Nem érdemes parázni a főzéstől mert… bármit meg lehet enni! 😃 Induljunk ki ebből! Szerencsére a mai alanyunk ennél azért jóval többet kísérletezett, töménytelen hasznos minitippet rejtett el a mai epizódban, amiben a gyakorlás, alapanyagok, arányok, lelkesedés jelentős szerepet játszik.

Ha szeretnél jó kajákat csinálni, a megoldás és recept itt van: A Street Kitchen fiatal titánja, és a TikTok, valamint Insta Realsek kolis mikróügynöke bevetésre kész: Szántóy Domonkos ma megosztja velünk a jó étel titkát. Meg a gasztronómia hátulütőit, ugyanakkor őszinte pillanatait. Mert a séfek is a Sparban vásárolnak.

Mi tehetünk azért, hogy jót együnk? Mit tehetünk azért, hogy jól együnk? És végtére is: milyen ez az egész szakma most, így 2024 elején, belülről, itthon? Hogyan tudod levenni a lábáról a pasid és csajod?! …és mivel itt a nemzetközi Bálint nap, erre is kapunk tuti tippet!

Hogyan kerül be valaki a Street Kitchenbe? Mindannyiunk imádott oldalának kulisszatitkai is ebben a podcastben. Meg gasztrotalk az alapokról: evolúció a mit eszünkben, miközben minden megtanulható a YouTuberól, és a good to know: “Nem érdemes azért kajálni, mert muszáj […] ha lehet úgy csinálni, hogy az élmény legyen, akkor miért ne tennéd?!” - az egyik kedvenc idézetünk Domától.

Van egy srác, aki ha a fejébe vesz valamit, véghez is viszi: látogatást tett megannyi rádióban és tévében, írtak róla az újságok és bejutott a főműsoridőbe, elmesélte történetét és rengeteg szakmai kapcsolatot szerzett. Hogyan sikerülhetett ez? Farkas Kornél még mindig csak 15 éves, és életkorából adódóan hívhatnánk “csodagyereknek”, vagy jöhetne az elcsépelt “ennyi idősen még soha senki”, “a legfiatalabb aki valaha” kezdetű felkonf, a szentendrei fiú viszont ennél jóval több.

Az elmúlt időszakban három egymásra épülő, mégis teljesen más szakmában próbálta ki magát, jutott túl a középszerűségen, és történetével irányt mutat nekünk abban a tekintetben, hogyha valamit nem szabad elvesztenünk, az a szabad és korlátozás nélküli szárnyalás, a próbálkozás és a jóra való törekvés, valamint a hit és elkötelezettség az iránt amit hivatásunknak, szenvedélyünknek tekintünk.

Most őt kérdezzük arról, mit tanácsolna azoknak, akik elfelejtették mindezt, mik azok a ballépések amiket ő is elkövetett, és hogyan tudja magának kikövezni valaki az utat az elismerésig, vagy hogy elégedett legyen önmagával. Ugyanitt: énmárkaépítés, ismertté válás, hogyan kerülj be a sajtóba, kapcsolat- és social média építés egy Z generációs szemével. Plusz pro tippek, hogy milyen tartalmat gyárts 2024-re!

Az ember soha nem tudhatja, hogy a véletlennek(?) vagy a sorsnak(?) köszönhetően kikkel hozza őket össze az élet, de Szilágyi Marci épp tavaly, a Művészetek Völgyében egy Blahalouisiana koncert közben táncolt oda a csajbrigádhoz akikkel buliztunk, és egy random fröccsös beszélgetés közben árulta el, hogy pont ezzel foglalkozik. Mármint nem a sorssal, és álomfejtéssel, hanem a tudatos álmodással.

Első blikkre humbugnak tűnik, azonban tudományosan bizonyított tény, ő például parkour köreihez éjszaka gyakorolta a szaltókat. De hogyan lehetett biztos abban, hogy álmodik, és nem a valóságban töri szét magát mindeközben? És te hogyan lehetsz biztos abban, hogy most éppen nem álmodsz?

