A budapesti lakáspiacon a Covid óta először látszik érdemi árkorrekció: a használt lakások ára három hónapja enyhén csökken, miközben az új lakások építését továbbra is a magas telekárak és kivitelezési költségek nehezítik. A korrekció ugyan egyelőre csak 1-2 százalékos, de jelzi, hogy a vevők alkupozíciója erősödik, az eladók pedig már nem tudnak korlátlanul árat emelni.

A kereslet lassul, a befektetői hullám kifulladt, és egyre inkább a hitelképes saját célú vásárlók határozzák meg a piacot. Kelet-Magyarországon még van növekedési tartalék, Budapesten viszont a magas árak miatt óvatosabbak a vevők. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Az utóbbi évek legbizarrabb politikai eseménye lett a Sulyok Tamás mellett szervezett fideszes tüntetésből. Fekete Norbert videós újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Bittner Dániel belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arra próbáltak rájönni, hogy mi a frászt akart az Orbán Viktor nélküli Orbán-párt mondani azon kívül, hogy nem hajlandóak tudomást venni a valóságról? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? legújabb adásában szó esik még a közmédia körüli újabb fejleményekről is, és arról, hogy Orbánék még egy szerencsétlen sportruházati márkát sem tudtak felépíteni.

Szombathely egyik városrészében, az oladi platón CSOK-os családok építkeznek azbesztes kőzúzalékon, ott, ahol a levegő azbeszttartalma a megengedett határérték közel háromszázszorosa, és ahol most több gyerek él, mint felnőtt. A magyar kórházakban hőségriadó idején leállnak a műtétek, egyes osztályokon még ventilátort sem engednek be, mert az elektromos hálózat összeomlik. Éjszakánként húsz-negyven beteg jut egy nővérre, és a minisztériumban, amelyben a tervek szerint egy adatalapú „tanuló egészségügyet” építhetnének, még 190 szakember hiányzik.

Mit árulnak el ezek az ügyek a magyar egészségügy állapotáról, miért ismétlődnek újra és újra ugyanazok a kudarcok? – ezeket a témákat járta körül a Népszava egészségügyi podcastjében, a Szike Extrában Élő Anita a VálaszOnline, Benke Ágnes a 24.hu és Danó Anna a Népszava szakújságírója. Arra keresték a választ: képes-e a rendszer tanulni ezekből a katasztrófákból, vagy csak újra és újra reprodukálja őket.

A beszélgetésben szóba kerül:

• az osztrák bányákból érkező azbeszt-szennyezés és a magyar államközi tehetetlenség;

• a kórházi klimatizáció 18 milliárdos múltja és hogy a hőhullámokra nincs valódi vészforgatókönyv;

• a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) világa, ahol „ugyanaz a takarítónő fogja a partvis nyelét, csak fölötte van egy-két al- meg fő- meg nagyon fővállalkozó”;

• a szakdolgozói kamara, a szakszervezetek és a szétaprózott érdekképviselet;

• Hegedűs Zsolt tervei a várólisták (protézisek, nagy műtétek) letörésére és az adatalapú finanszírozásra

Nemcsak a Nemzeti Macsóizmus rendszere ért véget azzal, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök a magyar újkori parlamentarizmus történetében először elvette a szót a regnáló miniszterelnöktől, Magyar Pétertől, de az ország egy még fontosabb tanulsággal is gazdagabb lett: lehet nemet mondani a nagyfőnöknek. Ha az ország követi Forsthoffer Ágnes példáját, a NER-nek esélye sem lesz visszatérni. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók, Batka Zoltán műsorvezetővel egy új világ körvonalait vázolták fel, ahol a politika alakítója egyre inkább a meteorológia, más szóval az aszály.

Az elmúlt években a Magyar Orvosi Kamara volt az egészségügyi kormányzat egyik legélesebb kritikusa. Most viszont új helyzet van. Létrejött az önálló Egészségügyi Minisztérium, és a tárca meghatározó politikai posztjaira kamara korábbi vezető kerültek. Köztük azok az orvosok, akik mintegy 11 éve közösen hozták létre az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot, és akik alig négy év alatt a Magyar Orvosi Kamarát is „elfoglalták”, és legfontosabb követelésüket, a hálapénz megszüntetését is sikerült elérniük.

Az új helyzetben a kamara most visszakéri az etikai hatásköröket, a kötelező tagságot, és már több fontos reformjavaslatot is letett az asztalra, melyekből kitűnik, hogy „az új ellenségnek” az orvosbárókat tartják. A megváltozott hatalmi helyzetben ma már nem az, hogy meghallgatják-e őket, hanem az, hogy amikor a MOK javaslatot tesz, hol ér véget az érdekképviselet és hol kezdődik a döntéshozatal? Vagyis ebben a helyzetben mi a köztestület szerepe a kormányzati döntésekben? Ki fogja ellenőrizni az ellenőrt – és meddig tud megmaradni valódi érdekvédőnek a köztestület a hatalom közvetlen közelében.

Ebben az epizódban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke beszél:

- miért tartják elsődlegesnek a kötelező kamarai tagság visszaállítását és az etikai jogkörök visszavételét?

