Vendég: Gulyás László történész

1918 őszén bőven volt magyar erő, katona, hadianyag, a katonákban elszántság ahhoz, hogy visszaverjük a ránk törő gyenge, felszereletlen, vezetetlen és gyakorlatlan cseh, román és szerb „hadsereget”. Mi hiányzott? A vezetés, hiszen az alkalmatlan Károlyi Mihály és társulata kezében volt a hatalom. Sokéves kutatás összegzése: Trianon elkerülhető lett volna, ha a magyar katonákat a határra vezényli a kormány.

Göncz Árpád 1998-ban magyar állami kitüntetést adományozott Lazar Brankovnak, a Rajk per egyik vádlottjának, aki részt vett az 1944-es délvidéki magyarirtásban.

Sokat beszélünk azokról a lelkipásztorokról, akiket beszerveztek a kommunizmus idején és azokról is, akik ellenálltak. De van egy vakfoltunk: azok, akik végezték a dolgukat, őrizték a hitet és nem kerültek az állambiztonság látókörébe.

1991: A hidegháború vége Magyarországon és a világon is. De hogyan alakult ki a hidegháború és mit jelentett ez az időszak Magyarországon. Milyen hidegháborús kényszerek vezették a magyar „politikát” ebben az időben és mi az, ami már nem volt kényszer, mégis megtette az ország kommunista vezetése Kádár idején?