A pártok népszerűségének alakulásáról, a közvéleményt leginkább foglalkoztató politikai témákról és arról, hogy mi alapján fog a választó döntést hozni április 3-án, beszélgetett Szabó Andrea politológussal, közvéleménykutatóval, ifjúságszociológussal Szűcs Zoltán Gábor, az Új Egyenlőség új vendégszerkesztője.

 

Az ellenzék szempontjából az előválasztások után eltelt néhány hónap a kihagyott lehetőségek időszakának bizonyult, mondta Szabó Andrea. Az előválasztás jelentős siker volt az ellenzék számára, egy erős, cselekvő, elfogadható politikai erő benyomását keltették. Ez a közvéleményben óriási, talán túlzott várakozásokat ébresztett, aminek az ellenzék következő hónapokbeli politikája nem tudott megfelelni, érezhető csalódást okozva. A Fidesz azóta a támogatottsági adatokban és a „közérzet” szempontjából is átvette a vezetést, s innen az ellenzék számára nagyon nehéz lesz visszajönni.

Nem csak az ellenzéknek a Fidesszel szemben még ősszel látható előnye olvadt el, de az ún. közhangulati index is, ami azt mutatja, hogy a válaszadók a saját környezetükben milyen uralkodó véleményt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy ki fogja megnyerni a választást, inkább a Fidesz valószínű győzelmét vetíti előre. Ha a magyar közvélemény még megfelel a demokrácia feltételeinek (amivel kapcsolatban vannak kétségek), akkor ez elég rossz hír az ellenzék számára.

Az ellenzék nehézségeit fokozza, hogy bármivel is fognak próbálkozni, minden fontosabb ügyben a kormány előnyösebb helyzetből, döntési pozícióban lévő szereplőként tud majd megszólalni. Igaz, az ellenzék aktivizálódott az elmúlt másfél hónapban, de egyelőre sok (ki nem kényszerített) hibával dolgoznak, amire a kormányoldal rögtön le is csap. S még mindig nem kezdődött el az igazi kampány, amit vélhetően a Fidesz óriási erőforrásfölénye fog jellemezni, tovább nehezítve az ellenzék dolgát.

Friss kutatási adatok szerint a hazai választók számára a pártok megítélésének négy legfontosabb szempontja a bérek és jövedelmek alakulása, az egészségügy helyzete, a szegénység, és a gazdaság állapota. A korábbi kutatási eredményekkel egybecsengve ez azt mutatja, hogy a magyar választók döntően materiális szempontok szerint ítélik meg a politikát, gazdasági alapon szavaznak. Ezzel szemben, mondja Szabó Andrea, a kutatásból az is jól látszik, hogy a korrupció vagy a demokrácia állapota kevésbé foglalkoztatja őket.

Az elkövetkező napokban különböző társadalmi csoportok tagjai látni fogják egy érezhető mértékű, 20% körüli béremelkedést első eredményeit. A kérdés az, hogy ennek lesz-e nagyobb hatása a helyzetértékelésükre vagy az infláció növekedésének. Az egészségügy esetében viszont a kormány helyzete kifejezetten nehéz, e terület megítélése nem pozitív. A szegénység kérdésében kiegyensúlyozottabb a kép: vannak, akiknek romlott a helyzete, vannak, akiknek javult. Feltűnő viszont, hogy a gazdaság általános helyzetével kapcsolatban a kormány sokkal visszafogottabban és kevesebbet nyilatkozik a korábbi sikerpropaganda után, miközben nagyon sok figyelmeztető jel utal arra, hogy a gazdaságban komoly problémák vannak. Összességében a közvélemény szemében legfontosabb négy területen lenne az ellenzéknek keresnivalója a kampány során.