Ebben az epizódban Lénárt Viktor executive coach, tanácsadó osztja meg gondolatait a vezetőfejlesztés jövőjéről, az AI szerepéről a coachingban és arról, hogyan változik a szervezetek működése az emberközpontú megközelítés és a technológia által. Az epizód során szinte minden pillanatban olyan témákat érintenek, amelyek a jövőbeli vezetőknek, tanácsadóknak és szakembereknek kulcsfontosságúak lehetnek.

Vajon már most létezik olyan AI coach, amely képes érzelmeket visszatükrözni?

Mi az a "Technology Augmented Advisor Coach", és hogyan írja át a coaching, tanácsadás és tréning határait?

Mit kezdjünk azzal, hogy a jövőben nem biztos, hogy minden coachra szükség lesz?

💬 "Nem létezhet az ember önmagában, mindig valakihez tartozunk"

Lénárt Viktor komplex szemlélete, amelyben egyszerre van jelen a teológiai, filozófiai és közgazdasági gondolkodásmód, izgalmas tükröt tart elénk: vajon az ember valóban pótolható, vagy az AI csak eszköz?

💬 "A legbonyolultabb nyersanyag, amivel dolgozunk: az ember."

Egy mondat, ami tökéletesen összefoglalja Lénárt Viktor gondolkodását a vezetésről és a szervezetfejlesztésről. Az ember, aki egyszerre célorientált és kapcsolódásra vágyó lény, akinek működése sokdimenziós, kiszámíthatatlan, mégis mintázatokba rendezhető. A vezető feladata nem csupán az irány kijelölése, hanem a legkülönfélébb emberi reakciók, motivációk és érzékenységek egyensúlyba hozása – ez pedig nem egyszerűen tanulható készség, hanem folyamatos önreflexió és alkalmazkodás eredménye.

💬 Az epizód legfontosabb tanulságai:

Az AI nem kiváltja az embert, hanem megerősíti a tudatos jelenlétet, ha jól használjuk.

A jövő vezetője nemcsak irányt mutat, hanem tudatosan építi kapcsolatrendszereit.

A technológia előrehaladtával az emberi kapcsolatok tudatos védelme életbevágóvá válik.

📌 Az epizódban elhangzó témák:

Az ember természete: célorientáltság és kapcsolódás

Vezetőválasztás biológiai és szociális ösztöneink alapján

AI mint coaching eszköz: előnyök és korlátok

TAC: egy jövőbe mutató szerepmodell

Az empátia, mint vezetői funkció

Az AI hatása a szervezetek kultúrájára és diagnosztikájára

Az emberi kapcsolatok szerepe a technológiai társadalomban

⏱️ Epizód időbélyegek:

00:00 – Bevezetés: ki Lénárt Viktor és miről szól az epizód?

03:00 – Emberközpontú vezetés és az ember természete

07:00 – AI szerepe a coachingban: lehetőségek és veszélyek

14:30 – TAC modell és a jövő szakembere

21:00 – AI haszna a tanácsadásban és szervezeti diagnózisban

26:30 – Az emberi kapcsolatok és empátia válsága

34:00 – Szemléletváltás és a technológia etikai keretei

41:00 – A jövő vezetőinek új kihívásai

🎧 Hallgasd meg az epizódot, ha szeretnéd érteni, hogyan tudsz vezetőként felelősen kapcsolódni az AI-hoz, és hogyan lehet technológiát és emberséget egyensúlyba hozni.

💬 Neked mit jelent ma hitelesnek lenni a vezetésben? Oszd meg kommentben!

Ebben az epizódban Jeckel Eszter vendége Vízi Beáta, tranzakcióanalitikus tanácsadó, PCC coach és szupervízor, akivel a játszmák természetéről, az asszertív kommunikációról és a sorskönyvek átírásának lehetőségeiről beszélgetünk.

Mit jelent hitelesnek lenni a gyereknevelésben, és miért nem elég csak könyvből nevelni?

Hogyan tudunk szembenézni a saját játszmáinkkal, és miként segíthet ebben a tranzakcióanalízis?

Milyen belső engedélyekre van szükségünk, hogy valóban változtatni tudjunk az életünkön?

Az adás során ezekre és sok más kérdésre is választ kapunk.

💬 „A legnagyobb fájdalmunkat hogyan tudjuk küldetéssé alakítani?”Beáta személyes és szakmai tapasztalatai révén vezet minket végig azokon a belső utakon, ahol sorskönyünk íródik, és ahol lehetőség nyílik a változásra. Felidézi, hogyan talált rá a tranzakcióanalízisre szülőként, és hogyan formálta át ez a megközelítés a családi kapcsolatait.

