Oeconomus

A magyar EU elnökség eredményeit és az európai versenyképesség helyzetét az Oeconomus Európai Unió podcastjában, Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója és Horváth Sebestyén elemző értékelik. A magyar elnökség két fő célja a versenyképességi paktum elfogadása és a bővítési politika tárgyalása volt. A Budapesti Deklaráció, szemben az idei Letta és Draghi jelentésekkel, egyhangú támogatást kapott. A 12 pontos dokumentum célja, hogy csökkentse az EU lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.A beszélgetést Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója moderálta.

Kik lesznek az új Trump-adminisztráció erős emberei? Hogyan érintette Matt Gaetz ügye a Republikánus pártot? Milyen belföldi és nemzetközi folyamatokat indított el közvetlenül Trump győzelme, alig húsz nappal a választások után? A Transzatlanti kapcsolatok podcast tizenegyedik adásában Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elemezte Trump-győzelmének rövid- és középtávú hatásait, illetve szó esett a megválasztott elnök által megnevezett kabinettagokról és az ő általuk betöltött szerepek fontosságáról. A beszélgetést Nagy Ákos moderálta.

Hogyan zajlottak az Egyesült Államokban a választások, és milyen volt azt személyesen átélni? Hogyan tudott ekkora fölénnyel nyerni Trump? Milyen fókuszai lesznek az új kabinetnek és kik lesznek a tagjai? A Transzatlanti kapcsolatok podcast 10. adásában Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója elemezte az amerikai elnökválasztás eredményeit, valamint annak hatásait az Egyesült Államokra és a nemzetközi politikai-gazdasági helyzetre. A beszélgetést Nagy Ákos moderálta.

A társadalmi intézmények jólétre gyakorolt hatásának átfogó elemzéséért, Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson közösen nyerte el az idei közgazdasági Nobel-díjat. Acemoglu és Robinson 2012-es műve, a Miért buknak el a nemzetek, nemzetközi hírnévre tett szert, új perspektívát nyújtva a gazdasági és politikai rendszerek működéséről. Az OecoBright podcast legújabb adásában a közgazdasági Nobel-díjról, az idei díjazottakról és munkásságukról beszélgetett Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője. A Bendarzsevszkij Anton igazgató által moderált adásban szóba került az is, hogy Acemoglu és más közgazdászok szerint hogyan érinti az AI és az automatizáció a munkaerőpiacokat és a foglalkoztatottságot a következő évtizedben.

Az eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS idén négy új taggal (Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel) bővült. Az októberben Oroszországban tartott csúcstalálkozón további tizenhárom állam csatlakozott partnerországként, és a hírek szerint számos további ország szeretne a szervezet tagjává válni. A BRICS-et régóta a nyugati orientációjú szervezetek ellenpólusaként tartják számon, a tagállamai pedig kétségkívül a jelenlegi világrend megváltoztatását tartják kívánatosnak. Az OecoBright legújabb adásában azt vitatjuk meg, mennyire egységes valójában a BRICS, melyek a tagállamok céljai, milyen eredményeket tud a szervezet felmutatni az együttműködés terén, és melyek a csatlakozni kívánó országok motivációi. A műsorvezető Horváth Sebestyén, az Oeconomus junior elemzője, a résztvevők pedig Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója, valamint Csenger Ádám, az Oeconomus elemzője.

A szinte semmiből berobbanó Calin Georgescu bejutott a román elnökválasztások második fordulójába. Ellenfele pedig az elvben progresszív USR párt élén egy meglehetősen nem progresszív kampányimázzsal rendelkező Elena Lasconi lesz a december 8-ai döntőben. A jelenlegi politikai berendezkedés gerincét adó PSD és PNL akkora pofont kaptak, hogy a szétesés szélén egyensúlyoznak. Az RMDSZ helyzete sem lett egyszerűbb, a parlamenti választások tétje talán minden eddiginél nagyobb! Adásunk nyomokban tartalmaz jóslást, Kárpátok James Bondja allegóriát, valamint olyan jobboldalt, ami máshol valójában baloldal. Egy biztos: Románia továbbra is a meglepetések országa.