Horrorsztorik, beteg álmok, valóságteszt, és a kutya is álmodik. Szót ejtünk a deja-vu jelenségről és válaszokat adunk arra is, miképp alszunk jobban, hogyan tudunk jobban kelni.

Nem utolsósorban: miért kell este TÉNYLEG mellőzni a kék fényt = tehát kalap-kabát letenni a mobilt lefekvés előtt legalább egy órával?

Új év, új remények, új fogadalmak: mi is megfogadjuk, hogy innentől kezdve minden héten szerda este új epizóddal jelentkezünk a decemberi pihenő után! 😎🤩🤩

Valójában nem pihentünk: Bence Csalar divatújságíróval még az ünnepek előtt ültünk le beszélgetni új könyvéről, a 20-as éveink boldog és elégedett lezárásáról, arról, hogy mennyire félreértelmezzük sokszor a divatot, vagy éppen miért is nem követjük már a mainstream sodronyt.

A Z generáció például nagyon tudatosan áll a ruhaválasztáshoz, sokkal testtudatosabb, ők döntenek arról, mit akarnak kifejezni az öltözködésük által. Yes: konkrét sztorikat, identitást hordozhat például egy layerezés. A fenntarthatóság iránti tudatosság is bekapcsolódott a ruhaválasztásba, mi pedig csak pillázunk mindezen miután Az ördög Pradát visel-en nőttünk fel.

Pár aranyszabályt azért lefektettünk: a trapéznadrág nem áll jól 80 centi alatt; csak azért viselünk ruhát, mert törvény tiltja, hogy meztelenül menjünk az utcára; és fontos üzenet az is, hogy nem csak bizonyos testalkatok megjelenését kell ünnepelni. Minden más mehet a kukába.

Minden mindegy alapon ezúttal bontottunk egy üveg bort és elmélkedtünk azon, hogy az eddigi epizódok tapasztalatai alapján nagyon nem mindegy minden. Vajon akkor miért legyintünk néha az életben a kialakult szituációkra, és hagyjuk magunkat sodródni a véletlennel? Ez nemtörődömség vagy lazaság kérdése?

Abban sem vagyunk biztosak, hogy ezekre a kérdésekre léteznek egzakt válaszok, de most elmondunk neked néhány sztorit az életünkből, amikor úgy éreztük nem számít mennyire szeretnénk befolyással lenni a dolgokra, azok kimenetelén nem igazán tudtunk változtatni. Ugyanis előfordul, hogy egy váratlan esemény miatt dobhatjuk a kukába a jól megtervezett programunkat, vagy nem az elvárt visszajelzést kapjuk a nagy gonddal megtervezett és kivitelezett produktumokra és még megannyi dolog lehet az életben, amire mi nem gondoltunk.

Az biztos, hogy nélkülünk sem állna meg a világ, épp ezért érdemes lehet néha elengedni a perfekcionizmusunkat, és 100% helyett csak 80-at adni, hogy valami maradjon nekünk is. A kulcsszó szerintünk, hogy legyünk jól.

Ugyanitt: Nemet kell mondjuk az igenekért, soha semmi nem lesz tökéletes, és miért jó másnaposnak lenni?

Ja, és még valami: Amennyiben elgondolkoztál rajta mik azok a helyzetek az életben, amik igazán nem számítanak, és van kedved ezt megosztani velünk ne habozz, írd meg, vagy gyere el velünk beszélgetni, kíváncsiak vagyunk rád!

Ezúttal úgy döntöttünk, hogy olyan projektről beszélünk nyíltan, tabuk nélkül, aminek az eltervezése szinte teljesen lehetetlen, hiszen semmi nem változik folyamatában olyan drasztikus mértékben, mint a gyereknevelés. Persze hol vagyunk mi ahhoz gyermektelen férfiak, hogy azt fejtegessük, hogyan változik meg az ember élete a családalapítás alkalmával? Mi pont ezért hozzuk a tapasztalatlan, tétovázó, gondolkodó és tervezgető fiatal felnőtt nézőpontját, Csonka Niki pedig a az újdonsült édesanyáét, akinek bár a kisfia még csak 2 éves, ez alatt az idő alatt is többet fordult vele a világ, mint valaha gondolta volna.