- mit jelent az „orvosbáró-jelenség”, és miért bénító teher ez az orvosok 93 százaléka számára?

- hogyan omlik össze az ügyeleti rendszer a humánerőforrás-hiány és a vezénylések alatt?

- miért nem lehet érdemi minőségi ellátást fenntartani minden jelenlegi ellátóhelyen?

Ha érdekel, mi történik a kulisszák mögött, hogyan gondolkodik ma a MOK, és mit várhatunk a kormány–kamara „összefonódástól”, ez a beszélgetés kötelező. Iratkozz fel a csatornánkra, és ha fontosnak tartod a témát, oszd meg az adást másokkal is.

Kockakőhöz aligha nyúlnak az élemedett korú fideszesek, ha Orbán Viktoron végül csattan a bilincs, inkább imára futja nekik a hőségben. Nagyon úgy néz ki, hogy az aranykonvoj-üggyel csúnyán elgaloppozta magát a volt miniszterelnök, aki jobb híján függetlenedni próbál a Fidesztől, nemzetközi szélsőjobb-celebként próbál megélni. Idehaza ugyanis Magyar Péter éppen lesöpri az asztalt, a NER maradékát is kitakarítják a közéletből. A Népszava Hol élünk? közéleti podcast lábfétis-szépségversenyét Papp Zsolt gazdasági újságíró és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes megosztva nyerte, míg Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán a kulturált termékelhelyezéssel próbál javítani a lap helyzetén.

A jelenlegi drága, 8–8,5 százalékos projekt hitel kamatok visszafogják a piaci bérlakásépítéseket. Az uniós forrásokkal, állami, valamint önkormányzati telkek és a magántőke bevonásával, remélt fejlesztői kamattámogatással Magyarországon is elindulhat egy valódi bérlakásprogram, amely több tízezer újépítésű lakást, diákszállást és kollégiumi férőhelyet hozhat létre néhány év alatt. A bővülő kínálat hosszabb távon mérsékelheti a lakásárak és a bérleti díjak emelkedését, a modern bérlakás pedig valódi alternatívát és biztonságos, megfizethető lakhatást jelenthet a fiatalok és a saját otthont megfizetni képtelenek számára. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kiss Gáborral, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnökével, a Metrodom stratégiai igazgatójával.

Immáron biztos, hogy idén elmarad az uborkaszezon a politikában: a Tisza rátett egy lapáttal, naponta érkeznek az alapvető, Orbán évtizedes építményét lebontó jogszabályok. Közben a Fideszből elkezdtek dezertálni a polgári értékekre még fogékonyabb politikusok. Bálint Orsolya Visszhang melléklet-szerkesztő, Bernau Péter sportrovat-vezető, Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán a Hol Élünk eheti adásában azt latolgatta, hogy alighanem Magyar péteréknek minden eddigi kormányzatnál nagyobb tempóban kell megreformálni az országot, így kezdésnek alig néhány hónapja van arra, hogy megszerezze a létfontosságú uniós forrásokat.

Murray Bookchin (1921-2006) amerikai baloldali gondolkodó a kis közösségek, önkormányzati egységek konföderációjában látta a kapitalizmus és a mai állam meghaladásának alternatíváját, a demokrácia kiteljesedését. Írásaiból jelent meg idehaza válogatás A következő forradalom címmel. A kötet fordítójával, Konok Péterrel és Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk Bookchin elképzeléseiről a Bal-Jobb-Bal új podcastjában, Egyikőjük sem lett a liberter municipalizmusnak nevezett koncepció híve, de tárgyalása szinte kikényszerített egy jókedvű kritikai utazást a baloldali gondolkodás világában, amelynek végállomása a mai magyar politika és a Tisza-szigetek szerepvállalása lett. Az új kpormány mögött álló népfrontos politikai szerveződés sajátos demokratikus mintát teremthet. Kérdés, mennyire akarja majd a centrum saját képviseleti és végrehajtó szervévé szelídíteni alulról szerveződő népi bázisát.

"Nálunk évek óta műszakonként egy nővér dolgozik éjjel és nappal is, minden hónapban túlórázunk” – ilyen és ehhez hasonló hozzászólások lepték el az elmúlt hetekben az egészségügyi szakdolgozói érdekképviseletek közösségi oldalait. A szakdolgozók egy része már nemcsak a munkakörülményekkel elégedetlen, hanem úgy érzi, saját képviselete sem hallja meg a hangját.

A Szike podcast vendégei – Gresz Ágnes mentőtiszt és egészségügyi rendszerszakértő, Pápai Tibor az ápolóképzésben felnőtteket is oktató tanár szakoktató és Tóth-Baranyi Zsolt intenzív terápiás ápoló, egészségügyi menedzser – arról beszéltek, hogyan jutott el idáig a szakma.

Az adásban beszélünk:

• a szakdolgozói elégedetlenség okairól

• a kötelező kamarai tagságról

• a túlórák és a kiégés problémájáról

• a félelem kultúrájáról az intézményekben

• és arról, hogy mit várnak az új egészségügyi vezetéstől