Az internálás nagy találmány. Nem kell hozzá bírói végzés, per, ítélet, egyszerűen csak egy döntés, s évekre bárkit kivonhatnak a forgalomból. A kommunista Magyarországon bőven éltek e lehetőséggel Rákosiék.

Öngyilkos lett, nem is akárhogyan. Belügyminiszterként felügyelt és irányított sok mindent, ami ártott az országnak. Végül őt is elérte az, ami a francia forradalom óta minden jakobinust vagy bolsevikot elér: társainak keze. A kommunista Zöld Sándor élete és halála.

A román állam nem volt gondos és jó gazdája Erdély népeinek. A Magyar Királyságban hétszáz éven át autonómiát élvező és virágzó szászok szinte teljesen eltűntek, a román milíciák pedig időnként végig irtották a magyar és székely lakosságot. Ami az 1700-as évek végén vagy 1848-ban történt, az történt 1944-45-ben is.

A XX. században megváltozott a politika. A század elején bevezetett általános választójog meghozta a tömegek hatalmát. Aki a tömeggel tud bánni, sikeres lesz. Nézzük csak a kommunisták megoldásait!

1918-ban még megvédhettük volna az országot. Talán 1919-ben is. De 1920-ban ezt már alá kellett írni. Vonakodva, ócska tollal, állva, szitkok között és utána kijelentve, hogy ez a papírdarab nekünk nem jelent semmit, hogy az erőszak nem teremt jogot, de akkor is alá kellett írni. No de ki írja alá?

A háború szenvedést hoz és inflációt. Azt hozott a második világháborúban és utána is. De a kommunista politikának is egyik eszköze lett az árdrágítók elleni fellépés. Ez lehetőséget adott a leszámolásra a középrétegekkel.

A köröstárkányiak szorgos emberek. Ha kell, a tatárdúlás, török fosztogatás, a romándúlás után is újjáépítették a falut. Hát, kellett: 1919-ben a bevonuló románok közel száz helybelit mészároltak le. Emléket csak nyolcvan év múlva állíthattak nekik a túlélők unokái-dédunokái.

A kommunista hatalomnak elsőrendű érdeke volt a vidéki autonómiát lerombolni. A gazdasági és ebből fakadó kulturális autonómiával rendelkező parasztság megsemmisítése, kisemmizése, vidéki nagyüzemekbe kényszerítése, kiszolgáltatottá változtatása a kommunista politika alapfeltétele volt.

A kortársak palástos hóhérnak is nevezték a sok általa aláírt halálos ítélet miatt. Ma híd van róla elnevezve, pedig hídverő politikája lett a veszte. Tildy Zoltán története a magyar nemzeti közép eltűnésének története is.

Román választás Magyarországon? Igen. Nemcsak Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon és Déván, de Békéscsabán, Gyulán és Nyírbátorban is. 1919-ben román választást tartani Gyulán vagy Sepsiszentgyörgyön egyformán bizarr helyzet volt. Ráadásul akár egy szavazattal is szenátor lehetett valaki a bukaresti „parlamentben”. De a románokat ez nem zavarta.