A Geo-trendekadásában Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a repülőtér visszavásárlására reflektál, és kiemeli, hogy a tulajdonlás tekintetében nincs általános aranyszabály. Abban az esetben azonban, ha stratégiai tervek vannak a légikikötővel, akkor az ún. menedzsmentszerződések, vagy a szolgáltatási szerződések a leghatékonyabbak, melyeknél az állam, vagy a kormányzat a tulajdonos, az üzemeltetést azonban, piaci alapokon működő és komoly referenciákkal rendelkező vállalat végzi. A beszélgetésből kiderül, hogy milyen lehetőségeket kínálhat a visszavásárlás, és milyen fejlesztési irányok valósulhatnak meg.

Tudta, hogy az államilag előírt fizetett szabadságok nem csak a munkavállalók jóllétét, hanem a munkaerőpiaci hatékonyságot is javítják? Az Európai Unióban például évente legalább 20 nap jár mindenkinek, de a valóságban országonként nagy különbségek vannak. Görögországban például összesen 26 napot kapnak a dolgozók, míg Ausztriában és Máltán ez a szám akár 38 is lehet! És mi a helyzet Magyarországon? Mennyi szabadság jár nekünk, és hogyan befolyásolja ezt például a gyerekek száma? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány „OecoBright” podcastjának első adásában Bendarzsevszkij Anton, Erdélyi Dóra és Horváth Sebestyén elemzik a globális szabadságnapok helyzetét. Ne hagyja ki, hiszen most, nyáron különösen aktuális a téma! Tudjon meg többet, és tervezze meg jól a megérdemelt pihenését!

A Németországban zajló labdarúgó Európa-bajnokság új rekordévet hozhat a német turizmus számára. Számos szektor a forgalom fellendülését várja az eseménytől, a turizmus mellett a vendéglátás és különösen az évek óta gyengélkedő söripar tehet szert többletbevételre. Az igazán jelentős hatás mégsem a játékok okozta közvetlen bevételekből várható a világon a negyedik legnagyobb gazdasága, Németország számára. Sokkal nagyobb hozzáadott értéke lehet a társadalmi hangulat pozitív irányú elmozdulásának. Német szakértők szerint az Európa-bajnokság hatására kialakuló jókedv fontos szerepet játszhat az elmúlt években Németországot jellemző kedvezőtlen gazdasági trendek megfordításában. Németh Viktória elemzése.

Az Európai Unió (EU) négy alapszabadsága - az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad mozgása - kulcsszerepet játszik a tagállamok gazdasági együttműködésének erősítésében. Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, ami jelentős hatással volt az ország gazdasági folyamataira és kereskedelmi kapcsolataira. A csatlakozás lehetővé tette Magyarország számára, hogy jobban bekapcsolódjon az unió belső piacába, elősegítve a külkereskedelem növekedését és a gazdasági integráció elmélyítését. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány "Európai Unió" podcastjának első adásában Magyarország és a régió külkereskedelméről, és hazánk változó pozícióiról az EU termelési láncaiban beszélgettünk. A beszélgetőpartnerek: Törcsi Péter, az Oeconomus kuratóriumi elnöke, Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója, illetve Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója

Miért alakult ki ilyen formában az amerikai választási rendszer? Milyen hátrányai és előnyei vannak, és mindez miként kedvez a demokrata- vagy a republikánus elnöknek? Az Az amerikai választásokhoz közeledve az Oeconomus Transzatlanti kapcsolatok podcastjának első adásában vendégeink, az amerikai választási rendszer jellemzőit beszélik át. Az adás beszélgetőpartnerei: Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgató, valamint Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke. A beszélgetést Nagy Ákos moderálta.

A podcastban arra keresünk válaszokat meghívott vendégünkkel Tárnok Balázzsal, hogy milyen társadalmi, politikai körülmények közepette történt meg a merénylet, illetve annak milyen hatása lehet általában Szlovákiára és azon belül a felvidéki magyar közösség helyzetére. Van-e értelme az etnikai alapú politizálásnak Szlovákiában?

Az európai integrációs folyamat keretében 1958-óta készítenek közös költségvetést. Az EU költségvetése széles területet fed le, a tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapoktól kezdve az agrártámogatásokon át a kutatási és oktatási tematikus programokig. Annak ellenére, hogy a tagállamok eltérő befizetései miatt bizonyos országok az unió nettó befizetői, a közös költségvetés minden ország esetében jelentősen hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének adatai szerint hazánkba a 2004-es csatlakozás és 2022 között 76,7 milliárd euró forrás érkezett, szemben az általunk befizetett 20,5 milliárd euróval. A gazdasági integráció következő lépése az eurózónába való csatlakozás, amely bár számos stabilitást szolgáló előnnyel jár, a pénzpolitikai eszköztárt szűkíti. A Geo-Trendek legújabb adásában Horváth Sebestyén és Sárdi Gergő az uniós költségvetésről, az eurózóna szerepéről és a következő öt éves európai parlamenti ciklus gazdaságpolitikájáról beszélgettek.

A közgazdaságtan több, gyakorlatilag feloldhatatlan hármas dilemmát, azaz trilemmát ismer: ezek közös ismertetőjele, hogy három meghatározó tényezőből csak kettőt tudunk befolyásolni, a harmadik azonnal következménnyé válik. Az EU mostanra egy ilyen hármas dilemmába manőverezte magát: a radikálisan felgyorsított zöldátállás határidői gyorsan közelednek, rendkívüli ráfordításokat követelve a költségvetésektől. Ám ez a példátlan terhelés éppen egyidőbe esik az európai újrafelfegyverkezés igényével, aminek valódi költségdimenzióiról vajmi keveset tud a közvélemény. Mindeközben a tagállamok többségének éppen, hogy fájdalmas kiadáscsökkentésbe kellene fognia ez elmúlt évek masszív túlköltekezései után. Tatár Mihály elemzése.

Az európai uniós klímapolitikák – kiegészülve az egyes tagállami intézkedésekkel – alkalmasnak bizonyultak arra, hogy az ipari termelés fokozása mellett is csökkentsék a közösség által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét az elmúlt húsz évben. A pozitív eredmények dacára azonban úgy fest, az Európai Unió és tagállamai önmagukban képtelenek gátat szabni a globális szén-dioxid-kibocsátások növekedésének; ráadásul a mind határozottabb klímapolitikai szerepvállalás megakasztja az európai ipar jövőbeli fejlődését is. A Geo-trendek következő adásában Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az európai uniós és hazai klímapolitikák eredményeiről és az EU versenyképességének jövőjéről.

A Szuezi-csatorna, később