Igyekeztünk árnyaltan és nem csak az árnyoldalai felől megközelíteni a témát, amiben még úgy is maradt jó pár órányi beszélgetés, hogy a gyermekáldás sokat emlegetett varázslatos hozadékainak emlegetése mellett egy meghökkentő információkat tartogató utazásra indultunk Nikiék mindennapjaiba és az anyai lét nehézségeibe a szüleinktől magunkkal hozott elképzeléseken túl, a fals társadalmi elvárásokon keresztül egészen az okoskodó közösségi média kommentekig.

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: Nem minden szép abban, amiről mindig azt hallottuk, hogy a világ legcsodálatosabb dolga, és nem vagy egyedül, ha úgy érzed nem élvezed, ami veled történik. Amennyiben gondolkodsz a gyermekvállaláson, vagy éppen az ellenkezőjén, netalántán már bele is vágtál ez a rész mindenképpen segítségedre lehet abban, hogy eldöntsd, miképp szeretnéd folytatni.

Ugyanitt: Mindenkinek kell egy spam mappa a társadalomtól kapott kéretlen elvárásokhoz, és miért akar mindenki Liptai Claudia lenni?

“Egy munkahely sem ér annyit, hogy mindent feláldozz érte a saját önálló életedben, mert ott van a családod, ott vannak a barátaid, ott van a párkapcsolatod. Ezek mind előbbrevalóak lesznek, ahogy mész előre az életedben.” - na kit idéztünk?

Ismerj meg bennünket egy kicsit jobban, a problémáinkon keresztül. Magyarok vagyunk, és szeretünk panaszkodni, de ha már csináljuk, akkor úgy tesszük, hogy te tanulhass belőle valamit. Ebben az epizódban a munkát előtérbe helyező és ennek következtében elhízó Juhász Bálint, a konfrontálódni nem szerető, és kitartását mellőző Komjáti Peti és a mindenkinek-mindennek megfelelni akaró Varga Gergő kerül főszerepbe. Elmondják, hogyan és mikor érték el a mélypontot az említett dolgaik miatt, ahonnan elindultak felfelé.

A következtetések persze egyszerűek, ezekhez viszont meg kell értenünk, miért vezetett a munkaalkoholizmus valódi alkoholizmushoz, az értelmetlen kávézgatások felületes kapcsolatokhoz és a felelősségvállalástól való félelem a karrierünk félrecsúszásához, vagy az álmaink derékba töréséhez.

Ez az epizód most azért szól rólunk, hogy segítsünk felhívni a figyelmet olyan dolgokra, amiktől te is önmagad legnagyobb ellensége lehetsz, de ne olyan későn ébredj rá, mint mi.

Ugyanitt: Erőszakos főnökök, akik meg akarják verni az alkalmazottaikat, 45 centis pizza éjfélkor, te vagy a saját életed főszereplője.

Egy olyan dologgal fogunk most együtt szembesülni, amivel nem igazán szeretünk. Ferber Eszter gyászterapeutával beszélgettünk az elkerülhetetlenről, a halálról, valamint a gyász különböző típusairól, bennünket formáló hatásairól. Miképp dolgozhatjuk fel életünk legnagyobb megrázkódtatásait, amiket jellemzően tabuként tartunk számon?

“Elég sok gyászon mentem át, és itthon nem segített semmi” - ezt mondta vendégünk még a felvétel előtt, így a beszélgetés fontos része lett, hogy nem csak gyászvakságban szenvedő társadalom vagyunk, de egyéni szinten sem igazán tudjuk, mit mondjunk, amikor valakinek támogatásra és segítségre lenne szüksége. Ő maga Amerikában, David Kesslertől, a legprofibb gyászgurutól tanulta a szakma legjavát.

