Oeconomus

2024. július 15-18 között tartották Milwaukee-ban a republikánus párt hagyományos kongresszusát, amelyen több tízezer ember vett részt az Egyesült Államok minden részéből. Az esemény csupán néhány nappal a Donald Trump elleni, sikertelen merényletet követően történt, és ennek köszönhetően a kongresszuson a demokraták még jobban összezártak Trump mögött. Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke jelen volt az amerikai eseményen, és így első kézből mondhatta el a benyomásait és helyzetértékelését az amerikai elnökválasztási verseny aktualitásairól a Transzatlanti kapcsolatok podcast legújabb adásában.

Lélegzetvisszafojtva várja a világ Irán megtorló csapását, miután Izrael Teherában megölte Iszmail Haníjét, a Hamász politikai vezetőjét. A legrosszabbra készülve már amerikai repülőgép-hordozók és atomtengerelattjárók érkeztek a térségbe. Miért érte meg Izraelnek ez a célzott merénylet, amivel a nyílt háborút kockáztatja Iránnal? Meddig tarthat még a gázai pusztítás? László Dávid értékel.

Kilenc hónapja kormányoz Javier Milei, Argentína szabadelvű államférfija. Piacpárti reformjainak köszönhetően egy lélegzetvételnyi időhöz jutott, miközben az ország makroadatai történelmi magasságokba és mélységekbe kerültek. A költségvetés 16 év után többletet produkál, a havi infláció 25,5%-ról 4,6%-ra esett, az éves infláció csökkenő pályán, a jegybank tartalékai elkezdtek növekedni, a tőzsde szárnyal. Ám az óra ketyeg. A megszorítások miatt a gazdasági aktivitás zuhan, a recesszió harmadik világbeli életszínvonalba taszította a lakosság jelentős részét, aminek a türelme egyre fogy. A kifutásban senki sem biztos, ráadásul az elnök elkezdett visszakozó intézkedéseket hozni, ami kihat az egyedülálló dollarizációs tervére is. Utóbbit még soha senki nem csinálta. Vajon Venezuela vagy Vietnám sorsára jut az ország? Tasnádi Zsombor értékelése.

Sok időt, energiát, szellemi erőforrást és fizikai erőfeszítést igényel a háztartás vezetése és a családról való gondoskodás – és legtöbb esetben nem értékeljük eléggé ezt az erőfeszítést. A legutolsó felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 10 300 millió óra háztartási munkát végzett a vizsgált 2010-es évben, mely átlagosan egy fő esetében napi 205 percet tett ki. Magyarországon a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, mely az akkori GDP 25%-ának felelt meg. A férfiak és a nők eltérő mértékben végeznek láthatatlan háztartási munkát, mely nemzetközi szinten is megmutatkozik. Az OECD felmérése szerint míg a férfiak átlagosan napi 90 perccel több időt töltenek fizetett munkával, addig a nők átlagosan körülbelül napi 2 órával több fizetetlen munkát végeznek – így összességében a nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak egy nap, mint a férfiak. A házimunka alapjait, a háztartási munkával töltött időt és annak pénzbeli értékét járja körbe a Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezető-riportere.

A technológiai fejlődés mindig is magával hozta a munkahelyek átalakulását, így a mesterséges intelligencia térnyerése is kihat a munkakeresletre, a munkahelyi elvárásokra és feladatokra. Az AI-t, a big datat, a felhőalapú számítástechnikát a vállalatok 75%-a tervezi alkalmazni a következő öt évben, és 2027-re az üzleti feladatok 42%-a lesz várhatóan automatizált. Az AI kihat számos munka- és szakterületre, lesznek, amelyek eltűnnek és lesznek, melyek megerősödnek, vagy épp eddig nem ismert szakmák alakulnak ki. A jövő munkahelyén az elvárt készségek is igazodnak a változó technológiai világhoz.

Az Európai Unió podcast legújabb epizódjában áttekintjük az unió nemzetközi súlyának alakulását Magyarország csatlakozása óta eltelt húsz évben. Megvizsgáljuk, miért csökkent az EU részesedése a világgazdaságból 2004 óta, és elemezzük az unió viszonyát az Egyesült Államokkal és Kínával. Témáink között szerepel a régóta tervezett, de még mindig meg nem valósult uniós hadsereg kérdése is. Megvitatjuk, hogy törvényszerű volt-e az EU globális jelentőségének csökkenése, és értékeljük a zöld átállás hatását uniós és globális szinten. Beszélünk arról is, milyen hatással lehet egy újabb Trump-elnökség az EU-ra, és végül összefoglaljuk az elmúlt húsz év pozitívumait is. A beszélgetés résztvevői Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője, és Csenger Ádám, az Oeconomus elemzője. A beszélgetést Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója moderálta.

Podcastünkben Közép-Európa helyéről Európában és a világban, valamint a kárpát-medencei gazdasági tér koncepciójáról beszélgetünk meghívott vendégünkkel, választ keresve arra a kérdésre, hogy hogyan tudná a régió összehangolni gazdaságpolitikáját és infrastrukturális fejlesztéseit. Emellett fenntartható nemzetpolitikáról is beszélünk érintve a környező országokkal folytatott gazdasági együttműködés kilátásait.

A 2024-es nyári olimpiai játékok felülírhatja, amit az olimpiákról gondolunk. Athén 2004-es kudarca óta egyre többen vélték úgy, hogy az ötkarikás játékok megrendezése nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. E tendencia fordult meg a 2024-es párizsi olimpia kapcsán, a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülésével. A 2032-es játékokra már 6 pályázó volt. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt. Mi lehet a párizsi olimpia titka? Mit jelentene egy budapesti olimpia a magyar gazdaság szempontjából? Németh Viktória elemzése.

A Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területének minősülő Hongkong évtizedek óta a világ egyik kereskedelmi, pénzügyi és üzleti központja. A város 1997-ben került vissza az Egyesült Királyságtól Kínához, amely vállalta, hogy 2047-ig tiszteletben tartja Hongkong autonómiáját és társadalmi-gazdasági berendezkedését. Az utóbbi mintegy tíz év során azonban bebizonyosodott, hogy Kína a város feletti ellenőrzés megszerzésére és a rendszerkritikus hangok elnémítására törekszik. A Geo-Trendek következő adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélget Varga Mónikával, az InfoRádió műsorvezető-riporterével Hongkong jelentőségéről Kína szempontjából, Peking Hongkong autonómiáját és szabadságjogait csorbító intézkedéseiről, valamint ezek jelenlegi és potenciális jövőbeli hatásairól.

A Transzatlanti Kapcsolatok podcast legújabb epizódjában részletesen elemeztük a június végi elnökjelölti vitát, amely nem sikerült túl jól a demokrata elnökjelölt számára. Van esély Joe Biden idő előtti levételére az elnökválasztási versenyben, és ha igen, akkor ki jöhet helyette? A beszélgetésen vendégeinkkel - Baranyi Tamással, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatójával, Kovács Istvánnal, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójával, valamint a moderátorral, Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával Joe Biden és Donald Trump elnökválasztási esélyeit vitattuk meg.