Orbán már csak a hisztériakeltésben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat - Felfokozott háborús rettegtetéssel, politikai trashcelebek folyamatos műbotrányaival próbálja elterelni a Fidesz a figyelmet kormányzása csődjéről, azonban ez már sokkal kevésbé működik, mint korábban – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Varga Dóra és Angyal Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető megkísérelt rendet vágni a kormányzati spamek és a valódi hírek között. Orbán Viktor azért is váltott minden eddiginél radikálisabb hangnemre, mert a korábbi eszközeik hatástalannak bizonyultak a Tiszával szemben, nem sikerült trendfordulót elérniük. Orbán most már csak a Fidesz testére szabott választási rendszerben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat, hogy azok talán elvisznek elég szavazatot és időlegesen megtarthatja hatalmát. Akár azon az áron is, hogy egy kormányozhatatlan országot hagy maga után.

A rendszeres mozgás valódi varázsszer: akár 20–30 százalékkal csökkentheti a szív-érrendszeri halálozás kockázatát, javítja az inzulinérzékenységet, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség esélyét, oldhatja a depressziót – és még az életminőséget is javítja. Mégis a magyarok harmada nem mozog eleget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk Babai Lászlóval háziorvossal, a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnökével és Vitrai Józseffel népegészségügyi szakértővel valóban elég-e a heti 150 perc mozgás? Miért ér többet 1 perc intenzív mozgás, mint 4–8 perc mérsékelt séta? Működik-e a „mozgás receptre” program?

Magát karaktergyilkolja a Fidesz ha közzéteszik a Magyar-videót - Még közzé sem tették a Magyar Péterről és exéről titokban rögzített szexvideót, már visszahullott a hatása az állampártra: az emberekben kezd összeállni egy történet arról, hogy a Fidesz a hatalomért immáron bárki legintimebb, ám teljesen hétköznapi magánéletébe is belenyúl, kikémleli, felveszi, közben pedig rendre súlyos gyermekbántalmazókat és dolgozóit tudatosan, éveken át mérgező nagyüzemet védelmez – hangzott el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában, ahol Frank Zsófia, Muhari Judit belpolitikai újságírók, Angyal Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán beszélgettek a hét eseményeiről. Ráadásul a kormánypárt kommunikációja ráadásul borzalmasan átlátszó, minden eddiginél gyengébb: arról beszélnek, hogy semmi közük a titkos videóhoz, de közben már a kormányinfluencerek népszerűsítik, míg a Gödi Samsung gyár körüli mérgezés hatásában még nem, ám az akkumulátorgyár körülötte terjengő hazudozás tényleg Csernobilt idézi.

Több mint másfél évtized telt el azóta, hogy bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amely nemcsak egy kórház volt, hanem szakmai iránytű, végső menedék és országos referenciapont is. A bezárás után a rendszer nem látványosan omlott össze – hanem csendben kezdett szétcsúszni. Betegek tűntek el a gondozásból, szakmai műhelyek estek szét, orvosok hagyták el az állami ellátást. Az elmúlt hetekben viszont már ott tartunk, hogy az új zászlóshajó, a Nyírő országos intézetben omlik össze az ellátás. A kórház 40 orvosa január végén petícióban kérte két osztály azonnali bezárását és az ellátási terület csökkentését. Az elmúlt két évben ugyanis 15 orvos távozott, csak szeptember óta nyolcan mondtak fel. Ők február végéig még a felmondási idejüket töltik. Ha az lejár, akkor márciustól a 70 ágyas osztályon két szakorvos és négy rezidens marad.

A Szike legfrissebb adásában szakértő vendégeinkkel Slezák Adrienn pszichiáter főorvossal, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnökével és Spányik András orvossal, pszichoterapeutával elemeztük: hogyan jutottunk idáig?” Mit jelent az, hogy „válságban” van a pszichiátriai ellátás? Mi köze ehhez a Lipótmező bezárásának? Mit ígértek a döntéshozók, és abból mi valósult meg?

Spányik András és társai cikke a rendszerben dolgozók mentális helyzetéről:

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0270156

A baloldal mai is hasznos, markáns elemzéseket ad a világról, a globális kaputalizmusról, mégsem találja a hatékony politikai cselekvés formáit. Az okokról beszélgetünk két baloldali politológussal. Kiss Viktor, akinek a kérdésről nemrég jelent meg A radikális paradoxon című könyve, úgy véli, a baloldalnak ma nincs meghatározása a politikáról, hogy mit, miért, milyenné akar formálni. Lenullázta magát, teljes megújulásra van szükség, idő most van rá. Antal Attila a "visszakapaszkodás" attitűdjét képviseli, a régi alapelvek ma sem érvénytelenek, de korszerű értelmezésre várnak.

