Már nem a bizonytalanoknak üzen Orbán Viktor, csak a Fidesz saját táborát próbálja aktivizálni, azaz úgy fest, hogy bő egy héttel a választás előtt kármentő üzemmódba kapcsolt a párt, a Tisza irányába való „elbillenést” próbálja mérsékelni – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcasjének eheti adásában, ahol Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Muhari Judit belpolitikai újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető igyekezett rendet vágni a választás előtti talán legintenzívebb hét híreiben. A Fidesz tábora már a csata előtti vereség képét mutatja: az Orbán-szeánszokon fekete kapucnis verőemberek csak a show-t vitték el Orbán elől, nem az ellentüntetőket; a NATO-szövetségesek titkosszolgálatai nyíltan megüzenték, elegük van az orosz kollaboráns Szijjártó Péterből, Szabó Bence rendőrnyomozó fellázadt a rendszer ellen, Gundalf képében pedig a Z generáció mutatott középső ujjat a Rogán-vezette titkosszolgálatoknak.

Elindult az építőanyagok drágulása, miután a közel-keleti válság következtében mind a gyártáshoz használt földgáz, mind az alapanyagul szolgáló kőolaj és a szállítási, csomagolási költségek árai is kilőttek. A kereskedésekben áprilistól jelentkező azonnali 5-20 százalékos áremelkedést sokan ellen előrehozott vásárlásokkal védték ki, az építkezők és a felújítók is jelentős összeget spórolhatnak. Az építőanyagok újrahasznosítása Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Juhász Attilával, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökével, valamint Komlós Andorral, a Leier Hungária Kft. ügyvezetőjével.

Bár az eredmény nem, de az bizonyos, hogy az ország egyik felének súlyos trauma lesz az április 12-ei választás. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni? Hogyan lesz a kollektív társadalmi stresszből testi és lelki betegség? – erről beszélgetünk a Szike új adásában Darvai Lászlóval, a sürgősségi ellátásban is dolgozó háziorvossal és Bokor László pszichiáterrel.

Ebben az epizódban szó esik arról:

– hogyan hat ránk a folyamatos háborús fenyegetettség,

– mit tanultunk, és mit nem dolgoztunk fel a Covidból,

– hogyan jelenik meg a társadalmi szorongás a rendelőben és a pszichiátrián,

– kik a legsérülékenyebbek ebben a helyzetben,

– és hogyan lehet úgy túlélni a választás napját és az utána következő időszakot, hogy ne őröljön fel bennünket teljesen.

A Fidesz igazából nem a hatalmát, hanem a bőrét félti. Szörnyű, mocskos dolgok jönnek még a kampányban. Ha megérjük, hogy ennek vége lesz, akkor egy új Magyarország fog következni. Egyebek mellett erről beszélget Szentpéteri Nagy Richard politikai elemzővel és Kajdi Józseffel, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Mindketten elmesélnek olyan történetet, melyben egy, a kormánypárthoz közel álló politikai elemző, illetve egy Fidesz vezető azt mondta nekik 1997-ben, illetve az ezredfordulón, hogy nemcsak, a hatalom megszerzése, megtartása a céljuk, hanem az is, hogy anyagilag még az unokájuknak is bebiztosítsák a jövőjét.

Ha a Tisza nagyot tarol, akkor a Fidesz, illetve az Orbán Viktor mögött álló Putyini Oroszország elengedheti Magyarországot, és idővel megnyugodhatnak a kedélyek az országban. Ám ha csak kisebbet, akkor Putyin esélyt láthat arra, hogy visszaszerezze ezt a bástyáját, így hosszas iszapbirkózás kezdődhet Magyarországon a nyugatos és a keletre húzó Fidesz között – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. A műsorban Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy lavinát indíthat-e el Szabó Bence kiállása. A rendőrnyomozó történetéből ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz a kommunista állampártra emlékeztető titkosszolgálati államszörnyeteget hozott létre, amit csak egy rendszerváltozás söpörhet el.

Takács Péter leköszönő államtitkár többször utalt arra, hogy az egészségügy tulajdonképpen rendben van, csak a róla szóló tudósítások keltik a rossz hangulatot. Egy helyen egyszerűn le is ügynöközte az ágazattal nap, mint nap foglalkozó újságírókat. Ezúttal az általa megszólítatottakkal próbáljuk kideríteni, hogy mi az igazság?

Vendégek:

Élő Anita (Válasz Online)

Bodacz Péter (Magyar Hang)

Koncsek Rita (Economx)

Házigazda: Danó Anna újságíró

Az első beszélgetésben szóba kerül:

– a dunakeszi patikabotrány és a sürgősségi fogamzásgátló kiadásának megtagadása,

– a hat évig titkolt Boston Consulting-tanulmány,

– a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai krízise,

– a köz- és magánegészségügy szétcsúszása,

– a várólisták, az ellátatlanság és a transzparencia hiánya,

– valamint az is, hogy jogos-e Takács Péter állítása: nem az egészségügy áll rosszul, hanem az erről szóló tudósítások torzítanak. Az adás megmutatja, hogyan látja a rendszert négy olyan újságíró, aki nap, mint nap ugyanabba a falba ütközik

A hithű békemenetelőket várhatóan nem rendíti meg, ám az ingadozókat nagyon is befolyásolhatja, ha azt látják, hogy a háborúellenességről is ugyanúgy hazudott az Orbán-kabinet, mint a gyermekvédelemről vagy jóformán minden másról. A kérdés csak az: a Tiszának lesz-e ereje, hálózata eljuttatni mindenhová Gulyás Gergely kormányinfós elszólását arról, hogy a kormány Trump kérésére megfontolná, beszáll-e az Irán elleni háborúba – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettesek, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel végigvették az utóbbi hetek kormányzati bakiparádéját is, vagyis azt, hogyan buknak le immáron zsinórban a fideszes manipulációs kísérletek. Az utcai kampányolásba beleálló Orbán pedig már „mocskos Fideszt” is hallgathatott Dunaújvárosban. Nagyon úgy néz ki, hogy már nemcsak kormányozni, de kampányolni sem tud a Fidesz.

Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.

A mai emlékezetpolitika a Horthy-lorszak narratíváját követve vörös terrorként írja le a Magyar Tanácsköztársaságot. Csunderlik Péter új könyve, A 133 napos "vörös farsang" ennél jóval árnyaltabb képet mutat. A Bal-jobb-bal új podcastjában a történésszel beszélgettünk az időszakról. Csunderlik Péter kiemelte, a Tanácsköztársaság a korabeli magyar valóságból fakadt, nem "importtermék". A korszakot uraló erőszak nagyrészt a világháborús brutalizációból fakad, és már a Károlyi-kormány idején is jelen van. A terror nem meghatározó eleme a Tanácsköztársaságnak, inkább előremutató szociál- és kultúrpolitikáját, szellemi pezsgését érdemes fúkuszba állítani. A baloldal számára ez mindenképpen pozitív örökség, de a polgári világnak sem kell mereven elfordulnia tőle.

Minden jel szerint vége az elmúlt tíz év féktelen lakásár-emelkedésének, bár trendfordulóról még nincs szó. Új időszakot jelez viszont, hogy a tavalyi 15-20 százalékos drágulás után az idei év jelentős kereslet-csökkenéssel indult, majd februárban már a kínálati lakásárak 0,6 százalékos mérséklődését mutatták az adatok. A vevők egy része a túlárazott használt ingatlanoktól az árban több helyen már nagyon közeli újépítésűek felé fordult, amihez az eladóknak is alkalmazkodniuk kell. Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Balla Ákossal, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetőjével és Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.