250. születésnapját ünnepelte Július 4-én az Amerikai Egyesült Államok. 1776-ban ezen a napon írták alá az alapító atyák a Függetlenségi Nyilatkozatot. Miért pont akkor, és mi állt benne? XIV. Leó pápa ebből az alkalomból átvehette az amerikai Szabadság érdemérmet. A pápa köszöntő levelében kifejtette hogy két és fél évszázadon át amerikaiak nemzedékei dolgoztak együtt a szabadság, az egyenlőség, a boldogság keresése, az igazságosság és a demokratikus önkormányzás eszméinek továbbvitelén. Hogyan ünnepeltek ma az amerikaiak, mennyire sikerül ma együtt dolgozni a pápa által is felidézett eszmékért?

Vendégünk Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, akit ezúttal történészi minőségében is kérdezünk, az akkori és a mai összefüggésekről.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A vízhiány, a szárazodás egyre nagyobb gond a hajdan bővízű Magyarországon is. De vannak, akik nálunk is nagyobb nehézségekkel küzdenek. Ki gondolná, hogy a bőséges monszunesők- öntözte India a világ egyik legsúlyosabb vízválságával néz szembe? Az ország a globális népesség közel 18%-át eltartja, de ehhez képest a Föld édesvízkészletének csupán 4%-ával rendelkezik. Éppen ezért sokféleképpen próbálkoznak állami és helyi szinten a víz tisztaságának, bőségének helyreállítására és megőrzésére. A jó gyakorlatból pedig akár ötleteket is meríthetünk.

Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán geográfus, India-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, korábbi kulturális diplomata.

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) közgyűlése dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetőjét választotta a szervezet új elnökévé a 2026-2029-es időszakra. Az ökológiai termékpálya szereplőit képviselő szervezet új alelnökei Jérôme Cinel, az Interbio Nouvelle-Aquitaine vezetője, valamint Marian Blom, a holland Bionext szakértője lettek.

Drexler Dóra megválasztása egyszerre jelent magyar szakmai sikert és lehetőséget arra, hogy a kelet-közép európai ökológiai gazdálkodás tapasztalatai és igényei erősebben jelenjenek meg az európai agrárpolitikai párbeszédben.

Vendégem: Drexler Dóra.

fotó:

agroinform | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Magyarország dróngyártó nagyhatalom!

Legalábbis ami a civil felhasználású eszközöket érinti.

A mezőgazdasági termelés újra értelmezése drónokkal.

Különleges ipari felhasználási lehetőségek és a mesterséges intelligencia.

Vendégem: Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

fotó

abz | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Magyarország dróngyártó nagyhatalom! | Legalábbis ami a civil felhasználású eszközöket érinti. | A mezőgazdasági termelés újra értelmezése drónokkal. | Különleges ipari felhasználási lehetőségek és a mesterséges intelligencia. | Vendégem: Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. | | fotó | abz | Szerkesztő: Sályi András | Szerkesztő: Sályi András

Vannak a világon olyan területek, ahol örökké konfliktus van, és ahol mintha egyszerűen képtelenség volna békét teremteni. Ilyen a Közel-Kelet, természetesen, amiről napjainkban sok szó esik. De kevesen tudják, hogy van egy másik és hasonlóan régi puskaporos hordó is, amely ha lehet még a Közel-Keletnél is veszélyesebb. A kasmír konfliktus a modern történelem egyik leghosszabb ideje, immár 80 éve tartó területi vitája. És mivel három atomhatalmat is érint – Indiát, Pakisztánt és Kínát --, joggal nevezhetjük az egyik legveszélyesebbnek is. A helyzet ma is rendkívül feszült, a nemzetközi elemzések a világ egyik legkritikusabb eszkalációs zónájaként tartják számon Kasmírt.

Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatója. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vélemények:

Harmadik elemista, de még mindig nem tud olvasni.

14 éves, de nem tud végigülni egy tanórát.

Túl sok a tananyag.

Túl kevés a tananyag.

Túl sok a házi feladat.

Túl kevés a házi feladat.

Rosszak a tanárok.

Rosszak a diákok.

És egy tovább, és így tovább.

Vendégem Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Kedden délután Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban rendezte meg Magyar Péter miniszterelnök a Visegrádi Négyek újraindított csúcstalálkozóját, ahol a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt fogadta. Ez volt az első V4-es csúcstalálkozó azóta, hogy a Tisza Párt megnyerte az országgyűlési választásokat és Magyar Péter kormányt alakított. Az elmúlt 1–2 évben meglehetősen feszült volt a V4-ek kapcsolata. Több elemző politikai súlya jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. És a lengyel–magyar viszony közben mélypontra került.

Most mi változik, és főleg hogyan? milyen konkrét lépéseket kellene tenni, hogy erősödjön a V4 szövetség? Mely ügyekben tudna a V4 ma egységesen fellépni Brüsszelben? Nem kelene-e bővíteni…

Vendégünk Dobrowieczki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Életszeretetről, közösségépítésről, a nők fontos szerepéről, profi kommunikációról, az ifjúság és a nem hívők megszólításáról, valamint a keresztényekkel való őszinte és pozitív kapcsolatról...

Kép forrása: az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség honlapja

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Indonézia egyensúlyoz. Az ország tagja a gyakran a Nyugat ellenpólusaként lefestett BRICS-nek, ugyanakkor csatlakozott a Trump elnök által életre hívott Béketanácshoz is. Indonézia egyensúlyoz. Az iráni háborúval azonban felmerül a kérdés, hogy egy kiélezett geopolitikai helyzetben mennyire működik a minden irányba való megfelelés politikája? El nem kötelezettség: gyengeség vagy erő, sodródás, vagy bölcs előrelátás? Milyen kihívásokkal szembesül napjainkban ez a stratégia? És milyen milyen tanulságokkal szolgál az indonéz példa más, szintén egyensúlyozó külpolitikát folytató országok számára?

Vendégünk Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra