Oeconomus

Nemrég a Kaukázus két országában, Grúziában és Örményországban jártunk egy utazás keretében. Ennek az útnak a tapasztalatait mutatjuk be eheti adásunkban, kitérve a térség konfliktusaira, geopolitikai játszmáira és közlekedési kultúrájára. Birodalmak, kultúrák és vallások tektonikus lemezeinek ütközőzónáiban jártunk és ez a tapasztalat, azt gondoljuk, hozzásegít jobban megérteni azt a világot, amiben élünk.

A lehetséges békekötés kapcsán egyre gyakrabban merül fel ismét Ukrajna csatlakozása az EU-hoz, amely azonban számos kérdést felvet, főként a mezőgazdasági támogatások területén. A jelenlegi EU-s szabályozás alapján Ukrajna akár a teljes KAP (Közös Agrárpolitika) 40%-át is egyedül vehetné igénybe, míg a többi mezőgazdaságban szintén markánsan teljesítő tagállam részesedése jelentősen visszaszorulna. 🔷Mennyire jelentős Ukrajna mezőgazdasága? 🔷Hogyan változtatná meg Ukrajna csatlakozása az EU-s agrárszektort? 🔷Milyen reformok szükségesek ahhoz, hogy Ukrajna felkészülten és működő piacgazdasággal csatlakozhasson az integrációhoz? Ezekről a kérdésekről is beszélget Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője Varga Mónikával az Inforádió riporterével a Geo Trendek adásában.

Ebben a Geo-Trendek adásban átfogó képet kapunk a globális és hazai munkaerőpiac aktuális trendjeiről, a munkaerőhiány kezelésének lehetőségeiről, valamint az agyelszívás hatásairól. A beszélgetés során szó esik:✅ A munka jövőjéről✅ A bérek hazai helyzetéről✅ A home office és a részmunkaidő terjedéséről✅ A digitalizáció okozta kihívásokról💡 Hogyan készülhetünk fel a munka világának átalakulására? Milyen válaszokat adhatunk a munkaerőpiac strukturális problémáira?📺 Varga Mónika (Inforádió) vendége: Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője📌 Ne hagyd ki ezt az epizódot, ha érdekel a gazdaság jövője, a munkahelyek átalakulása és a lehetséges megoldások!

Miközben Ursula von der Leyen 150 milliárd eurónyi hitellel és a költségvetési kritériumok felpuhításával ösztönözné a tagállamokat, hogy többet költsenek a védelmükre, félő, hogy az európai védelmi ipar nem tudja tartani a lépést a növekvő igényekkel. Így a felfutó európai hadikiadásoknak könnyen az amerikai védelmi vállalatok lehetnek a nyertesei – Donald Trump nagy örömére. 🔹De miért ígér Emmanuel Macron nukleáris védőernyőt Lengyelországnak? 🔹Kik és miért ellenzik az európai hadsereg gondolatát? 🔹Képes lesz-e valaha Európa kiváltani az Egyesült Államok által nyújtott védelmi garanciákat? Ezekről a témákról beszélgetett a Geo-Trendek legújabb adásában a műsorvezető Varga Mónika és Nagy Dávid az Oeconomus elemzője.

Donald Trump első elnöki ciklusa alatt mintegy 300 milliárd dollárnyi kínai importra vetett ki vámokat, amelyeket utódja, Joe Biden nem csak hatályban hagyott, de ki is terjesztett. A 2018-ban indult kereskedelmi háborút újraválasztását követően, 2025-ben eszkalálta Donald Trump globális szintre. Bár az Európai Unióval szemben bevezetett vámokat Trump három hónappal elhalasztotta, a protekcionizmus meghatározó eleme lesz a következő évtizedek gazdaságpolitikájának. Az OecoBright podcast legújabb adásában Pásztor Szabolcs kutatási igazgató és Horváth Sebestyén elemző beszélgettek Bendarzsevszkij Anton moderálásával a protekcionista kereskedelempolitika eszköztáráról, céljairól, történelmi előzményeiről és az eredményességéről.

Mintha tudathasadásos állapotba került volna Európa. Egyrészről Emmanuel Macron francia elnök korábban azt nyilatkozta, „a NATO agyhalott”, újabban pedig francia nukleáris védőernyőről és közös európai hadseregről vizionál. Másrészről viszont az ukrajnai háború és az orosz fenyegetés árnyékában hirtelen felértékelődött a védelmi szövetség szerepe. ➤ Mi történne, ha támadás érné a NATO-t? ➤ Ki lenne a parancsnok, és milyen szerep jutna Magyarországnak? ➤ Mit adnak nekünk az amerikaiak, és mire mennénk nélkülük?➤ Mik az ukrajnai háború legfőbb tanulságai? ➤ Kell félnünk az oroszoktól? A Transzatlanti podcastben Siklósi Pétert, a Külügyi Intézet vezető elemzőjét László Dávid és Nagy Dávid kérdezi.

Varga Mónika vendége ezúttal Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A beszélgetés középpontjában a magyar gazdaság aktuális kihívásai állnak.

Témák:

🔹Hogyan küzdhetünk hatékonyan az infláció ellen?

🔹Mi történik a fogyasztás és kiskereskedelem területén?

🔹Milyen hatásai vannak az árréstopnak?

🔹Mit jelent az önkéntes szolgáltatási díj korlátozása a gyakorlatban?

A második részben a fókusz a vámháborúkra kerül:

🔹Melyek a legégetőbb kérdések?

🔹Milyen hatással lehet mindez Magyarországra?

2025. április 2-án a „Felszabadítás napján” Donald Trump drasztikus vámpolitikai bejelentést tett, amely világszerte 160 országot érintett, minimum 10%-os importvámokkal. Mi áll a döntés hátterében? Milyen hatása lesz ennek Magyarországra és az Európai Unióra? Erről beszélget Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője.

Témák:🔹Trump gazdasági stratégiája
🔹Kereskedelmi háború Kínával: mi változott?
🔹Mit érezhet ebből Magyarország?
🔹Az EU helyzete és válaszlehetőségei

A versenyképesség növelése, a zöld átállás gyorsítása és a haderőfejlesztés hatalmas kiadásai miatt Európa lazít a korábban szigorú eladósodási szabályokon. Hová vezet ez az új gazdaságpolitikai irány? Növekedés hitelből vagy az újabb válság előszobája? Miért engedik el a fiskális fékeket most? Mit jelent mindez az unió jövője szempontjából? A műsorban Tatár Mihály vezető elemző és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője válaszolja meg a legfontosabb kérdéseket, Bendarzsevszkij Anton moderálásával.

Az OecoBright legújabb epizódjában Csenger Ádám és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzői két izgalmas államreform-kísérletet mutatnak be: Donald Trump második elnökségének egyik legvitatottabb kezdeményezését, az Elon Musk vezette DOGE működését – amely nem hivatalos minisztériumként a kormányzati hatékonyság javítását, a szövetségi kiadások csökkentését és a deregulációt tűzte zászlajára. Javier Milei hasonló célokat követ a 2023 novemberében létrehozott Deregulációs és Államátalakítási Minisztériummal Argentínában.A beszélgetés során választ keresünk:– Miért és milyen körülmények között jöttek létre ezek az intézmények?– Van-e történelmi előzményük az állam karcsúsítását célzó törekvéseknek?– Valóban indokoltak-e céljaik, és milyen eddigi eredményekkel, kritikákkal szembesültek?Követendő vagy elvetendő példák? Dönts el velünk együtt!