Beszélgetés Dede Franciska irodalomtörténésszel. "Tartsd jól a bestiát!" - egy XIX. századi receptkönyvről.

Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült és a történelem viharai miatt elkallódott. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.

Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült és a történelem viharai miatt elkallódott. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.

Beszélgetés Császtvay Tünde, irodalomtörténésszel, a XIX. század utolsó harmadának, nőképeiről, női önképekről és szerepváltozásokról.

Beszélgetés Borbíró Fanni, irodalomtörténéssel a nőegyesületek történetéről.

A dualizmus első időszakától a női sajtó és a nőegyesületek kitartóan napirenden tartják a nők magasabb oktatásának témáját és ez a törekvés szerencsésen találkozik a korabeli állami akarattal. Ezt a folyamatot mutatjuk be az itt hallható epizódban. Kitérünk az első egyetemi hallgatónők helyzetére, felidézzük a sajtóvitákat, például az orvosnők, gyógyszerésznők pályára engedéséről szólókat.

Beszélgetés Deáki Zita, etnográfussal, a születés kultúrtörténetéről.

A magyar ipari forradalom – 1880-as évektől – igényelte a nők házon kívüli munkáját. Nagy tömegek kerültek a gyárakba, építkezésekre, majd a kereskedelmi, tisztviselői és tanítói pályákra. A női munkakörülményekről, előrejutási lehetőségekről.

Beszélgetés Szafner Emília, egyetemi docenssel, (női) folyóiratokról, valamint Kánya Emíliáról, az első magyar női folyóiratszerkesztővel.

Takács Éva lánya, Karacs Teréz, pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életéről, működéséről részletesen beszélünk, de rajta kívül más, a saját korukban ismert szerzőnőről is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.