MOL Talks

240 milliárd dollár. Ennyit költöttek az amerikai techóriások a mesterséges intelligencia fejlesztésére – ez nagyjából annyi, mint Görögország egész éves GDP-je volt 2024-ben. Vajon milyen hatással lesz a technológia fejlődése az iparra és a világra?

A MOL Talks legújabb epizódjában Bakos Piroska, a MOL szóvivője és médiakapcsolati vezetője beszélget Svébis Andrással, a MOL-csoport IT és digitalizációs ügyvezető igazgatójával és Georgiu Achillesszel, adat, AI és innováció vezetővel. Milyen AI-technológiák állnak már most a rendelkezésünkre, miért gondolják azt, hogy a felhasználásuknak valójában az emberi alkalmazkodóképesség szab határt, és mikor jöhet el a valódi AI-korszakváltás? A MOL példáján keresztül konkrét fejlesztések is szóba kerülnek.

Az adás a technológia és ember kapcsolatáról, felelősségről és jövőképről is szól – nemcsak szakmabelieknek.

A klímaváltozás elleni harc közös ügy – de meddig mehetünk el benne anélkül, hogy aláássuk az európai gazdaság versenyképességét? A MOL Talks legújabb adásában Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációsvezetője beszélget Csontos-Tóth Anett EU-szabályozási vezetővel és Sverla Viktor stratégiai és fenntarthatósági igazgatóval a fenntarthatóság és a realitás feszültségéről, az uniós szabályozás kihívásairól és a MOL friss fenntarthatósági kutatásának eredményeiről.

Kiderül, mennyire zöldek a magyar fogyasztók, mit gondolnak a megújuló energiáról, és mi az, ami tényleg működhet. Szó esik arról is, hogy miért nehéz egységes szabályokat hozni Európában, mi a különbség az EU, Kína és az USA energiapolitikája között, és hogyan lehet olyan stratégiai irányokat kijelölni, amelyek nemcsak jó szándékúak, hanem működnek is.

Hogyan működik a hazai visszaváltási rendszer, és miért számít európai szinten is egyedülállónak? Mi történik, ha egy üzletben leáll és sípol az automata? A MOL Talks legújabb epizódjában Ozoli Gábor, a MOHU szóvivője beszélget Szabó Szilviával, a MOHU Gyártói Felelősségi Rendszerek vezetőjével, aki a kezdetektől irányította a rendszer megalkotását és bevezetését.  Az adásból kiderül, melyik visszatérítési formát választják legtöbben, és mekkora összeg gyűlt össze jótékonysági célra eddig. Szó esik a REpont app új funkcióiról, a fogyasztói visszajelzésekről, és a hamarosan induló zsákos beöntésű automata pilot projektjéről is, amely sokkal kényelmesebbé teheti a visszaváltást.  Bár visszaváltás csak egy mozdulat, a háttérben óriási szervezési, technológiai és szemléletformáló munka áll. Ismerd meg ezt a rendkívül komplex rendszert! 

Hogyan lesz a vegyes műanyaghulladékból újrahasznosítható alapanyag? És miért lehet a kémiai újrahasznosítás, azaz a pirolízis kulcs a körforgásos gazdaság előmozdításában? A MOL Talks legújabb epizódjában HalászAmbrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője és Pulay Krisztián, a MOL-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés Ügyvezető Igazgatója beszélget arról, hogyan teszteli és fejleszti a MOL a technológiát, milyen kihívásokkaljár az eljárás ipari méretű bevezetése, és mit jelent mindez a fenntartható jövő szempontjából.

 Szóba kerülnek a hazai technológiai fejlesztések, anemzetközi trendek, de még egy texasi pulykafüstölő is. Hogy utóbbi hogyan kapcsolódik a témához? Az adásból kiderül!

Nagy nyomás, nagy hőfok, nagy mennyiségű éghető, veszélyes anyag – aki a MOL-ban lesz tűzoltó, bizonyosan találkozni fog ilyen körülményekkel az üzemekben. 30 évvel ezelőtt alapították a FER-t, a MOL saját tűzoltóságát, amely a vállalat hét hazai telephelyén biztosítja az üzemek tűzvédelmét. Miért nem tudják ellátni ezt a feladatot a hivatásos tűzoltók? Mitől speciális a FER-tűzoltók felkészültsége? Milyen taktikát alkalmaznak, ha egy 40ezer m3 gázolajat tároló, 18 méter magas tartály ég? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a MOL Talks vendégei: Czenki Botond, a FER Tűzoltóság ügyvezető igazgatója és Szabó István, a FER Tűzoltóság tűzoltási, mentési és szolgáltatási vezetője, akikkel Bakos Piroska, a MOL médiakapcsolati vezetője beszélget.

