Mai adásunkat dr. Zágorec-Csuka Judit Zrínyi-kutató elemzésével folytatjuk, melyben ezúttal a Szigeti veszedelem című eposzban megjelenő halálmotívumok metaforáit vizsgálja meg.

Mai adásunkban dr. Zágorec-Csuka Judit Zrínyi-kutató a költő eposzában fellelhető nyugat-dunántúli, göcseji tájszavakról szól.

Az évszakok megnevezése is a nyelvi mozgás eredménye, hiszen ősi finnugor eredetű kifejezésekről beszélhetünk. Arról, hogyan alakult ez a folyamat dr. Molnár Zoltántól tudhatunk meg többet.

Mi az, amibe a kiszaggatott kenyértésztát tesszük, és szalmából van? Teszi fel a kérdést dr. Molnár Zoltán most következő összeállításában, amelyben egy használati tárgy Lendva-vidéki megnevezése nyomába ered. A kifejezés változatai visszavezetnek az ősi ugor, finnugor, illetve szláv és török gyökerekhez.

Mai összeállításunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem magyar lektora folytatja előző héten megkezdett témáját, amelyben a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatásának történetéről, körülményeiről és fontosságáról szól.

Noha a magyar nyelv nem tartozik a világnyelvek közé, és eredetét illetően is sajátos helye van a nyelvcsaládok között, nemcsak azok beszélik, akiknek az anyanyelve. A 150 évvel ezelőtt született Klebersberg Kuno, aki 1922 és 1935 között vallás és közoktatásügyi miniszter volt, már ő is felkarolta a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatását.

Az, hogy a hónapok gyorsan múlnak, gyakran halljuk, de arra már ritkábban gondolunk, hogy maga a kifejezés a hold és a nap összevonásából alakult ki. S vajon mennyit tudunk arról, hogy a hónapok nevének eredete hova vezethető vissza? Dr. Molnár Zoltán érdekes összeállításának ma éppen ez lesz a témája.

A Nyelvművelő műsorunk mai témája egy pici vagy olykor talán nagyobb és szembetűnő bőrkinövés lesz. Lendva-vidéki megnevezéséről és általában a szó eredetéről többet dr. Molnár Zoltántól tudhatunk meg.

Mai adásunkban dr. Molnár Zoltán nyelvésznek adjuk át a szót, aki az anyajegy fogalmának Lendva-vidéki változatairól szól, és a szó belső fejleményeit kíséri végig a köznyelvben használatos mai alakjáig.

Talán lesznek olyanok, akik emlékeznek arra, hogy a kora nyári időszakban dr. Gaál Péter magyar lektor által egy sorozatot indítottunk a marketingnyelvészetről. Ebben szóltunk a márkanevek választásáról, a nyelvi tájkép fogalmáról. Most a megkezdett témakör újabb része következik, amelyben a zöld marketingről hallhatnak. Ebben dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője lesz a segítségünkre.