Rávilágít arra, hogy:- A sorskönyv nem végzet, hanem lehetőség a tudatos átírásra.- Az asszertív kommunikáció nem csodaszer, hanem egy tanulási folyamat, ami gyakran nem mentes a kudarcoktól.- A játszmák tudattalanul zajlanak, önismereti munkával megelőzhetőek és leépíthetőek

💬 Az epizód legfontosabb tanulságai:

- A sorskönyvünk önismereti munkával átírható és formálható.

- Az asszertív kommunikáció a leghatékonyabb eszköze a játszmák megelőzésének.

- Az autonómia azt jelenti: van védelem, vannak engedélyek – ezáltal megjelenik az , öröm, önbizalom, kreativitás és így lesz erőm a változtatáshoz.

📌 Az epizódban elhangzó témák:

- Tranzakcióanalízis alapjai: tranzakciók, játszmák, sorskönyv- Az én-állapotok (szülő, felnőtt, gyerek) szerepe

- Asszertív kommunikáció és hitelesség a gyereknevelésben- Játszmák a párkapcsolatban és szervezetekben

- Az autonómia szerepe a fejlődésben

- Sorskönyv átírása és az önismereti munka jelentősége

⏱️ Epizód időbélyegek:

00:00 – Bevezetés: Vízi Beáta és a tranzakcióanalízis bemutatása

02:10 – Mi az asszertív kommunikáció?

04:30 – Tranzakciók és játszmák alapjai Eric Berne szerint

07:00 – Sorskönyv és annak alakulása gyermekkorban

10:00 – A legnagyobb fájdalmakból hogyan lesz küldetés?

13:00 – Hiteles kommunikáció gyereknevelésben: személyes példák

16:00 – Én-állapotok szerepe és felismerése

20:00 – Szervezeti példák a különböző énállapotok működésére

25:00 – Játszmák a párkapcsolatban

30:00 – Gyerekkori szerepek és felnőttkori működés

34:00 – Ellenállás tréningeken

38:00 – Mi az önismeret? Milyen hasznot hozhat?

42:00 – A változás ereje: autonómia és belső engedélyek

45:00 – Játszmák és manipuláció: mi a különbség?ű

47:00 – Sorskönyv átírásának lehetőségei és példái

49:00 – A láthatóság és a személyes fejlődés kihívása

🎧 Ha szeretnéd megérteni, miért ismételsz bizonyos mintákat a kapcsolataidban, vagy hogyan tudsz hitelesebben jelen lenni a gyereked, a párod vagy a klienseid életében – ez az epizód neked szól.

💬 Te milyen játszmát ismertél fel magadon utoljára? Írd meg kommentben!

Mi történik akkor, amikor nem magunkért, hanem másokért élünk? Amikor az önismeret utáni vágyat felváltja a megmentés kényszere? Ebben az epizódban Zsoldos Enikő, coach és önismereti mentor őszintén beszél arról, hogyan sodródhatunk bele olyan szerepekbe, amelyek látszólag hasznosak, valójában azonban eltávolítanak minket önmagunktól. Hol a határ a segítés és az önfeladás között? Mi történik, ha az ember elveszíti a saját belső iránytűjét? És mi kell ahhoz, hogy újra visszataláljunk önmagunkhoz?Enikő története nemcsak coachként, de nőként és anyaként is sokak számára ismerős lehet. Az adásban őszintén beszél arról, hogyan vitte félre a belső hajtóereje, milyen felismerések kellettek ahhoz, hogy újra saját életét élje, és hogyan tanulta meg letenni a „mindenkit megmentő” szerepet."Meg kellett tanulnom, hogy nem az a dolgom, hogy mindenkit megmentsek."A beszélgetés során Enikő több olyan pontot is megoszt, ami sok hallgató számára kapaszkodót jelenthet:• Miért veszélyes, ha az értékességünket mások megsegítésén keresztül próbáljuk megélni?• Hogyan ismerhetjük fel, ha nem segítünk, hanem beleavatkozunk mások életébe?• Mit jelent valójában önazonosnak lenni – és miért olyan nehéz megtartani ezt a fókuszt? "Azt hittem, hogy az a szeretet, ha mindig ott vagyok másoknak. De közben nem voltam ott magamnak."Zsoldos Enikő saját útja jól példázza, hogy a coaching nem megoldókulcs mások életéhez – hanem lehetőség arra, hogy a saját mintáinkkal dolgozzunk. A belső iránytű megtalálása nem egy pillanat műve, hanem egy folyamat, amelyhez idő, őszinteség és bátorság kell. "Amíg nem nézek szembe azzal, hogy miért akarok mindig segíteni, addig nem is tudok igazán jól segíteni."Az epizód legfontosabb tanulságai:• A segítő szerep mögött gyakran saját megoldatlan minták állnak• A valódi segítség nem önfeladásból, hanem önazonosságból fakad• A coaching csak akkor hiteles, ha a coach saját magával is dolgozik📌 Az epizódban elhangzó fő témák:• A „megmentő” szerep és annak csapdái• Önazonosság, belső iránytű és határhúzás• Női szerepek, megfelelés és önfeladás• A coaching, mint önismereti tükör• Mit jelent igazán segíteni – és mikor lépjünk vissza?⏱️ Epizód időbélyegek: 00:00 – Bevezetés: Ki Zsoldos Enikő és miért fontos az ő története? 04:30 – A segítő szerep torzulása: miért akart mindig másokat megmenteni? 11:10 – Hol a határ segítés és beleavatkozás között? 18:20 – A női megfelelési kényszer és a saját igények háttérbe szorítása 25:40 – Az önazonosság megtalálása: belső iránytű és határhúzás 34:10 – Coaching mint önismereti út: mitől lesz hiteles a coach? 45:00 – Felismerések, amelyek visszavezettek önmagához 53:00 – Záró gondolatok: mit jelent most számára segíteni________________________________________🎧 Ha érdekel, hogyan tudsz úgy segíteni másoknak, hogy közben önmagadról sem feledkezel meg, vagy épp most tanulod meghúzni a saját határaidat, ez az epizód neked szól.________________________________________💬 Szerinted mikor válik a segítés önfeladássá? Írd meg kommentben!

Mi is az ICF Hungary valójában? Mi különbözteti meg az ICF-minősített coach-ot a többiektől? Milyen tévhitek élnek a coachingról, és hogyan igazodhatunk el ebben a sokszínű, személyes kapcsolatokra épülő szakmában? Mi az etikai normák szerepe a coaching folyamatban? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, miközben Friedewald Zita és Sebők András saját példáikon keresztül mutatják meg, milyen lehetőségeket ad az ICF Hungary a coach-ok számára nemzetközi szinten is.

Ebben az epizódban Friedewald Zita, az ICF Hungary alelnöke és Sebők András, az ICF Hungary elnöke segít eligazodni az International Coaching Federation (ICF) világában: mit jelent ICF-minősítéssel dolgozni, miért fontos az akkreditáció, és hogyan emeli a coach-ok szakmai hitelességét.

💬 "A coaching nem tanácsadás, hanem az ügyfél saját erőforrásainak felfedezése."

A beszélgetés során szóba kerülnek a leggyakoribb hiedelmek:

• Miért nem igaz az állítás, hogy a coach-nak szakterületi szakértőnek kell lennie? 

• Miért nem igaz az, hogy a coaching csak problémás ügyfeleknek szól? 

• Miért csak részben igaz, hogy a coaching eredményei nem mérhetők? 

💬 "A coachingban nem az számít, hogy mit mondunk, hanem hogy mit kérdezünk — ez adja a fejlődés igazi motorját."

Miért érdemes ICF akkreditált iskolát választani coach-képzésre?

• Nemzetközileg elismert sztenderdek szerint képeznek

• Könnyebb az út a minősítéshez (ACC, PCC, MCC)

• A minősítés biztonságot, hitelességet ad ügyfélnek és coach-nak egyaránt

Az epizód legfontosabb tanulságai:

•  A coaching szakma minőségi garanciáját a nemzetközi akkreditáció adja.

• A coach hitelessége nem a tökéletességén, hanem az önazonosságán múlik.

Az AI nem helyettesíti az emberi kapcsolatot, de eszközként támogathatja a coach munkáját.

📌 Az epizódban elhangzó témák:

• ICF akkreditáció jelentősége

• A coachinggal kapcsolatos főbb tévhitek

• Etikai normák és kompetenciamodell az ICF-ben

• Iskolaválasztási szempontok coach-képzéshez

• Az AI szerepe a coachingban

• Személyes sikertörténetek az ICF Hungary közösségéből

  
  

  ⏱ Epizód időbélyegek (chapter javaslat):

• 00:00 – Bevezetés

• 03:00 – Tévhitek a coachingról: miért nem igazak bizonyos állítások?

• 10:00 – Az ICF akkreditáció jelentősége

• 18:00 – Kompetenciamodell és etikai normák

• 26:00 – Iskolaválasztási tanácsok coach-oknak

• 34:00 – Személyes tapasztalatok az ICF Hungary-ben

• 44:00 – AI és a coaching jövője

• 56:00 – Záró gondolatok
  

🎧 Ha szeretnéd érteni, hogyan válik egy coach hiteles szakemberré nemzetközi szinten is, és hogy miért fontos a megfelelő akkreditáció, hallgasd meg az epizódot!

💬 Szerinted mi a legfontosabb tulajdonság, amitõl egy coach hiteles lesz az ügyfelei szemében? Írd meg kommentben!

Ebben az epizódban Janata Kriszta, KKV-marketing tanácsadó és a vállalkozói psziché felfedezője osztja meg tapasztalatait arról, miért nem működik a jelenlegi coaching megközelítés a kisvállalkozói szektorban – és mit kéne tennie a coachoknak, ha valóban segíteni akarnak.

A beszélgetést Jeckel Eszter vezeti, és már az első percekben nyilvánvalóvá válik: ez nem egy szokványos epizód. Kriszta ugyanis megkérdőjelezi a coach szakma néhány mélyen gyökerező hitét – nem kívülállóként, hanem marketingesként, aki maga is tanul coachingot, és akinek nap mint nap vállalkozók ülnek a székében.

💬 „A KKV-s akkor megy coachhoz, amikor már ordít a fájdalomtól. Nem idézetekre van szüksége, hanem konkrét segítségre.”

Az adás központi kérdése: miért nem találkozik egymással a KKV szektor és a coach szakma, holott óriási szükségük lenne egymásra? Janata Kriszta válasza szerint ez főként szemléletbeli és gyakorlati problémákból ered:

• A coachok többsége maga is kisvállalkozó, mégsem rezonál a KKV-sek valóságára.

• A klasszikus coaching módszerek túl lassúak, túl idealizáltak egy olyan közegben, ahol minden nap túlélés.

• A vállalkozók „démonokkal” élnek együtt – perfekcionizmus, maximalizmus, sűrgetettség –, amiket jól keretezve sikerre vihetnek, de előbb-utóbb visszanyal a fagyi.
  

💬 „A coach akkor tud hiteles lenni, ha túlélte már azt, amit a KKV-s megél.”

A beszélgetés rávilágít, hogy a KKV-sek nem HR-esen keresztül választanak coachot, hanem krízishelyzetben, szinte ösztönből keresnek segítséget. Ez viszont azt jelenti, hogy:

• a coachnak gyorsan kell bizalmat építenie,

• empatikusnak kell lennie a vállalkozói nehézségekkel,

• nem lehet önazonossági válságban, amikor segíteni próbál.
  

💬 „A coach akkor működik, ha kíváncsi – őszintén, tényleg kíváncsi a másik emberre."

Az epizód legfontosabb tanulságai:

• A KKV-s nem coachingot akar, hanem megoldást – és csak akkor, ha már minden más kudarcot vallott.

• A coachingban elvárt lassúság és finomság gyakran disszonáns a kisvállalkozói tempóval és türelmetlenséggel.

• Szükség lenne egy új szakterületre: KKV-coaching – saját metodikával és pszichográfiai tudással.

• A coachok és a kisvállalkozók világának inkompatibilitása

• A KKV-vezetők mentális állapota és démonjai

• Miért nem működik a vegytiszta coaching ebben a közegben?

• A coach marketing önbecsapásai: motivációs idézetek és láthatatlanság

• A KKV pszichográfiai sajátosságai

• A bizalom és hitelesség szerepe az együttműködésben

• Konkrét javaslatok a coachoknak, ha vállalkozókkal szeretnének dolgozni

• A coaching folyamat újragondolása: tempó, struktúra, visszajelzés
  

• 00:00 – Bevezetés: miért nem működik a coaching a KKV-soknál?

• 03:30 – Miért megy a vállalkozó coachhoz? Krízishelyzet és kényszer

• 07:50 – A coach marketing problémái és hitelesség kérdése

• 11:15 – KKV-s pszichográfia és a „vállalkozói démonok”

• 16:30 – A coach túlélte-e, amit a cégvezető most él meg?

• 20:10 – Mi lenne a coach dolga a vállalkozó szemszögéből?

• 26:00 – A KKV-s tempó és az „extreme short-termism”

• 30:45 – A coaching átalakítása KKV-barát formára

• 36:50 – Záró gondolatok: mit tehet a coach holnaptól?
  

🎧 Ha érdekel, hogyan tudnád KKV-vezetőként jól választani coachot, vagy coachként végre valódi kapcsolatot építeni ezzel a közeggel, ez az epizód neked szól.

