Hogyan befolyásolja a politikát és milyen szerepe van geopolitikai hatalmi harcokban? És milyen lehetőségei, feladatai vannak Magyarországnak, ha nem akar lemaradni?

1. Gernot Blümel korábbi osztrák pénzügyminiszter ma egy mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai nemzetközi cég vezetője. A napokban az MCC Magyar-Német Intézet meghívására előadást tartott a témában Budapesten. Arról kérdeztük: hogyan hat az MI a politikára, feleslegessé válnak-e a politikusok, és miért adhat új lendületet az MI az Egyházaknak?

2. Siklósi Péter biztonság- és védelempolitikai szakembert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elmondja, hogyan használja a hadászat a mesterséges intelligenciát, milyen energetikai kockázatokat rejt, és mit tegyen Magyarország, ha nem akar lemaradni. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan hatnak bizonyos növényvédő szerek a szervezetünkre? Különösen a glifozát tartalmú szerek, amelyek használati engedélyét - igaz, némi korlátozással - az EU 2023-tól 10 évvel meghosszabbította. Sokat beszélünk napjainkban az egyre többeket érintő meddőség problémájáról és okairól. Ha nem is ezek a szerek a legfőbb felelősök, de valamilyen szerepük azért van, ez érdekes agráregyetemi kísérletekből is kiderült.

Az élő műsor vendége Dr. Szabó Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója, oktatója, valamint a Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesület elnöke. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A koronavírus emléke tünedezőben.

De a vírusok - ahogy időtlen idők óta - ma is velünk élnek. És folyamatosan változnak, amit az emberek szervezete is próbál nyomon követni, időtlen idők óta. Ez általában sikerül, de a történelem sokszor megmutatta, mire képesek a járványok.

Mi a helyzet ma, amikor a világ sokkal inkább átjárhatóbb, mint akár néhány évtizeddel korábban.

Vendégem Rusvai Miklós állatorvos, virológus. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

"Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.)

Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya."

(Wikipedia)

Vendégem Molnár Imre történész. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét.

A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent.

Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak?

Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket?

Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak?

Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:

dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

fotó:

https://semmelweis.hu

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:

dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Február 14-én mintegy 50 keresztényt lemészároltak, és többeket elraboltak dzsihadista fegyveresek: egy rettenetes, évek óta tartó sorozat része. Csak a legutóbbiak: November végén egy nigériai katolikus iskola közel 300 diákját és 12 tanárát rabolták el; január közepén több mint 160 keresztényt raboltak el Nigéria északi részén szentmise közben, és februárban sem ez múlt hétvégi volt az első eset.

Az Open Doors keresztény érdekvédelmi csoport 2026. évi jelentése szerint Nigéria a világ 7. legrosszabb országa a keresztényüldözés szempontjából. A gyilkos támadások és tömeges emberrablások megsokasodása az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette, amelynek elnöke, Donald Trump szerint a nigériai keresztények „üldözésnek” vannak kitéve és „terroristák” által elkövetett „népirtás” áldozatai.

Mi történik, mi áll a konfliktusok, a kereszények elleni támadások hátterében? Egyáltalán milyen ország Nigéria, amelynek stabilitása nem csak az Egyesült Államok, de Magyarország számára is oly fontos lenne?

Vendégünk Horváth-Sántha Hanga, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karának adjunktusa.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Magyarország történelmi léptékű szemléletváltásba kezdett: a korábbi vízelvezetés helyett a víz megtartása lett az elsődleges cél. Az Energiaügyi Minisztérium és a vízügyi igazgatóságok által indított „Vizet a tájba!” program a klímaváltozás okozta aszályokra próbál választ nyújtani, célja pedig, hogy az árhullámokat és a belvizet ne a folyókon vezessük le, hanem a tározókban és a földeken tároljuk. A kezdeményezés sikere az összefogásban rejlik: eddig már több mint 900 gazda ajánlott fel területet a vízvisszatartásra.

A program különlegessége, hogy Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bevonásával valósul meg, szakmai mentorálásuk nyomán a vízvisszatartás valódi ökológiai sikertörténetté válhat. Ez a szakmai partnerség európai szinten is példaértékű, hiszen közvetlenül támogatja az Európai Unió természet-helyreállítási céljait, miközben biztonságosabb jövőt teremt mind a gazdálkodók, mind a madárvilágunk számára.

Vendégünk Nagy Dénes, az MME Természetvédelmi Osztályának vezetője. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szabály, az szabály!

De vajon a mai világban van-e még értelme a szabályoknak?

Hiszen oly sokan vannak akik nem tartják meg ezeket!

Az egyszemélyes csoport világában az egyén szabja meg azokat az előírásokat, melyeket magára vonatkoztat.

Most él csak igazán a régi mondás: kivétel erősíti a szabályt!

Mit jelent mindez a társadalom számára?

Még nem tudjuk egészen, de sejtéseink már lehetnek.

Jön a káosz, vagy ez lesz a teljes szabadság világa?

Vendégeim:

Hal Melinda, klinikai szakpszichológus (Mathias Corvinus Collegium)

L. Simon László, iró

Topál József, etológus, (HUN-REN, Természettudományi Kutatóközpont) | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András