Mester-fogás

A szakmabelieknek persze mindig is izgalmas volt a műemlékvédelem, de az utóbbi időben a nagyközönség is fokozott érdeklődéssel és várakozással figyeli romos váraink, kastélyaink újjászületését.

Újjáépíteni vagy konzerválni a romokat? Fogas kérdés. MI szól az egyik és mi a másik mellett? Egyáltalán mikor kezdtünk el odafigyelni a máemlékekre? És hogyan ad ma új lendületet a műemlékvédelemnek a csúcstechnológia?

Fülöpp Róbert építész, műemlékvédelmi szakember, számos emblematikus magyar vár, templom , kastély és kolostor megújításában vett részt. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Vannak, akik abból élnek – méghozzá mesésen jól --, hogy az internetes közösségi csatornákon mindenfélét mondanak, beszélnek, és több százezres, vagy akár milliós követőtábort gyűjtenek maguk köré. Szinte nincs már olyan cég, amely termékei népszerűsítéséhez ne használna influenszert. Nem csoda, hogy egy nemrégen készült felmérés szerint a magyar fiatalok csaknem fele influenszer akar lenni. De lehet, hogy ez a szakma – alig alakult ki – hamarosan eltűnik? Hiszen már itt a konkurencia: a hús-vér embertől megkülönböztethetetlen, számítógéppel megalkotott, kitalált karakterek.

Vendégünk Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki másfél évtizede kutatja a digitális média világát és a médiában megszerezhető hírnév működését. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

80 éve, 1943. január 12-én kezdődött a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amely során a németek által odavezényelt, hadieszközökkel, ruhával, felszereléssel rosszul ellátott 2. magyar hadsereg borzalmas veszteségeket szenvedett. A magyar honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba. A műsorral, ha közvetett módon is, az ő emlékük előtt is tisztelgünk.

Szentpétery Tibor a magyar hadsereg Haditudósító Századának egyetlen amatőrként beválogatott fotósaként vonult a Don-kanyarba. Egy szovjet mesterlövész megsebesítette, majd hadifogságba került. Fotói kalandos módon menekültek meg, és egyetlen megmaradt képanyagként tanúskodnak katonáink mindennapi életéről.

Alakját, munkásságát leányával, Szentpétery Mártával idézzük fel. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Ebben az év végi Mester-fogásban – karácsony nyolcadában – a betlehem-állítási szokásokról lesz szó. Távoli országokból származó, magyarországi katolikusok segítségével, és a Néprajzi Múzeum 2015-ben rendezett, nagy sikerű Betlehem című kiállításának felidézése révén megismerkedhetünk hagyományos és különleges betlehemekkel a világ minden tájáról. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

A posztulátor "mesterség" olyan ritka, hogy egy országban legfeljebb egy-két képviselője van. Összetett szakma az övé: kicsit történész, kicsit jogász, mentálhigiénés szakember és nyomozó is egyben. Kovács Gergely posztulátor nem pap, nem teológus, de világi szakemberként különlegesen fontos feladata, szerepe van a magyar Egyházban, és rajta keresztül a világegyházban is: a szentté avatási ügyek előmozdítója. "Ügyfelei" között olyan szent példaképek szerepelnek, mint Brenner János, Bódi Magdi, a ferences vértanúk, Hám János és Mindszenty bíboros. Hol képzik a posztulátort? Ki lehet szent? Mit gondoljunk a régen oltárra emelt, de egyesek szerint mai mércével már nem is olyan krisztusi szentekről? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk a műsorban. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Szentpétery Tibor a magyar háború fotózás meghatározó szereplője. Több mint harmincezer képe korának fontos dokumentuma. A Don-kanyarba a magyar hadsereg Haditudósító Századának egyetlen amatőrként beválogatott fotósaként vonult. Az 1956-os forradalom eseményeit napról napra, követte és örökítette meg a kabátja alá rejtett fényképezőgépével. Elveihez hűen örökítette meg a XX. század második felének minden fontos eseményét. Alakjáról, és elsősorban1956-os fotóiról, szerepvállalásáról beszélgetünk lányával, Szentpétery Mártával. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Walter Lippmann amerikai újságíró, médiakutató, elnöki tanácsadó az 1920-as években olyan, ma már közhasználatban lévő fogalmakat alkotott meg, mint a sztereotípia vagy a hidegháború. Éppen száz éve, 1922-ben jelent meg Közvélemény című korszakalkotó műve, amelynek médiával, közvéleménnyel kapcsolatos megállapításai ma is megdöbbentően aktuálisak. Az évforduló alkalmából a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „A közvélemény vizsgálódását tehát azzal kell kezdenünk…” címmel tudományos konferenciát szervezett, számos neves szakember, köztük médiakutató, jogász, szociológus, és jövőkutató közreműködésével. Ebből adunk ízelítőt a műsorban.

Megszólalnak: Andok Mónika, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció Tanszék vezetője, Nyakas Levente, az MNHH Médiatudományi Intézet vezetője, Rab Árpád jövőkutató, vezető kutató (NKE), és Guld Ádám egyetemi docens (PTE) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Ha megvizsgáljuk a Kádár-korszak sajátos hatalomtechnikai praktikáit, talán jobban eligazodunk a mai médiaviszonyokban, illetve könnyebben megérthetjük és azonosíthatjuk a politikai és kulturális harcok ideológiai hátterét. Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója levéltári kutatások és a hálózatelmélet segítségével tárja fel a kommunista rendszer bűneit Magyarország elnyomásában és kifosztásában. Kétrészes interjúnk második részében arra keressük a választ, hogy ki lehetett újságíró a kádári Magyarországon, hogyan alakult ki az öncenzúra, és mi vezetett a rendszerváltás utáni médiaháborúhoz. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója Az impexek kora, A hálózat pénze, A hálózat emberei című, és más nagysikerű könyveiben levéltári kutatások és a hálózatelmélet segítségével tárja fel a kommunista rendszer bűneit Magyarország elnyomásában és kifosztásában. Kétrészes interjúnkban az újságírók szerepéről beszélgetünk. Az 1989. évi csehszlovákiai bársonyos forradalom után politikai bombaként robbant a hír, hogy Prága olyan nemzetközi szervezeteknek nyújt otthont, amelyek valójában a szovjet titkosszolgálat működtek. Ezek egyike volt a Nemzetközi Újságíró Szervezet, amelynek egyik legaktívabb tagszervezete volt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MÚOSZ. Milyen dicstelen szerepet szánt, engedett a kádári rezsim az újságíróknak Magyarországon, és hogyan vettek részt a nyugati értelmiség, és rajta a keresztül a nyugati közvélemény ideológiai megfertőzésében? Az első részben a jelenség gyökeréről és a nemzetközi összefüggésekről beszélgetünk | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince