Oeconomus

Törökország az elmúlt évtizedben különösen felértékelődött Európa számára az illegális migráció feltartóztatása, valamint a kontinensre irányuló energiaútvonalak miatt. Ankara pedig egyfajta béketeremtő mediátorként a legforróbb konfliktusokban is feltűnt már Ukrajnától egészen a Közel-Keletig.

De vajon miért lehet Törökország megkerülhetetlen geopolitikai szereplő mind Európa, mind a Közel-Kelet számára? Milyen szerepet kaphat Ankara Gáza újjáépítésében? Milyen eszközökkel érheti el az európai piacot a török védelmi ipar? Ezekre a kérdésekre is válaszol Egeresi Zoltán, Törökország-szakértő a Rizikó legújabb adásában.

A Krím félsziget orosz annektálása, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanása, majd ennek nyomán a walesi NATO-csúcstalálkozón a védelmi költségvetés emelése új korszakot nyitott Európában. Lengyelország és Magyarország időben ébredt, nagyszabású haderőfejlesztésbe kezdett, így ha még nem is ért az út végére, ezzel lépéselőnybe került. A régió más államainak azonban csak a 2022-es teljeskörű orosz invázió fújt ébresztőt, ők most kapkodva próbálják behozni a lemaradást. A védelmi ipar most mindenütt kapacitáshiánnyal küzd, a szebb napokat látott közép-európai ágazat is próbálja újjáépíteni magát. Az Oeconomus és a Claremont Institute közös tanulmánykötetben vizsgálta meg, hogyan hatott az ukrajnai háború kirobbanása az amerikai és közép-európai védelmi iparra. A bemutató alkalmából az Oeconomus elemzője, a kötet szerzője és szerkesztője, László Dávid volt a Geo-Trendek vendége.

Továbbra is napirenden van annak lehetősége, hogy a közeljövőben Budapest ad otthont egy Donald Trump–Vlagyimir Putyin csúcstalálkozónak, amely az ukrajnai háború lezárásáról szólna. Bár a tervezett találkozót időközben lemondták, a nemzetközi sajtó és a diplomáciai tér továbbra is számol a lehetőséggel, hogy Budapest a béketárgyalások egyik kulcshelyszíne lehet.

A Röntgen epizódjában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója elemzi, milyen történelmi és diplomáciai háttér határozza meg az ukrajnai háború jövőjét. A műsor átfogó áttekintést ad:

Bepillantás a washingtoni csúcstalálkozó kulisszái mögé: az Oeconomus is tagja volt az Orbán Viktort kísérő magyar delegációnak. A hazai és nemzetközi média ízekre szedték már a Donald Trumppal folytatott csúcstalálkozót, de mit tapasztaltak az Oeconomus elemzői első kézből? Hova szólt a jegyük a miniszterekkel zsúfolt gépen, mibe kerültek nekünk a tető alá hozott megállapodások, hogy szereti az amerikai elnök a steaket, és miért vagyunk mi egyáltalán érdekesek az amerikaiaknak? A Rizikó új adásában a tengerentúlról hazatérő Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója válaszol, a műsorvezető László Dávid.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke, Törcsi Péter és kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs személyes élményekkel és szakmai elemzéssel értékelik a washingtoni „magyar nap” eseményeit és a Trump–Orbán találkozó politikai-gazdasági jelentőségét.

Donald Trump G2-nek hívta dél-koreai találkozóját Hszi-Csinpinggel, azaz egyenrangúvá emelte Kínát. Ezzel üzenhette, hogy mostantól két szuperhatalom létezik, és vége az egypólusú világnak. Mindenesetre az I. hidegháborúhoz hasonló forgatókönyv szerint halad Washington és Peking viszonya. Dél-Koreában sikerült biztosítania Trumpnak a kínai ritkaföldfém-szállításokat, de ezért cserébe nyitva hagyták a kiskaput a kínai vállalatoknak az amerikai technológiai embargó részleges kikerülésére. Miközben Kína sikeresen átirányította az exportját a világpiacokon, az USA-ban a vámok beépülnek az árakba, az ASEAN-ban pedig erősödik az integráció a két szuperhatalom szorításában. Alakul a neo-bipoláris világrend? A Geo-Trendek új adásában Tasnádi Zsombor, az Oeconomus elemzője értékeli az amerikai és kínai elnök történelmi találkozóját.

Nigériában kétszáz keresztényt mészároltak le nyáron, ami a nyugati médiában mínuszos hírt ért. Műsorunk felvétele után Szudánban legalább 2500 civillel végeztek, de nem öltöztek szudáni zászlóba a Facebook-profilok. Ami Afrikában történik, arra csak megvonjuk a vállunkat. Nem csoda, hogy az afrikaiak sem kérnek már az arrogáns egykori gyarmattartókból, és inkább olyan új hatalmak felé fordulnak, mint amilyen Kína. Vajon ebben a helyzetben van keresnivalója Magyarországnak? A Rizikó új adásában két a terepet jól ismerő szakértő, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója, afrikai egyetemek vendégoktatója latolgatja a fekete kontinens jövőjét.

Az űriparban vállalatok és országok között most zajló versengést röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy aki most kimarad, lemarad. A szektor kiemelt területe az űrutazás, és a világűrben elvégzett kísérletek. Ma még a legtöbb űrhajóst a világűrbe küldő országok rangsorában a top 20-ba lehet kerülni 2 űrhajóssal, Farkas Bertalannal és Kapu Tiborral. Az Axiom fejlesztései azonban kinyitják a kaput, hogy kisebb országok űrprogramjai kivitelezhetővé váljanak, és már Magyarország, Lengyelország és Csehország között is versengés alakult ki az űrmissziók terén. Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője és Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője beszélgettek arról, hogy a következő magyar űrhajós, Cserényi Gyula missziója, miként hathat a magyar technológia, innováció és gazdaság fejlődésére.

Az orosz–ukrán háború és az amerikai biztonsági garanciák megkérdőjelezése új korszakot nyitott Európa védelmi politikájában. A Röntgen második részében Horváth Sebestyén és Nagy Dávid elemzők mutatják be, hogyan alakult át az európai biztonsági környezet az elmúlt másfél évtizedben.

Szakértő nélkül is könnyen megállapítjuk, ha nem élünk egészségesen, mozgunk eleget vagy táplálkozunk helyesen. A kérdés sokkal inkább az, hogy próbáltunk-e már a megszokott keretrendszeren kívül gondolni saját életünkre és egészségünkre. A Magas labda következő adásában Cser Zoltánnal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Európa egyetlen államilag elismert buddhista felsőoktatási intézményének oktatójával beszélgetett Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője az egészséggel, mozgással, táplálkozással, élettel és halállal kapcsolatos tabukról.