a magyar egészségügy válsága.

A rendszerváltás utáni politikai elitnek szóló hadüzenet, hogy együtt vezetik el láncon a fideszes és baloldali politikusokat, akiket most korrupcióval vádolnak. De a tényleges lenyúlások feltárásán túl hogyan viszonyuljon a múltjához az ország, ahol a társadalom többsége így vagy úgy, de kénytelen volt együtt élni a kleptokratikus NER-rel? Hol húzódott az egyén felelőssége egy alapvetően gazdasági bűnözésre épülő, maffiokratikus rendszerben? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető próbálta megfejteni – részben a Népszava sorsán keresztül is –, hogy kinek hol húzódik a felelőssége a NER létében.

A mindenhová befurakodott állampárt most végvonaglásában magával rántaná 153 éves lapunkat. A Hol élünk? innen is üzeni: a baloldali gondolat elpusztíthatatlan, mindent túlél, a NER-t is. A Hol Élünk e heti adásában Bittner Dániel, Batka Zoltán újságírók, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek a hét aktualitásai között arról beszélgettek, hogy Magyar Péter egy teljesen új politikai kultúrát hozhat Magyarországra, visszatérhet a kilencvenes évek kedélyesebb, emberközelibb politikai légköre a Parlementbe.

Eltűntek a 200 ezer forint alatt bérbe vehető lakások Budapest belső részein, ahol sokszor az egymásra licitáló bérlők verik fel az árakat. A hazai lakbérek a régióban nem kimagaslóak, a probléma inkább a fizetésekkel van: már az átlagkereset több mint 40 százalékát viszi el a lakbér. Már lassult a bérleti díjak drágulása, az Otthon Start Program és az Airbnb-korlátozása révén is nőtt a kínálat, de az Erasmus-program újraindítása, a külföldi diákok visszatérése, valamint a rövid távú lakáskiadás újraszabályozása átrendezheti a keresletet és az árakat. A bérleti piac tisztult, de a mérsékelt adóteher mellett sem lett teljesen fehér. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kétszery Zsuzsával, a Duna House Home Management üzletág igazgatójával.

Bár Magyar Péter miniszterelnök mindenkitől bocsánatot kért, akit az orbáni rendszer ellehetetlenített, megfélemlített, kirekesztett, megbélyegzett, az igazi fellélegzést ez még nem hozta el. Nem csak azért, mert nem Orbán Viktor tette meg ezt a gesztust, hanem azért is, mert 16 évnyi rombolás hatása nehezen múlik, s az újjáépítés, újjáépülés is időt igényel. Amikor rendőrök szállják meg az ember munkahelyét, kormányzati hivatalok indítanak teljesen hamis indokokkal vizsgálatokat vagy nem kívánt személynek nyilvánítanak valakit és ellehetetlenítik a munkáját, akkor nem csak az adott pillanatban kell állva maradni, de a folytatáshoz is erős elszántság kell. A civil szektort és a médiát ért támadásokról, a megoldásokról és a folytatásról beszélgetett Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával és Ónody-Molnár Dóra újságíróval Szabó Brigitta, a Népszava gazdaság rovatának vezetője az Exit podcastban.

A kormányváltás után előkerülő iratokból mind biztosabb, amit eddig csak sejteni lehetett: Novák Katalin felsőbb parancsra adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofilsegítőjének. De vajon meddig tudja, akarja magában tartani a titkot Novák Katalin? – ezt feszegették a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Muhari Judit, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók Batka Zoltán műsorvezetővel. Közben berendezkedőben az új rendszer: Radnai Márk Népszavának adott interjújából kiderült, hogy a Tisza-szigetek modelljét próbálja a Magyar-kabinet a kormányzásba is átvinni.