Oeconomus

Washingtonban ünnepelte 75. évfordulóját a NATO. A csúcstalálkozót megelőzően Jens Stoltenberg főtitkár személyesen látogatott Budapestre, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel az ukrajnai háborúról, valamint Magyarország és a NATO viszonyáról tárgyaljon. Noha hazánk álláspontja az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban eltér a szervezeten belüli többségi állásponttól, megbízható, együttműködő és felelős tagjai vagyunk a NATO-nak. Ezt támasztja alá többek között az, hogy Magyarország a NATO-n belül azon tagállamok egyike, amelyek teljesítik a szövetség által elvárt védelmi kiadási célkitűzéseket, továbbá az is, hogy a szervezethez való csatlakozásunk óta részt veszünk NATO-missziókban. Az OecoBright adásában Csenger Ádám és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzői beszélgettek a NATO szervezeti felépítéséről és pénzügyi hátteréről, a szövetség előtt álló kihívásokról, valamint a magyar haderő katonai missziókban történő szerepvállalásáról.

Az Európai Unió podcast legújabb epizódjában az euró bevezetésének 25 évét értékeljük, kiemelve a legfontosabb mérföldköveket és eredményeket. Megvizsgáljuk az euró hatását az eurózóna gazdaságaira, különös tekintettel a kisebb tagállamokra, és azt elemezzük, miért csökkent az euró globális részesedése az elmúlt két évtizedben. Mi volt a 2010-2012-es adósságválság szerepe az euró megítélésében és milyen tanulságokat vontak le a válságból az európai szabályozók. Hogyan befolyásolta az orosz-ukrán konfliktus az euró globális szerepét, valamint megvitatjuk az euró bevezetésének előnyeit és hátrányait Magyarországon. Végül elővesszük a jósgömböt, és megmondjuk, hogy lesz-e valaha euró Magyarországon, és mit kellene tenni az európai vezetőknek az euró globális pozícióinak megerősítése érdekében a dollárral és jüannal szemben. A beszélgetés résztvevői Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója és Horváth Sebestyén, az Oeconomus junior elemzője. A podcastot Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója moderálta.

Tíz év után először járt magyar miniszterelnök Kijevben. Az ukrán főváros után azonban következett Moszkva, majd Peking, végül pedig Washington. A magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásán túl mi lehet a magyar diplomácia fő célkitűzése és lehet-e valódi esély a mediátori szerepre és a háború lezárására? A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte Varga Mónika.

A jegyértékesítés, a közvetítési díjak és a szurkolók vendéglátása mellett a sportrendezvények olyan társadalmi és gazdasági előnyöket hoznak, amelyekről kevesen tudnak: az egészségesebb életmódra ösztönzik a társadalmat, erősítik az országimázst, és növelik a turizmust. Ha a hazai csapat jól szerepel, az javítja a termelékenységet és a munkamorált is. Ismerd meg a sportlétesítmények építésének és későbbi hasznosításának történeteit, mint a rendezvényközpontként is működő Puskás Aréna rendezvényközpontot vagy a börtönként működő egykori amerikai olimpiai helyszínt. Magyarország sport-nagyhatalommá vált az elmúlt években, rangos eseményekkel gazdagítva a palettát. Bemutatjuk, hogyan eredményezett a németországi labdarúgó Európa-bajnokság 250 millió eurós turisztikai bevételt. Csatlakozz az OecoBright podcast második adásához, ahol Németh Viktória, Horváth Sebestyén és Bendarzsevszkij Anton elemzik a sportturizmus és a mega-sportesemények gazdasági hatásait.

Túl vagyunk az európai parlamenti választásokon, de máris közeleg a novemberi amerikai elnökválasztás! Melyik fontosabb számunkra? Hogyan látják a tengerentúlon az európai jobboldal erősödését? Polgárháborúvá fajulhat az amerikai társadalmat szétfeszítő ellentét? És tényleg agyhalott a NATO? Podcastunkban Ugrósdy Márton, a miniszterelnök politikai igazgatójának irodáját vezető helyettes államtitkár, valamint Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélnek ezekről a kérdésekről és még sok másról! A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus elemzője moderálta.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Európai Unió podcastjának legújabb epizódja részletesen vizsgálja Magyarország 2004-es EU-csatlakozásának hatását a magyar munkaerő elvándorlására. Az epizód feltárja az elmúlt két évtized fő motivációit a magyar állampolgárok külföldre költözése mögött, valamint elemzi a 2016-tól megfigyelhető kivándorlás csökkenésének, és a korábbi trend megfordulásának okait, beleértve a kormányzati intézkedések szerepét. A podcast összehasonlítja az EU és az USA közötti munkaerő-áramlás különbségeit. Szó esik a külföldről hazatérő magyar állampolgárok hatásáról a hazai munkaerőpiacra, valamint az EU-s állampolgárok Magyarországra történő bevándorlásának trendjeiről. Végül az epizód kitér az elmúlt évtizedek nagy megrázkódtatásainak – mint a Jugoszláv háború, a gazdasági világválság, a Covid-19 járvány, és az orosz-ukrán háború – ki- és bevándorlásra gyakorolt hatásaira is. Beszélgetőpartnerek:Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója.

A podcastban meghívott vendégünkkel Rosonczy-Kovács Mihállyal az EP választások eredményeit értékeljük Közép-Európa viszonylatában, valamint arra keressük a választ, hogy Közép-Európa nemzeteinek képviselői milyen mozgástérrel rendelkeznek és milyen víziót fognak képviselni a következő öt év Európai Parlamenti munkájában. Továbbá értékeljük az erdélyi és felvidéki magyar pártok által eredményeket is és azt is megnézzük, hogy mi lehet az EP választások belpolitikára vonatkozó üzenete.

Gyakran felmerül, hogy térségünk országait a földrajzi elhelyezkedésen és történelmi mintázatokon túl valami speciális kulturális és értékrendbeli hasonlóság is összeköti. Ennek fényében érdekes számba venni, hogy Közép- és Kelet-Európa országaiban hogyan szavaztak az európa parlamenti választásokon, az eredményeken keresztül az itteni választópolgárok milyen üzenetet küldenek Brüsszelbe és saját fővárosaikba. Ezeken túl arról is szó esik, hogy az erdélyi és felvidéki magyar közösség választásokon elért eredményei vajon miről árulkodhatnak az adott külhoni magyar közösség tekintetében? Szakáli Loránd István elemez.

A Geo-trendekadásában Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a repülőtér visszavásárlására reflektál, és kiemeli, hogy a tulajdonlás tekintetében nincs általános aranyszabály. Abban az esetben azonban, ha stratégiai tervek vannak a légikikötővel, akkor az ún. menedzsmentszerződések, vagy a szolgáltatási szerződések a leghatékonyabbak, melyeknél az állam, vagy a kormányzat a tulajdonos, az üzemeltetést azonban, piaci alapokon működő és komoly referenciákkal rendelkező vállalat végzi. A beszélgetésből kiderül, hogy milyen lehetőségeket kínálhat a visszavásárlás, és milyen fejlesztési irányok valósulhatnak meg.