Kerengő - közéleti beszélgetések

1. Képviselőket választottak az oroszok. Magas részvétel mellett Putyin elnök pártja nagy előnnyel végzett a voksoláson, de több más párt is bekerült a Dumába. Kik ők? Mit gondolnak az oroszok a belpolitikáról, a háborúról, a központban és a végeken? Hogyan szavaztak az elfoglalt területek lakói?

Szakértőnk Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. Jobboldali győzelem született a brazíliai elnökválasztás 1. fordulóján. Október 4-én a hivatalban lévő baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva a 2. helyen zárt. Miért lett elegük a braziloknak Lulából, és ki a favorit, Flávio Bolsonaro?

Villámkérdés Reile Zsolthoz, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójához. (Fotó: internet)

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

De igazából a kutyákról, és más házi kedvencekről lesz szó!

Miért értenek a szóból az 'angol', vagy az 'olasz' kutyák? Csak szól a gazda, és máris ott teremnek mellette.

A magyar nyelv nyilván bonyolultabb, a magyar kutyák talán ezért nem értik. Tisztelet a kivételnek.

Szól a gazda, de a magyar kutya inkább a közelében levő idegenre ugrál, vagy épp a kezét nyalogatja - jó esetben.

Kicsit félretéve az iróniát: mit jelent a kutyatartás kultúrája?

Hogyan viszonyuljunk a házi állatokhoz - itt sokan házi kedvenceket mondanának, de mi maradjunk a hagyományosabb elnevezéseknél.

Mindig tudja a gazdi, hogy mi jó az ő kutyájának? Amit valamilyen szempont alapján kiválasztott. De mi volt ez a szempont?

Régen a kutyák tenyésztése feladat orientált volt. A vadászkutya kellett a vadászathoz, a házőrző a házőrzéshez. Ma mik a szempontok?

Talán van akinek újdonság a biciklisták körében elterjedt szokás: ma már kutyák számára árult kerékpáros utánfutóban követi a kutya a gazdáját a biciklis túrákon. De vajon jól érzi magát?

Vendégem Topál József etológus | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

A fenti sorokat Schweidel József tábornoknak, az aradi 13-ak egyikének tulajdonították. Állítólag ezt mondta közvetlenül halála előtt.

Az újabb kutatások szerint ezek a sorok ismeretlen szerző tollából való későbbi szövegek.

A történelmi hűség kedvéért álljon itt két írás.

Az első Schweidel József levele sógorának, Latinovits Benjáminnak.

"Kedves Sógor!

Küldj valakit passzussal együtt a lovaimért, különben éhen pusztulnak; tartsd őket Legyenpusztán vagy valahol másutt, míg jól el nem tudom adni; teljesen híjával vagyok az anyagi eszközöknek, és pénzzé kell tennem azt a keveset, amim van, hogy megélhetésem biztosítására módom és anyagi eszközeim legyenek.

Vigasztald feleségemet, biztos lehet benne, hogy legalábbis rám vonatkozóan csak kedvező és megfelelő anyagi ellátásomat biztosító ítéletet hozhatnak; remélem, hogy hamarosan karomba zárhatlak benneteket.

Arad, 1849. augusztus. 27.

Szerető sógorod

Schweidel"

A másik írás Damjanich János tábornok aradi vértanú imája, amelyet az 1849. október 5-ről 6-ra virradó éjszakán, a kivégzése előtt írt.

"Damjanich János imája

Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.

Damjanich

Emíliának vigasztalásul"

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Szentatya számos nagyon fontos témát érintett. Többször határozottan felszólalt a békéért, az élet védelmében az eutanázia ellen, szót emelt a vallásszabadságért, hangsúlyozta a katolikus nevelés létjogosultságát és fontosságát, és emlékeztetett Franciaország keresztény gyökereire – mindezt egy olyan országban, amely mintha erről igyekezne megfeledkezni, ahol nemrég megszavazták az eutanázia törvényt, és ahol szorul a hurok a katolikus iskolák körül. A fiataloknak azt mondta: „Ti vagytok Franciaország szentjei!” -- A katolikus egyházfő látogatását hatalmas lelkesedés kísérte, százezrek akarták látni, hallani a pápát, a tömeg ujjongva de békésen ünnepelt -- és sok francia ébredő reménnyel várja most Franciaország megújulását.

XIV. Leó pápa franciaországi útjának legfontosabb mozzanatairól, tanulságairól beszélgetünk.

Vendégünk Fejérdy Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Fazenda da Esperança Brazíliából indult katolikus közösség és rehabilitációs hálózat neve. Főként szenvedélybetegséggel küzdő embereket fogadnak be, akik bentlakásos közösségben, munka, közösségi élet és keresztény lelkiség segítségével próbálnak új életet kezdeni. A mozgalom az 1980-as években indult Brazíliában, és azóta több országban létrejöttek közösségei.

A közösség, és vele a módszer 2024-ben érkezett Magyarországra Varga László megyéspüspök meghívására, egy férfiházzal alakult meg a kaposvári egyházmegyében. Ott voltunk az induláskor, a Kerengőben bemutattuk a brazil alapítókat.

Most, 2 év elteltével a közösség tagjaival: Fejér Domonkos vezetővel, valamint az első elköteleződött segítővel, egy gyógyulóval és egy gyógyulni vágyóval beszélgettünk a szeptemberi KATTÁRS-on.

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A csapból is az energiaválság folyik, de tisztán látjuk a valóságot?

Legújabb adásunkban a legégetőbb kérdésekre keressük a választ a szakma legelismertebb képviselőivel.

- Megéri egyáltalán szélerőműveket építeni Magyarországon?

Hogy mit szólnak hozzá a madarak, azt innen megtudhatják: https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/a-madarak-es-klimavaltozas-lehet-hogy-el-sem-koltoznek-722608

Mi lesz a gigantikus, elhasznált lapátokkal?

- Paks 2: Kell vagy nem kell?

Mikor jelennek meg a piacon a sokat emlegetett kis moduláris atomerőművek (SMR)?

- Az olaj ára és a nagy LNG-rejtély:

Miért lesz az Amerikából érkező gáz mindig drágább Európában, és mekkora versenyhátrányt jelent ez nekünk?

- Rezsicsökkentés vagy piaci ár? Hol a határ a gazdasági racionalitás és a politika között?

Vendégeink a stúdióban:

Aszódi Attila – dékán, BME TTK

Ifj. Chikán Attila – vezérigazgató, ALTEO Csoport

Grád Ottó – főtitkár, Magyar Ásványolaj Szövetség | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Az Afrikai Unió javaslatára az ENSZ új világtérkép bevezetéséről döntött. Donald Trump 3 nappal később közétette saját térképét, amelyen Grönlandtól Közép-Amerikáig mindent Amerikai zászló borít. Kínának és Oroszországnak is saját szemléletű térképe van, ugyanakkor megszavazták Afrika javaslatát …

Búcsút mondhatunk a gyerekkorunkból ismert atlasznak? de Miért nem volt már jó a régi? Ki dönti el mi legyen középen? Hogyan dolgozik a térkép a fejekben, és hogyan hat a politikára? Miként lesz geopolitikai eszköz, információs fegyver?

Beszélgetőtársaik: a Szegedi Tudományegyetem oktatói:

GÁL TAMÁS tanszékvezető egy. tanár,

KÁDÁR ANETT ADJUNKTUS, és KRISKA OLIVÉR adjunktus.

(Grafika: Fr24)

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

1. Koszovóban újabb politikai patthelyzet alakult ki, akkor is, ha a legutóbbi júniusi választásokon jelentős többséggel győzött . Európa legfiatalabb államában évek óta ismétlődő menetrend, hogy a parlamenti választás után nem alakul ki stabil többség, ebből intézményi vita kerekedik, a parlament nem tud működni, így új választást kell kiírni -- a megint ez a forgatókönyv érvényesül, akkor két éven belül immár negyedik előrehozott parlamenti választás jöhet.

Tüntetések is vannak -- de nem ezért, hanem a hágai bírósági ítéletek miatt...

Mi történik Koszovóban? Mennyire működőképes így az ország, milyen társadalmi, gazdasági, avagy akár biztonsági következményei vannak az instabilitásnak – és miért fontos ez nekünk itt, Magyarországon?

Dr. Lángné Dr. Petruska Szidóniával, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgetünk.

2. Referendumok kiírását követeli a brit kormánytól egy memorandumban a skót, az észak-ír és a walesi függetlenségpárti kormányfő.

Szakértőnk Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hamarosan asztalhoz ülhetnek az érintettek: az orosz-ukrán béketárgyalások következő, háromoldalú fordulóját 2026 októberére tervezik. Ennek előkészítését megerősítette Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője. Kína és India is felajánlotta közvetítői segítségét, lehetséges helyszínként legutóbb az Egyesült Arab Emírségek került szóba. Szeptember elején Donald Trump megbízottjai Moszkvában és Kijevben is tárgyaltak a békefolyamat élénkítéséről.

Mikor lehet legkorábban béke? Milyen feltételekkel, garanciákkal? Mi a legfőbb akadály?

Hol tart ma a háború? Technológiai ugrás a hadviselésben. Amikor már robot üt robotot - ember nélkül.

Fegyverkezés, energia, gazdaság... Cui prodest - kinek érdeke? És ki jár rossul?

Európa szerepe a tárgyalóasztalnál. Nem együtt vagyunk ott. Kik igen és kik nem?

Az élő műsor vendége Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

TEGEZŐDÉS:

A tegezést (a „pertut”) ki ajánlhatja fel a másiknak?

Az idősebb a fiatalabbnak.

A nő a férfinak (azonos kor/rang esetén).

A magasabb rangú (főnök) az alacsonyabb rangúnak (beosztottnak).

Visszautasítás : A felajánlott tegezést visszautasítani kifejezetten sértő és udvariatlan dolog. Ha valaki felajánlotta, azt el kell fogadni."

Az ilyen szabályokat ki kell dobni a mai világban?

Hiszen a társadalmi különbségeket nem hangsúlyozni illik, sőt...

Mi legyen például az olyan szabályokkal, hogy a villamoson illik átadni az ülőhelyet az öregeknek?

Mit jelent a kölcsönös tisztelet?

Az élni és élni hagyni elv?

Ezek velünk élnek a a mindennapokban?

Vendégem dr. Kibédi Varga Katalin, jogász, protokoll- és etikettszakértő, az Etikett Iskola alapítója.

fotó:

etikettiskola.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András