Oeconomus

Fedezze fel a bérek világát az OecoBright legújabb epizódjában! Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója és Horváth Sebestyén junior elemző izgalmas beszélgetés keretében tárják fel az átlag-, a medián- és a módusz-bér közötti alapvető különbségeket. A műsor során megismerheti a mérési módszereket, az alkalmazási területeket, valamint a statisztikák torzító hatásait, amelyek kulcsszerepet játszanak a jövedelmi egyenlőtlenségek megértésében. Emellett a podcastban szó esik a jövedelmi különbségekről Európában és a hazai kereseti eltérésekről is. Moderátor Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

A Draghi-jelentés milyen új megoldásokat kínál az EU versenyképességének javítására? Mennyire reális ezek megvalósítása? Milyen versenyképességi kihívásokkal szembesül az EU, és melyek ezek közül a legsürgetőbbek? Hogyan változtathatná meg az Európai Unió pénzügyi integrációja a hitelpiacok működését, és milyen előnyökkel járna ez az európai gazdaság számára? Milyen szerepe van a pénzügyi integrációnak a nemzetközi versenyképesség növelésében, és mit tanulhat az EU más gazdasági nagyhatalmaktól ezen a téren? Kutasi Gábor az Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézet- és tanszékvezetője, illetve Pásztor Szabolcs az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a Draghi-jelentést és az Európai Unió versenyképességi kérdéseit boncolgatják az EU-s podcast új epizódjában. Moderátor: Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója.

Az Egyesült Államok idei elnöki kampánya az utolsó szakaszához érkezett, rendkívül szoros versenynek ígérkezik a novemberben esedékes elnökválasztás. Bő egy hónap múlva eldől, hogy egy újabb Trump-adminisztráció veszi kezdetét, vagy az USA történelmének első női elnöke kerülhet beiktatásra. A Transzatlanti kapcsolatok podcast legújabb epizódjában részletesen elemeztük a szeptemberi elnökjelölti vitát. Miben volt más ez a vita? Miben hozott változást az előző a Joe Biden – Donald Trump vitához képest? Melyik elnökjelölt gazdasági terve lehet szimpatikusabb a választók számára és hosszútávon melyik elnökjelölt terve lehet sikeres? A beszélgetésen vendégeinkkel – Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával, Törcsi Péterrel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnökével, valamint a moderátorral, Nagy Ákossal, Kamala Harris és Donald Trump elnökválasztási esélyeit vitattuk meg.

Több országban és vállalatnál a négynapos munkahét kapcsán folytatnak hosszabb-rövidebb tesztidőszakokat, míg akad példa a hatnapos munkahétre is, Az EU-n belül elsőként Görögországban hoztak ehhez kapcsolódó intézkedést. Bár a négynapos munkahét nem minden vállalatnak és munkakörnek felel meg, a kutatások bizonyítják, hogy előnyös a munkavállalók jólétére, a kiégés csökkentésére és ezáltal a termelékenység növelésére. A rövidebb és a hosszabb munkahét előnyeiről, hátrányairól, a háttérben meghúzódó társadalmi-gazdasági folyamatokról és a munkaidő jövőjéről beszélgetett a Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezető-riportere.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az EU is védővámot vezetett be idén a kínai elektromos autókkal szemben. Az ázsiai ország olcsó e-autói az utóbbi években ellepték az unió piacát, versenyhátrányt okozva ezzel az európai autógyártóknak. A büntetővámra Kína üzenet értékű jelzéssel válaszolt, a szaporodó protekcionista intézkedések egy globális kereskedelmi háború kibontakozásához vezethetnek. Az e-autók ágazatát egyéb problémák is sújtják, forráshiány miatt Olaszország, Franciaország, Kína és Németország is kivezette az elektromos autók vásárlási támogatását. Berlin lépése különösen káros hazánk számára, hiszen a gépjármű exportunk negyede, alkatrész kivitelünknek pedig 40 százaléka kapcsolódik a legnagyobb gazdaságú uniós államhoz. Az e-autók keresletcsökkenése azonban csak átmeneti, várhatóan 2027-től a belsőégésű motoros autókhoz képest olcsóbbá válnak, így állami szubvenció nélkül is megélénkül irántuk az igény. Ezen témákról beszélgetett Horváth Sebestyén junior elemző és Varga Mónika műsorvezető a Geo-Trendek podcast legújabb adásában.

Ahogy a világban terjednek a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni hivatott zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, így sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A formálódó mélytengeri bányászat ezen ásványkincsek kiaknázását célozza, azonban e tevékenység megítélése – noha még el sem kezdődött – rendkívül ellentmondásos. Többek között ennek okairól, a mélytengeri bányászat nemzetközi szabályozásáról, az EU és az uniós tagállamok álláspontjáról, valamint a mélytengeri bányászat lehetséges jövőbeli alakulásáról beszélt Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádió Geo-Trendek című műsorában.

Mi is valójában a félvezető, és hogyan alakítja a digitális gazdaságot? Milyen hatása van a Moore-törvénynek a chipgyártásra, és milyen kihívásokat jelentenek a nanométeres technológiák? Hogyan befolyásolja a geopolitika a globális chipellátási láncokat? Miért olyan fontos stratégiai szempontból a chipgyártás, és kik a legnagyobb szereplők a piacon? Milyen technológiai újítások várhatóak a jövőben ezen a területen? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az OecoBright legújabb epizódjában, Tasnádi Zsomborral és Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus junior elemzőivel. Moderátor Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Podcastünkben közép-európai geostratégiai kilátásokról és együttműködési keretekről beszélgettünk. Valóban létezik lengyel-magyar barátság? Hogy viszonyulnak a térség államai egymáshoz és különböző geopolitikai kérdésekhez? Vannak érdekkoalíciók kialakulóban a térségben? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.

A német gazdaság mélyrepülése töretlenül folytatódik: az ipari termelés mostanra 15 százalékkal, az energiaintenzív ipar 25 százalékkal zsugorodott öt évvel ezelőtti szintjéhez képest. Inflációtól megtisztítva a teljes német gazdasági kibocsátás ugyanott jár, mint öt éve - azaz fél évtizede stagnál. A bizonytalan befektetői, szabályozói környezetben és a versenyképtelen energiaárak hatására gyorsul a vállalatok és a termelés külföldre menekülése, ahogy reagálnak a piaci szereplők a radikális zöld gazdaságpolitika következményeire. Nemrég éppen a Volkswagen, a német ipari erő szimbóluma jelentette be gyárak bezárását. Mi várható a következő hónapokban, években, hogy hat majd mindez Magyarországra? Tatár Mihály elemzése.

India GDP-je maholnap dupla olyan gyorsan növekedhet, mint Kínáé, Narendra Modi indiai miniszterelnök nagyhatalmi ambíciói pedig még ennél is nagyobbak. Mi pörgeti a gazdaságot, ha nem kérnek a kínai befektetésekből és a lakosság hogy részesül a növekményből? Miért sikeresek a külföldön szerencsét próbáló indiaiak? Vlagyimir Putyin orosz elnök elnézi Modinak, hogy egy kisebb ország GDP-jének megfelelő összeggel kevesebb pénzt kap az olajáért? Miért kéreti magát Új-Delhi, amikor Washington Pekinggel szemben számít rá? Illetve podcastünből az is kiderül, hogy Modi miért nem kedveli Kamala Harrist. Tasnádi Zsombor elemez.