A posztulátor "mesterség" olyan ritka, hogy egy országban legfeljebb egy-két képviselője van. Összetett szakma az övé: kicsit történész, kicsit jogász, mentálhigiénés szakember és nyomozó is egyben. Kovács Gergely posztulátor nem pap, nem teológus, de világi szakemberként különlegesen fontos feladata, szerepe van a magyar Egyházban, és rajta keresztül a világegyházban is: a szentté avatási ügyek előmozdítója. "Ügyfelei" között olyan szent példaképek szerepelnek, mint Brenner János, Bódi Magdi, a ferences vértanúk, Hám János és Mindszenty bíboros. Hol képzik a posztulátort? Ki lehet szent? Mit gondoljunk a régen oltárra emelt, de egyesek szerint mai mércével már nem is olyan krisztusi szentekről? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk a műsorban. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Szentpétery Tibor a magyar háború fotózás meghatározó szereplője. Több mint harmincezer képe korának fontos dokumentuma. A Don-kanyarba a magyar hadsereg Haditudósító Századának egyetlen amatőrként beválogatott fotósaként vonult. Az 1956-os forradalom eseményeit napról napra, követte és örökítette meg a kabátja alá rejtett fényképezőgépével. Elveihez hűen örökítette meg a XX. század második felének minden fontos eseményét. Alakjáról, és elsősorban1956-os fotóiról, szerepvállalásáról beszélgetünk lányával, Szentpétery Mártával. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Walter Lippmann amerikai újságíró, médiakutató, elnöki tanácsadó az 1920-as években olyan, ma már közhasználatban lévő fogalmakat alkotott meg, mint a sztereotípia vagy a hidegháború. Éppen száz éve, 1922-ben jelent meg Közvélemény című korszakalkotó műve, amelynek médiával, közvéleménnyel kapcsolatos megállapításai ma is megdöbbentően aktuálisak. Az évforduló alkalmából a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „A közvélemény vizsgálódását tehát azzal kell kezdenünk…” címmel tudományos konferenciát szervezett, számos neves szakember, köztük médiakutató, jogász, szociológus, és jövőkutató közreműködésével. Ebből adunk ízelítőt a műsorban.

Megszólalnak: Andok Mónika, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció Tanszék vezetője, Nyakas Levente, az MNHH Médiatudományi Intézet vezetője, Rab Árpád jövőkutató, vezető kutató (NKE), és Guld Ádám egyetemi docens (PTE) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Ha megvizsgáljuk a Kádár-korszak sajátos hatalomtechnikai praktikáit, talán jobban eligazodunk a mai médiaviszonyokban, illetve könnyebben megérthetjük és azonosíthatjuk a politikai és kulturális harcok ideológiai hátterét. Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója levéltári kutatások és a hálózatelmélet segítségével tárja fel a kommunista rendszer bűneit Magyarország elnyomásában és kifosztásában. Kétrészes interjúnk második részében arra keressük a választ, hogy ki lehetett újságíró a kádári Magyarországon, hogyan alakult ki az öncenzúra, és mi vezetett a rendszerváltás utáni médiaháborúhoz. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója Az impexek kora, A hálózat pénze, A hálózat emberei című, és más nagysikerű könyveiben levéltári kutatások és a hálózatelmélet segítségével tárja fel a kommunista rendszer bűneit Magyarország elnyomásában és kifosztásában. Kétrészes interjúnkban az újságírók szerepéről beszélgetünk. Az 1989. évi csehszlovákiai bársonyos forradalom után politikai bombaként robbant a hír, hogy Prága olyan nemzetközi szervezeteknek nyújt otthont, amelyek valójában a szovjet titkosszolgálat működtek. Ezek egyike volt a Nemzetközi Újságíró Szervezet, amelynek egyik legaktívabb tagszervezete volt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MÚOSZ. Milyen dicstelen szerepet szánt, engedett a kádári rezsim az újságíróknak Magyarországon, és hogyan vettek részt a nyugati értelmiség, és rajta a keresztül a nyugati közvélemény ideológiai megfertőzésében? Az első részben a jelenség gyökeréről és a nemzetközi összefüggésekről beszélgetünk | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Tapolcán született, s bár a családban nem volt művész, kisgyermekora óta szobrásznak készült. A képzőművészeti főiskola elvégzése után visszaköltözött szülőföldjére. A Káli-medencében, Kővágóörsön vett házat, itt építette fel műhelyét, ma is itt él és alkot. Bár a szobrászatot nem adta fel, két köztéri alkotása is áll Tapolca főutcáján, de fő mestersége mégis a kályhacsempe készítés lett. Gyönyörű, szemes, madárdíszes, életfás cserépkályháit hagyományos technikával készíti. Nála a munkafolyamatok épp úgy őrzik őseink módszereit, mint a kályha formavilága, felépítése, díszítése. István az agyagot mezítláb tapossa, mint a régi kézművesek, s a csempék színárnyalatát utánozhatatlanul játékossá varázsolja a saját kezűleg épített nyitott tüzű fás kemence tüze. Mayer István sokoldalú ember, a hangszerkészítésben, és a népzenében is jártas: ott volt a táncház mozgalom hajnalán, saját és mások örömére több hangszeren is játszik ma is. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Kiürülő templomok, súlyos paphiány, egyre inkább a „maguk módján” vagy egyáltalán nem hívő fiatalok. Pedig a legfrissebb szociológiai felmérések szerint a magyarok többsége „valamilyen módon” vallásosnak tekinti magát. Milyen az aktuális vallási helyzet Magyarországon? Hogyan változik a fiatalok vallásossága? Hogyan adódik vagy nem adódik át a vallásosság egyik generációról a másikra, és mi a szerepe ebben az egyházi iskoláknak?

A téma jeles kutatójával, Rosta Gergely szociológussal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének docensével beszélgetünk.

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Pascale Andréani zongoraművész is lehetett volna, s majdnem Budapestre jött tanulni a Zeneakadémiára. Végül mégis a külügyi pályát választotta. Gazdag diplomáciai karriert tudhat maga mögött, volt miniszterelnöki és elnöki tanácsadó, dogozott New Yorkban. Mégis, nagy jutalomnak érezte, amikor négy évvel ezelőtt, pályája utolsó külföldi állomásaként Budapestre nevezték ki nagykövetnek.

Szolgálata elejétől fogva kutatta közös dolgainkat, kereste azokat a szálakat, amik a két nemzetet összefűzik. Hiszen Magyarország és Franciaország évszázadok óta számos ponton kötődött egymáshoz, kulturális, gazdasági, diplomáciai téren. Ilyen kapocs volt Victor Hugo mély barátsága Teleki Sándor gróffal, Madarász Viktor és Munkácsy Mihály franciaországi működése, vagy XIV. Lajos kötődése a tokaji borhoz.

A nagykövet asszony budapesti szolgálata idén véget ér, de búcsúzóul itt hagyja kutatásainak gyümölcsét: A nagykövet tollából című, gyönyörűen illusztrált, kétnyelvű könyvet, amelyben a legizgalmasabb közös történeteinkből szemezget. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince