Müpa Podcast

A jazzéneklés sokak számára külön univerzumnak tűnhet: sajátos hangképzés és technika, improvizáció, és semmihez sem hasonlítható hangulat. De valóban létezik-e külön „jazzhang”, vagy sokkal inkább a szemlélet tesz valakit jazzénekessé? A Bebopban ezúttal három kiváló, nagy nevet szerzett hazai énekes, Micheller Myrtill, Kozma Orsi és László Boldizsár mesél arról, melyikük honnan indult, hogyan kerültek közel a jazzhez, és mi történik, amikor a műfaji határok elmosódnak. Vajon mit tanulhat a jazz a klasszikus zenétől, a poptól vagy épp a soultól? És mit ad egy jazzénekesnek, ha más zenei nyelveken is folyékonyan beszél? Egy epizód a hangról, a stílusrólés a kíváncsi kalandozásról.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Milyen magyar vonatkozása van Brahms II. (B-dúr) zongoraversenyének? És mi a formai különlegessége?

Hogyan függ össze Dvořák VII. szimfóniája ezzel a művel? És hogy találkozott a két zeneszerző?

Hózsa Zsófia ezúttal Mácsai János zenetörténésszel beszélgetett Daniel Harding és a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara koncertje kapcsán.

Hallgassátok szeretettel!

Előhangunk legújabb epizódjában ezúttal Paavo Järvi, Alexandre Kantorow és a Londoni Filharmonikus Zenekar koncertjéhez kapcsolódóan tudhatjátok meg, hogy miért nem akart versenyművet írni Csajkovszkij zongorára és zenekarra, vagy hogy hogyan köszön vissza az Anyegin a II. zongoraversenyben. De kiderül az is, hova utazott Sibelius, hogy ihletet nyerjen télvíz idején a komponáláshoz.

Hallgassátok szeretettel!

2017-ben a Jazz Showcase színpadán mutatkoztak be, 2023-ban pedig már a Müpa tehetségbörzéjének esti sztárfellépőiként tértek vissza a Kaláka oldalán. Az elmúlt években a műfaj legfontosabb hazai és európai színpadait is meghódították annak ellenére, hogy a nevükben szereplő „jazz” saját bevallásuk szerint is csak részben fedi a valóságot. (És ha már szóba került a név: minden elegáns félrehallás ellenére az nem „dzsesszboá”, hanemhatározottan dzsesszbojz.) A fúziós hangzás és az erős hiphop-hatások mellett szó esik klubos jammelésekről, „fizetett próbákról”, a zeneiparba való betörésről és arról is, mi lehet a legjobb edzőtábor egy feltörekvő zenekarnak.Ezúttal a formáció két tagja, Sági Viktor basszusgitáros és Molnár Bencze billentyűs volt a Bebop vendége.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Előhang podcastünk aktuális epizódjában Hózsa Zsófia zenetörténész ezúttal az Északi fény – Ensemble Correspondances koncertjéhez kapcsolódóan beszélgetett Tóth Endre zenetörténésszel.

Milyen zenéket játszottak az északi uralkodók udvartartásában? Hogyan kell elképzelni Krisztina királynő udvartartásának kulturális életét? És használták-e a királyok a zenét propagandára?

Többek között ezekre a kérdésekre is megtalálhatjátok a választ epizódunkban.

Hallgassátok szeretettel!

Legendás énekes, zeneszerző és szenvedélyes pedagógus.Díjainál és elismeréseinél azonban sokkal többet mond róla, hogy előadóként és mentorként is megszámlálhatatlanul sokakat inspirált, és fordított a jazz sokszínű műfaja felé. Generációk gondolkodását formálta, és mások mellett olyan jelentős előadók pályáját segítette, mint Fábián Juli, Pély Barnabás, Harcsa Veronika, Gájer Bálint, Micheller Myrtill. Ráadásul azon dalszerző-előadóművészek közé tartozik, akik nem csak a szakma, de a közönség elismerését is maximálisankivívták. A Bebop podcast vendége ezúttal Berki Tamás.

 A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Rendhagyó epizódunkban most a Kurtág György századik születésnapja alkalmából rendezett eseménysorozat apropóján beszélget Hózsa Zsófia Fazekas Gergely zenetörténésszel.

Mit jelentenek Kurtág számára a zenetörténeti kapcsolódások? Hogy határozza meg Bach, Beethoven, vagy Bartók a zenéjét?

Többek között erről is szó lesz epizódunkban.

Hallgassátok szeretettel!

A hangszerész és a hangszerkészítő egyszerre kézműves, mérnök és művész: olyan szakember, aki ismeri a hangszerek fizikai működését, az anyagokat és akusztikai törvényszerűségeket, közben pedig rendkívül érzékeny a hangzás legfinomabb árnyalataira is. Amikor megjavít valamit, nem csupán csavarokat húz meg vagy alkatrészeket cserél, hanem egyensúlyt keres a funkció, a forma és hang között. Gyakran nagyon öreg, szebb napokat látott tárgyakkaldolgozik, amelyeknek saját történelme van, és amelyekből a lehető legjobbat csalogatja elő újra. Ez alkalommal Horváth Attila, a Vintage ’52 Hangszervíz vezetője és Müller György zongorakészítő mesélt a hivatásáról.

 A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Egy ilyen tekintélyes – és reményeink szerint még hosszú, termékeny pályát a magáénak tudó – művész esetében végtelenül unalmas volna felsorolni a díjait és elismeréseit. Az ő esetében sokkal fontosabb az a hatás, amelyet a hazai jazzszíntérre gyakorol. Meghatározó alakja ennek a vibráló közegnek, játéka és személyisége hidat képez generációk között, miközben a tehetséggondozás és a tanítás területén is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Saját bevallása szerintszigorú pedagógus, ám ezzel együtt az ország legkedvesebb szaxofonművészének hírében áll, nem mellesleg pedig a közelgő Jazz Showcase zsűrijének állandó tagja. Ez alkalommal Borbély Mihály volt a Bebop vendége.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.

Vérforraló, békebeli vagy éppen avantgárd dallamok, összekoccanó poharak és izzó tekintetek – jazzklubokba járni azért jó, mert ezek a mágikus helyek a félhomályban születő improvizációk otthonai, ahol a zenészek és a közönség közös energiája élteti azt a műfajt, amelyért milliók rajonganak világszerte. Elég csak a legendás Village Vanguardra, aRonnie Scott’sra vagy a Blue Note egyre bővülő hálózatára gondolni. De mi a helyzet Budapesten? Meghívtuk Gőz Lászlót az Opus Jazz Clubból, Schön Györgyöt a Háló Jazz Klubból és Susszer Zoltánt a BJC-ből, hogy ők maguk meséljenek róla.

A műsor háziasszonya: Náray Erika