A mai epizódban A. Wess Mitchell „Strategic Sequencing” című tanulmányán keresztül tárgyaljuk, hogy fog alakulni a jövőben Közép-Európa relatív súlya a nagyhatalmi sakktáblán, valamint hogyan formálja a stratégiai gondolkodás a globális hatalmi játszmákat. Lengyelország és az Egyesült Államok kapcsolata miként fog alakulni a közeljövőben? Hogyan kerülik el a nagyhatalmak a többfrontos konfliktusok csapdáját? Mit jelent mindez a mai geopolitikai kihívások – Kína, Oroszország és Irán – szorításában az Egyesült Államok számára? Hogy fog alakulni Lengyelország kapcsolata USA-val a következő években? Izgalmas elemzésekkel és történeti példákkal készülünk minden geopolitika iránt érdeklődő hallgatónknak.

December 3-án volt a Fogyatékossággal Élő Emberek Világnapja. Az ENSZ azért hozta létre 1992-ben ezt a világnapot, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira. Magyarországon a két évvel ezelőtti népszámláláson körülbelül 290 ezren vallották magukat fogyatékossággal élőnek. Munkaerőpiaci helyzetükről, elhelyezkedési esélyeikről beszélgetett a Geo-Trendek következő adásában Varga Mónika, az Inforádió műsorvezető-riporte, Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, valamint Tóth Miklós Bálint, a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanár, aki amellett, hogy munkája során foglalkozik a fogyatékossággal élők helyzetével, maga is érintett, mozgáskorlátozott.

Miközben évtizedeken keresztül a Föld túlnépesedésével riogattak bennünket, a valódi globális folyamat a termékenység összeomlása és a társadalmak rohamos idősödése. Mostanra kiderült: az ENSZ előrejelzései világszerte messze túlbecsülték a születésszámokat. A fiatalok és az idősek eloszlása ráadásul ijesztő aránytalanságokat mutat. Egy teljesen váratlan helyzet van kialakulóban, szerteágazó gazdasági következményekkel. Miért zuhan a termékenység egyszerre Dániától Mexikóig? Hol fogy a leggyorsabban a népesség? Mit tesznek a  kormányok a helyzet kezelése érdekében, és mi történik Magyarországon? Ezekre a meghatározó kérdésekre keresi a választ Szegedi Andrea és Tatár Mihály.

Az idei év választási szuperév Romániában, majd pedig négy évig semmi. EP képviselőket és helyhatósági elöljárókat választottak júniusban, november végén és december elején elnököt és parlamenti képviselőket választanak. Az RMDSZ számára nem lehet más a cél, mint minél jobban szerepelni a parlamenti választáson és lehetőség szerint megismételni a júniusi kimagaslóan jó eredményt, amikor is közel 250 ezer fővel többen szavaztak rájuk, mint a 2020-as parlamenti választásokon. Az RMDSZ jobb láthatóságát szolgálja Kelemen Hunor elnökválasztási kampánya, amit sok román is pozitívan értékel. A jövendő elnök személyét illetően nyitott a verseny, legnagyobb esélye Mircea Ciolacu jelenlegi szociáldemokrata kormányfőnek van, de ő is csak abban az esetben mehet biztosra, ha a második fordulóba mellette George Simion nacionalista-szuverenista jelölt kerül be. A velük szemben álló, jobboldalinak nevezett, valójában liberális, progresszív oldal széttöredezett, legalább négy jelöltet indítanak, de ha közülük valakinek ennek ellenére sikerül a második fordulóba bekerülni, az komoly kihívást jelentene Ciolacunak. A parlamenti választások eredményeképpen, kampánybéli viták ellenére a legnagyobb esélye a nagykoalíciós kormányzás folytatásának van, könnyen olyan helyzet alakulhat ki, ahol az RMDSZ újból eljátszhatja a mérleg nyelvét. A GeoTrendek adásában Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója beszélget a műsorvezetővel, Varga Mónikával.