Kovács Szilárd testvérét, Juditot még 2014-ben brutálisan meggyilkolta a tőle válófélben lévő férje, földi maradványait henteseszközökkel megsemmisítette, alig találtak meg belőle valamit. A darnozseli-ügyként elhíresült történetnek nemcsak Judit az áldozata, hanem az egész családja is: gyermekei, szülei és testvére. Hogyan lehet egy ilyen tragédiát feldolgozni? Miből lehet erőt gyűjteni akkor, amikor a tettest kétszer is felmenti a bíróság? Kovács Szilárd belső munkájának, Indiának, világnézetének tudja be, hogy sem ő, sem a szülei nem mentek rá erre a borzalmas történetre, és végül igazságot tudtak szolgáltatni Juditnak. Ennek részleteiről beszélt a Tólpörgetvében, a Népszava mentális egészséggel foglalkozó podcastjában, Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó közös műsorában.

A bicskei, Szőlő utcai botrány kapcsán a gyermekvédelmi szakemberek letették az asztalra a probléma megoldásáról szólójavaslataikat, ám a kormány módszeresen kikerülte azokat, és olyan intézkedéseket hoztak, melyekkel rontanak a helyzeten. Erről is beszélget a Népszava Exit című podcastjában Göncz Kinga, volt családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke Pungor Andrással, a Népszava belpolitikai szerkesztőjével. Göncz Kinga szerint az ország nagyon rosszul gazdálkodik a saját polgáraival, az emberi erőforrásnak nincs igazán értéke. Az egészségügy lerobbant, az oktatással, szociális szférával súlyos gondok vannak, kettéválik a társadalom, mély a szegénység, és nemzedékről nemzedékre öröklődik. Meleg Sándor szerint 2022-es szociális törvény módosítása jó példa arra, hogy a NER hogyan tekint a polgáraira. Eszerint mindenki saját magáért felelős.

Szinte pillanatok alatt lebukott Lázár János és Pócs János a hazudozásaival, azonban az állampártot és a szavazóit már legkevésbé sem érdekli a valóság. A híveket az sem tántorítja el, hogy a kormányközeli közvélemény-kutatók rendre jelentősen eltérő eredményeket közölnek, mint a piaci szereplők. A nagy kérdés, hogy a győzelmi tudathoz szoktatott kormánypárti szavazók, hogyan fogják elfogadni az áprilisi választás eredményét, ha veszít a Fidesz – erről is beszélgetett Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjében. Ami látszik: az állampárt már elkezdte felépíteni az összeesküvés-elméletet, hogy külső erők nyúlnak bele a magyar választásokba.

Soha ilyen drágán nem lehetett eladni a használt lakásokat, mint az elmúlt fél évben, amikor az Otthon Start olcsó hitele és 1,5 milliós árplafonja nem korlátozta, hanem gerjesztette az áremelkedést, ezért a használt ingatlanok ára rászaladt az újépítésűekére Budapesten. Egyes külső kerületekben mára 10–20 százalékra csökkent a különbség a két kategória átlagos négyzetméter áraiban. Ez ritka piaci helyzet, az elemzők szerint hosszabb távon inkább a használt lakások drágulása lassulhat. Egy dolog viszont biztos: soha ilyen könnyű nem volt egy használt lakásból újépítésűbe váltani. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Görög Áronnal, a Cordia kereskedelmi igazgatójával és Futó Péterrel, a Zenga.hu elemzési vezetőjével.

Minden erejükkel igyekeznek segíteni a kormányváltást. Tavaly nyár óta világos, hogy egyedül a Tisza Pártnak van reális esélye leváltani a Fideszt. Úgy döntöttünk, hiba lenne konkurálni velük a kampányban, és ezért nem indulunk a 2026-os parlamenti választáson - jelentette ki a Népszava X26 választási podcastjében Rózsa András, a Momentum elnöke. Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője felsorolta azokat az országjáró akciókat, plakátkampányokat, amelyekkel a kormánypropaganda hazugságaira kívánják felhívni a figyelmet.

Mindez átmeneti visszatérést jelent a Momentum kezdeti működéséhez. – Az akkori aktivista, mozgalmi tevékenység amúgy hatásosabb volt a későbbi parlamenti munkánál, mert ott nincs tér a Fidesz uralma mellett - jegyezte meg Rózsa András. Bedő Dávid szerint a közélet normalizálásának a kormányváltás után három alapfeltétele van: az elszámoltatás, a médiaegyensúly és egy új, arányos választási törvény. A Momentum bízik benne, hogy a változás rendszerszintű lesz, és idővel parlamenti pártként is folytathatja a liberális értékek képviseletét.