Az idő képes segíteni, de ebben a témában szó sincs erről - akkor viszont mit tegyünk? Milyen esetben forduljunk szakemberhez?

Gyászfeldolgozás a munkaalapú társadalomban: miképp éljünk teljes életet úgy, hogy elfogadjuk, halandók vagyunk? Hogyan készülhetünk fel a halálra, és meddig tart a gyászunk? Hogyan tudunk jól segíteni azokon, akik éppen benne vannak?

Az biztos: érdemes elgondolkodni, mi lesz velünk a halálunk után, azonban nem úgy, ahogy bormámoros estéken ehhez hozzászoktunk. Mert talán nehéz elhinni, de az elmúlásunkról való elmélkedés az életünk minőségét is javíthatja.

Mindenki tudja milyen az, amikor nehezen tudjuk elvégezni azokat a fontos feladatokat, amelyeket el kellene vagy el akarnánk végezni - többnyire ekkor beszélünk halogatásról, de persze ennél árnyaltabb a kép. Rossz időmenedzsment? Kevés energia? Fulladozó motiváció? Vagy mindezek együtt vezettek oda, hogy mindig stresszelsz a megoldatlan ügyeiden?

Nem tudjuk helyetted megválaszolni ezeket a kérdéseket, hiszen még a sajátjainkkal is akadnak gondjaink, de két jó hírünk van:

(1) Ebben az epizódban összeengedtünk két előre tervezgető, listás arcot és egy srácot, aki semmilyen körülmények között nem hajlandó a jövőbe tekinteni, legalábbis papíron. A közös bennük, hogy így vagy úgy, de mindegyikük halogat.

(2) Lehet, hogy Komjáti Peti barátunkhoz hasonlóan nálad is halomban áll a mosatlan, ellenben szépen élére vannak hajtva az ágyneműk, úgyhogy ezt is segítünk megérteni, mi több Peti 1 perces szabálya még megoldást is kínálhat.

Ugyanitt: A hazugság valóban lehet művészet? És: Quick Win, Fehér óra, Hazudni művészet, Listás arcok és 'Hell Yes, or No' taktika.

Mindenhez is, vagy inkább mindenre is (van idő, ha akarjuk, hogy legyen), ez jutott eszembe először, amikor végighallgattam Till Anilla utazó-blogger beszámolóját arról, hogy amíg 72 napig gyűrte a az Országos Kékkört, közben megcsinálta a doktori vizsgáját, részt vett egy külföldi ösztöndíj interjún és beugrott egy esküvőre is [Producer Geri].

Nekünk már ez is elég lenyűgöző teljesítmény, neki azonban csak egy volt a világ leghíresebb túraútvonalai között amiket végigjárt, beleértve az El Camino-t, vagy a Svéd Kungsleden túraútvonalat. Ezek a zarándoklatok adják az alapját az életcéljának, hogy a lehető leginspiratívabb módon meséljen a bolygó egészségéről és arról, miképp tudod a Föld legcsodásabb helyeit fenntartható módon megismerni, mindeközben pedig a legkülönlegesebb kalandokba keveredni.

A tapasztalatai, a világlátása és az elszántsága sokak számára figyelemfelkeltő lehet és bár tanít, nem az oktatásban látja a példamutatás lehetőségét, inkább a közösségi médián keresztül motiválja az embereket, mi szerint vessenek egy pillantást a világra abból a szemszögből, ahonnan ő nézi.

Mindig úgy képzeltük, hogy aki ennyire rendezetten tudja tartani az életét, annak mindig csak előre van - pedig Anilla csak arra vágyik, hogy egy kávézóban finom italokat szolgáljon fel és mosolyt csaljon az emberek arcára.

Ugyanitt: tudja valaki, hogy lehet kikapcsolni a MacBookon az iMessage értesítéseket?