💬 Szerinted mitől lesz valaki igazán hiteles coach a vállalkozók szemében? Írd meg kommentben!

A Nézz szembe önmagaddal podcast második epizódjának vendége Kende- Hofherr Krisztina kommunikációs szakértő, aki a segítő szakmák hitelességéről, a megfelelő szakember kiválasztásáról és a coaching valódi szerepéről beszélget Jeckel Eszter műsorvezetővel. Az adásban kiderül, hogy miért van szükség képzett coachokra, hogyan lehet megkülönböztetni a szakmailag felkészült segítőket a gyorstalpalón végzett önjelölt tanácsadóktól, és miért nem a gyengeség jele, ha valaki szakmai segítséget kér.

Krisztina saját tapasztalatán keresztül mesél arról, hogy a coaching nem lehet „ránk kényszerített szolgáltatás”, hanem egy tudatosan választott eszköz, amely a megfelelő szakemberrel valóban hozzáadott értéket adhat. „Coachra igenis szükség van – de képzett coachra!” – emeli ki, hangsúlyozva, hogy a segítő szakmák képviselőinek etikai felelőssége is van az ügyfelek iránt. Eszter rámutat arra, hogy a megfelelő szakember kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a képzettség, a hiteles referenciák és a szakmai háttér ellenőrzése, hiszen „ha valaki rosszul választ, akár nagyobb kárt is szenvedhet, mintha egyáltalán nem kért volna segítséget”. A beszélgetés végén konkrét tanácsokat is adnak arra, hogyan lehet felismerni a megbízható szakembereket és milyen jelek utalnak arra, ha valaki nem megfelelő segítő.

TIMECODEOK:

0:00: Bevezetés, kezdetek

6:07: Krisztina tapasztalatai, fenntartásai, 

9:05: Képzett coachok fontossága

15:21: Segítő szakmák határai

21:08: Hiteles szakember kiválasztása

26:06: Hogyan ismerjük fel a jó segítőt

Az első adásban Jeckel Eszter a PersonalGuide szakmai vezetője Dr. Izsák Norbert egyetemi docenssel és coach-trénerrel beszélget a személyiségtesztek hasznosságáról és korlátairól.

Az adás során szó esik arról, hogy ezek egyfajta kérdőívek, melyek nem megcáfolhatatlan igazságokat állítanak, hanem tendenciákat mutatnak, és sok múlik a helyes értelmezésükön. Megvizsgálják, hogy a coachingban és a pszichológiai tanácsadásban milyen szerepet tölthetnek be, valamint azt is, hogy milyen félreértéseket és önbecsapásokat eredményezhetnek, ha túlzottan mereven kezeljük az eredményeket vagy éppen egyfajta horoszkópként tekintünk rájuk.

A beszélgetés során kitérnek arra is, hogy miért fontos a tesztek esetében a mérhetőség, a cselekvésre ösztönzés, és hogy milyen módszerekkel érdemes használni őket az önismereti fejlődés támogatására. Szóba kerülnek a leggyakrabban alkalmazott eszközök, mint például a MBTI, a motivációs térkép vagy a Personal Guide teszt, valamint ezek előnyei és lehetséges korlátai. Emellett megvitatják, hogy a tesztek használata során felmerülő önismereti utazás közben milyen esetekben lehet szükség inkább pszichológus vagy más szakember bevonására.

A személyiségtesztek megfelelő alkalmazása segíthet az önismeretben és a szakmai fejlődésben, de fontos, hogy ne tekintsük őket végleges diagnózisnak. Ha érdekel, hogyan érdemes kitölteni és értelmezni ezeket a teszteket, és milyen gyakorlati hasznuk lehet a mindennapi életben, hallgasd meg ezt az epizódot!

PersonalGuide:

Web: https://personalguide.hu/

Facebook: https://www.facebook.com/personalguide.hu/

Instagram: https://www.instagram.com/personalguide.hu/

Linkedin: https://www.linkedin.com/company/personalguide/

Youtube: https://www.youtube.com/@personalguide-hu

00:00 – Az epizód bevezetése: Jeckel Eszter bemutatja podcast csatorna küldetését.

02:40 – Dr. Izsák Norbert szakmai háttere és személyes kapcsolódása a témához.

06:27 – Miért vonzódnak az emberek a személyiségtesztekhez?

11:34 – A tesztek erősségei és gyengeségei

15:20 - Coaching és terápiás felhasználás

18:35 – A tesztek szerepe az önismeretben és a mentális egészségben.

32:20 – Zárógondolatok az önismeretről és a személyiségtesztekről