A jövő üzemanyaga vagy a zöldebb ipar motorja? A MOL Talks legújabb epizódjában körbejárjuk a zöld hidrogén felhasználását. Az adás első felében bemutatjuk a hidrogén különböző típusait – szürke, kék, zöld, pink, fehér és arany –, és azt, hogy melyik hogyan segíthet a CO₂-kibocsátás csökkentésében. A második részben (13:09-től) pedig a hidrogénmobilitás kerül a középpontba: megvitatjuk, milyen izgalmas változások érkeztek és érkeznek a mobilitás területén!  

Bár a hidrogénhajtású autók egyelőre nem uralják az utakat, hatótávban már felveszik a versenyt az elektromos járművekkel. A vasúti közlekedés sem marad ki az innovációból: Kínában egy 160 km/h sebességű hidrogénvonatot fejlesztettek, amely rácáfol arra a kritikára, hogy a fenntarthatóság a sebesség rovására megy. A technológia népszerűsítéséhez a tokiói olimpia is hozzájárult: a Toyota 2000 hidrogénüzemű autót és buszokat biztosított az eseményre, demonstrálva a fenntartható közlekedés lehetőségeit. 

Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője kérdezi Mérő Tamást, a MOL-csoport Hidrogén Értéklánc Programjának vezetőjét, és Tóth Kornélt, a MOL-csoport Downstream Új- és Fenntartható Üzletágak vezetőjét. 

Hogyan nyugtassuk a kutyánkat szilveszterkor, és mit tegyünk, ha elkóborolt kutyust találunk?

Évente többszáz kutya szökik el szilveszterkor, mert

A MOL Talks legújabb, videós epizódjában Bakos Piroska, a MOL szóvivője és médiakapcsolati vezetője ezekről a témákról beszélget Óvári Andrással, a Vigyél Haza Alapítvány vezetőjével, valamint Siklósi Gergely olimpiai bajnok párbajtőrvívóval, aki a felvételre Berta kutyáját is magával hozta.

Minden évben 130 megawatt kapacitásnak megfelelő naperőművet lehetne felépíteni abból az összegből, amit a százhalombattai Dunai Finomító és a tiszaújvárosi MOL Petrolkémia fizet CO2-adó formájában.

 A MOL Talks legújabb epizódjában Császár Péter, a MOL Petrolkémia vezérigazgatója, Farkas Csaba István, megújuló energiák vezető és Halász Ambrus vállalati kommunikációs vezető beszélget a MOL-csoport zöldenergia-termeléséről. A szakemberek rámutatnak: ha CO2-adóból befolyó összeget napelemparkok építésére költenék, akkor közel 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megspórolni.

 Az epizódból az is kiderül, hogy mire lesz elég a Tiszaújvárosban épülő 48 megawattos naperőmű, illetve milyen hatással lehet a megújuló energiatermelés az ipari tevékenységre és a rezsiköltségekre.

67 millió csésze kávé – tavaly ennyit adtak el a Fresh Cornerekben abban a 10 országban, ahol a MOL jelen van töltőállomásokkal. Ez óriási siker, amelyre a kávézók elindításakor nem is számítottak, mondja Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztói szolgáltatások üzletágának vezetője a MOL friss podcastjában. Szerinte a siker egyik legfontosabb eleme a sztandardizálás, a másik a releváns kínálat, azaz „ne akarjunk valamit ráerőltetni a vásárlókra, hanem az ő igényeikre reagálva fejlesszünk”. De vajon hová lehet még fejlődni a töltőállomásokkal? Üzletileg is megéri a nem-üzemanyag-típusú termékekre ekkora hangsúlyt fektetni? És mit jelent az adatalapú menedzsment? Ezektől a témákról is szó lesz a MOL Talks legújabb epizódjában, amelyben Ratatics Péterrel Bakos Piroska, a MOL szóvivője beszélget.

Mi lesz a jövő energiája? Zöldebbé lehet tenni a repülést?Mi hajtja majd az autókat és mivel fogjuk fűteni a lakásunkat? Magyarország tényleg geotermikus nagyhatalom? Ezekről a kérdésekről beszélget a MOL Talks legújabb epizódjában Kapes Dávid, az Upstream Fenntartható és Új Energiák vezetője, Horváth Ádám, a Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója és Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője.