Oeconomus

A migráció Damoklész kardjaként még mindig ott függ Európa feje fölött. Könnyen megismétlődhet a 2015-ös válság, de a kontintens tíz év alatt sem készült fel rá. Pedig az integráció kudarca ébresztőt fújhatott volna: éppen a napokban szúrtak torkon egy keresztényt Franciaországban, aki Irakból menekült el az Iszlám Állam elől. Az is bebizonyosodott, hogy az illegális bevándorlás se a demográfiai, se a gazdasági problémákra nem jelent gyógyírt. A migrációellenes erők előretörése viszont egyértelműen jelzi: az emberek nem kérnek az unió elhibázott politikájából. A Geo-Trendek adásában László Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője arról beszélgetnek, hogy jutott el Európa a Willkommenskulturtól a határkerítésekig.

Szeptember elején Nepálban tüntetések kezdődtek, miután a kormány betiltott számos közösségimédia-platformot. Ugyan a tiltakozások hatására a kormány visszavonta a rendelkezést, addigra már késő volt, a tüntetések okai ugyanis mélyebben gyökereztek: a gazdaság rossz állapotában, a szegénységben és a magas munkanélküliségben, továbbá a politikai elit mindezzel kiáltó ellentétben álló, hivalkodó életvitelében. Néhány héttel korábban Indonéziában szintén a politikai elit és a népesség közötti szakadék, valamint a gazdasági kilátástalanság miatt vonultak az utcára a Z-generáció tagjai. Tavaly Bangladesben, 2022-ben pedig Srí Lankán döntötték meg tüntetők a kormányt. Az említett országokban végbement események hasonlóságait és különbségeit, háttereit, valamint a jövőbeli kilátásokat elemezte a Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője.

A rohanó világ ellenére nő az igény arra, hogy a munkavállalók energiájukat, kapcsolataikat és lelki egyensúlyukat megóvva tudjanak helytállni a munkahelyi kihívások között, keresve a munka és magánélet közti egészséges egyensúlyt. De mi történik akkor, ha a munka már nemcsak kötelesség, hanem mindent elnyelő szenvedéllyé válik – amikor megjelenik a munkafüggőség és elmosódnak a határok a munka és a magánélet között? A Geo-Trendek soron következő adásában Varga Mónika, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget Erdélyi Dórával, az Oeconomus senior elemzőjével a munka-magánélet egyensúlyáról.

A magyar válogatott meccsei európai szinten a leglátogatottabbak közé tartoznak, ami mellett a hazai első osztályú, NB I-es mérkőzések nézőszáma negyedszázados rekordokat dönt. A foci sokszor mégis megosztó kérdés: ki az, akit érdekel, és ki az, aki szerint kínos focit nézni? A Magas labda következő adásában annak járunk utána: miért jár valaki labdarúgó mérkőzésre. Balogh Renátóval, a Debreceni Egyetem adjunktusával többek között arról is beszélget Németh Viktória az Oeconomus sportgazdasági elemzője, hogy milyen hatása lehet a társadalomra a sportesemények látogatásának. A digitális világ egyre inkább egyéniesedő társadalmában a közösségi élmények még labdába rúghatnak-e? Lesz-e olyan népszerű a mérkőzésre járás Magyarországon, hogy a filmekben elhangozhasson annak a mondatnak a magyarra átültetett változata, miszerint „van két jegyem a hétvégi Knicks meccsre”? Számít-e a szurkolóknak, hogy milyen meze van egy csapatnak? A helyi identitáson kívül milyen társadalmi ügyekkel lehet erősíteni a szurkolói közösséget?

A Hamásszal történő tárgyalások kifulladása után az izraeli kabinet Gázaváros teljes katonai megszállásáról döntött. Gáza teljes izraeli kontroll alá kerülhet, a háború vége azonban mégis távolinak látszik. A katonai nyomásgyakorlással szemeben az izraeli társadalom többsége diplomáciai megoldást szorgalmaz, hogy a közel 50 izraeli túsz végre hazatérhessen. Benjamin Netanjahu belső feszültségektől sem mentes kormánya pedig a növekvő társadalmi nyomás mellett a nemzetközi közvélemény növekvő elutasításával is szembesül. Mi a célja az izraeli katonai akciónak Gázaváros ellen? Milyen következménye lehet Palesztina elismerésének Franciaország és az Egyesült Királyság részéről? Milyen víziók vannak Gáza háború utáni jövőjét illetően? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Geo-Trendek legújabb adásában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető.

Szeptember elsején indul az Otthon Start Program, amely fix3 százalékos kamatozás és alacsony önrész mellett kínál kiszámítható és olcsó hitelt az ingatlantulajdonnal még nem rendelkező személyek számára. Az egyedülálló program máris alaposan felkavarta a lakáspiacot, illetve rengetegfélinformáció és álhír jelent meg ezzel kapcsolatban. Ki és miért járhat jól a hitellel? Miért nem építenek a pénzből inkább bérlakásokat? Tényleg felhajthatja az árakat az új konstrukció? Milyen hatása lehet a gazdaságra és ademográfiára? A GeoTrendek adásában Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója ad választ minden kérdésre.

Vajon közelebb kerültünk a békéhez az alaszkai Putyin–Trump találkozó és a washingtoni tárgyalások után? A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója segít eligazodni a diplomáciai játszmákban: mi zajlott a kulisszák mögött, milyen kompromisszumok körvonalazódnak, és mikor jöhet el az orosz–ukrán háború lezárása? Hallgasd meg, ha szeretnél tisztábban látni a nagyhatalmi alkuk és a békefolyamat lehetőségei kapcsán!

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó kereskedelmi megállapodás eddig kiszivárgott részletei komoly vitákat váltottak ki. Az EU vezetése saját hatáskörén kívül ígéretet tett 600 milliárd dollárnyi befektetésre és 750 milliárd dollár értékű amerikai energiahordozó vásárlására. Szakértők szerint a befektetési ígéret tovább ronthatja a kontinens forráshiányát, ami már most is fékezi a gazdasági növekedést, míg az energiaimport vállalása még kiszolgáltatottabbá teheti Európát az Egyesült Államokkal szemben. Norvégia után az USA tavaly már a második legjelentősebb energiaellátója lett az uniónak. A Geo-trendek adásában Horváth Sebestyén az Inforádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával beszélget a megállapodás hátteréről, a megvalósulás esélyeiről, valamint Donald Trump kereskedelempolitikájának bel- és külgazdasági hatásairól. Szó lesz továbbá azokról a másodlagos vámokról is, amelyeket az orosz energiahordozót nagy mennyiségben vásárló országok ellen vezettek be.

A sport különleges és egyre növekvő szegmenst jelent a filmipar számára. E jelenségre a hazai közönség akkor figyelt fel, amikor a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság képkockái bekerültek egy nemzetközi streamingszolgáltató sorozatába. A hazai közönség egyre többször találkozhat a magyar sport kiemelkedő alakjairól szóló alkotásokkal is. Betekinthetünk Hosszú Katinka, Szilágyi Áron vagy a háromszoros olimpiai bajnok férfi vízilabda csapat felkészülésének kulisszái mögé. A sport ezer szállal kötődik a társadalomhoz, és része a kultúrának is. Szabó Lászlóval, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökével, kommunikációs szakemberrel, az Év Sportolója Gála és a Puskás musical producerével arról beszélget Németh Viktória, az Oeconomus sportgazdasági elemzője, hogy miért robbanhatott be a sport a filmiparba. Miért bukkanhat fel a sport olyan váratlan helyeken is, mint a XVI. Benedek pápa és I. Ferenc pápa eléltét bemutató életrajzi dráma? Van-e valódi magyar szuperhős a sportolók között? Jelenthet-e kitörési lehetőséget a hátrányos helyzetű csoportoknak és a fogyatékossággal élőknek?

🇺🇦 Tüntetések, törvények, társadalmi feszültségek – Mi történik most Ukrajnában? 🔍🎙️Újra forrósodik a levegő Ukrajnában: a korrupcióellenes törvény elleni tüntetések és a korábbi kormányátalakítás komoly társadalmi elégedetlenséget hozott felszínre. A háború már több mint három és fél éve tart, a gazdasági nehézségek mélyülnek és egyre erősebb a feszültség az utcákon. Mi áll a népszerűségvesztés hátterében? Miért váltott ki ekkora vitát a korrupcióellenes törvény? Miért forró téma a mozgósítás kérdése?A Geo-Trendek legújabb adásában Olekszij Anton (Oeconomus) és Varga Mónika (InfoRádió) részletesen elemzik a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat Ukrajnában.