Oeconomus

Az Egyesült Államok és Kína rivalizálása az indo-csendes-óceáni térségben egyre élesebb. De hogyan próbálják féken tartani Kína térnyerését a Quad és az AUKUS csoportosulásai? Hogyan reagál erre az ASEAN? Miért számított India sokáig a Quad „leggyengébb láncszemének”, és hogyan változott meg a szerepe? Vajon bővülhetnek ezek a csoportosulások? És milyen hatása lehet Donald Trump második elnökségének a térség biztonságpolitikájára? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Horváth Sebestyén és Csenger Ádám, az Oeconomus elemzői. Moderátor Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója.

Ebben az adásban a nyugat-balkáni országok EU csatlakozási esélyeiről beszélgetünk, valamint, hogy hogyan kezelik a korrupciót, az elvándorlást és a gazdasági kihívásokat a régiós országok. Beszélgetőpartnerünkkel, Bernáth Tamással, azt is érintettük, hogy Magyarország milyen szerepet tölt be a térségben, és milyen eszközökkel próbálja segíteni az országok EU-hoz való csatlakozását.

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy akár katonai erővel is Amerikához csatolja Grönlandot. Miért ennyire fontos számára a világ legnagyobb hó és jég borította szigete, és vajon komolyan gondolja-e ezt a kijelentést? Az Északi-sark az utóbbi időben egyre inkább a nemzetközi figyelem középpontjába került, de mi a helyzet a Déli-sarkkal? A köztudatban talán az a kép él, hogy az Antarktisz kizárólag a kutatók számára bír jelentőséggel, azonban ez koránt sincs így.Milyen szabályok vonatkoznak az ott zajló emberi tevékenységre? Zajlik-e nagyhatalmi küzdelem a kontinens feletti befolyásért? A tudományos kutatáson túl milyen geopolitikai és gazdasági érdekek fűződnek az Antarktiszhoz? A Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője Varga Mónikával, az InfoRádió műsorvezetőjével beszélget ezekről a kérdésekről.

„Az Európai Unió nagyon, nagyon rossz hozzánk” - üzente meg Donald Trump, egy füst alatt vámokkal fenyegetve meg az uniós termékeket. Az amerikai elnök ízig-vérig üzletember, és annyiban kétségtelenül igaza van, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege masszívan negatív az Európai Unióval szemben. Vajon tényleg kész borítani az asztalt, és akár kereskedelmi háborút kirobbantani saját szövetségesei ellen? Vagy csak azt szeretné kiharcolni, hogy az európaiak több amerikai árut vásároljanak, és a tengerentúlra költözzön a termelés egy része? És vajon a Donald Trumppal remek politikai kapcsolatokat ápoló, de uniós tag Magyarország mire számíthat a csatározás közepette? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Európai Unió podcastjában Pásztor Szabolcs kutatási igazgató és Horváth Sebestyén elemző László Dávid moderálása mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ.

Hogyan formálta az elmúlt két évtized az Európai Unió bővítéspolitikáját a Nyugat-Balkánon? Milyen kilátások várnak a térségre? Az epizódban áttekintjük a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia) uniós integrációs folyamatát, politikai törésvonalait – beleértve a szerb-koszovói konfliktust –, valamint a régió előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Emellett kitérünk a nagyhatalmi érdekekre: hogyan befolyásolják az Egyesült Államok, Oroszország és Kína a régió politikáját? Tarts velünk, és fedezzük fel a Nyugat-Balkán jövőjének kulcskérdéseit!

Mi történik Romániában? Megfejthetetlen. Az Alkotmánybíróság egy tollvonással érvénytelenítette a romániai elnökválasztásokat és azokra leadott szavazatokat. Bejött múltkori jóslatunk a papírforma parlamenti választásokat illetően, valamint, hogy Románia továbbra is és mindig is a meglepetések országa lesz. Mi a szerepe a szolgálatoknak Románia jövőjének alakításában? Vannak háttérhatalmi játszmák, amikről nem tudunk? Mennyire kellemetlen valójában Georgescu? Ki-mit-tud a Tiktokon? A magyaroknak újból észnél kell lenniük! Ezekről a kérdésekről értekezünk és fény derül arra is, hogy ki a Kárpátok George Clooney-ja. Tartsatok velünk!

Az Északi-sarkvidék az éghajlatváltozás következtében egyre inkább felértékelődik a nagyhatalmak és számos gazdasági szereplő szemében. Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok 47. megválasztott elnöke már a beiktatása előtt ismertette az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos ambícióit, amely keretében Grönlandot megvásárolná Dániától. Ez a kijelentés az Északi-sarkvidék régiójára irányította a figyelmet. A Oeconomus Transzatlanti kapcsolatok podcast legújabb adásában bemutatjuk a Föld legészakibb régiója iránti egyre fokozódó nemzetközi érdeklődés mögött meghúzódó geopolitikai folyamatokat. Vendégünk Szilvási Simon, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a Metropolitan Egyetem óraadója. Beszélgetőtársak: Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Bendarzsevszkij Anton az alapítvány igazgatója.

-Első ciklusával szemben a második elnökségére sikerült Donald Trumpnak teljes egészében maga mögé állítania a Republikánus Párt képviselői csoportját? -Milyen lehet az új amerikai adminisztráció szíriai helyzethez való hozzáállása? -Járhat pozitív gazdasági következményekkel a Donald Trump és Orbán Viktor közötti szoros diplomáciai és politikai kapcsolat? Ezen kérdésekről beszélgetett a Transzatlanti kapcsolatok podcast legújabb adásában Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke és Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója, Horváth Sebestyén moderálása mellett.

Zuhanó autóeladások Kínában, csökkenő kereslet Európában, megakadt elektromos autó átállás, gyárbezárások és beszállítói csődök. Mi folyik az európai autóiparban, hová tart ez a folyamat? A tét nem csekély: az európai jólét egyik fő támasza az autóipar, mely a gazdasági össztermék hét százalékát, az ipari munkahelyek tizedét és az európai export többlet legjavát adja.

Damaszkuszban egymásnak adják a kilincset a világ vezetői, mióta 2024 decemberében a lázadók megdöntötték Bassár el-Aszad huszonnégy esztendős uralmát. A sort a török külügyminiszter nyitotta meg, de azóta az Európai Unióból is járt már a francia, a német és az olasz külügyminiszter a szír fővárosban. Megelőlegezett a bizalom a hosszú évekig szélsőséges iszlamistaként számontartott új hatalomnak? Hogyan hathat a rezsimváltás a migrációra? Akárhogyan is, új fejezet kezdődött Szíria történelmében, ebben pedig Magyarországnak is lehet szerepe. Szíria és az Európai Unió viszonyáról Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője beszélgetnek Bendarzsevszkij Anton igazgató moderálásával.