
Sign up to save your podcasts
Or


Van, aki szovjet és csehszlovák bélyegek gyűjtésével kezdte, van, akit a szeméttelepen talált nagy kupac képeslap varázsolt és indított el a bélyeggyűjtés útján, és akad olyan is, aki az iskolatársak könyvespolcain fedezte fel a bélyeggyűjtemények varázslatos világát. Ez is kiderült a Székesfehérvári Városi Bélyeggyűjtő Kör legutóbbi kiállításán, ahol három generáció képviselőjével, a 80 éves Fehérvári Józseffel, a hatvanas éveiben járó Kaszás Gáborral és a Kör legfiatalabb tagjával, a 35 éves Faragó Róberttel ültünk le egy asztalhoz beszélgetni arról, mit is jelent számukra a bélyeggyűjtés. Az ÖKK Podcast vendégeitől megtudhatják, hogy az első lépéseket követően ki milyen területre specializálódott. A beszélgetésből kiderül, mik azok a személyes bélyegek, milyen kutatómunkát kíván a mobilpostai bélyegzések rendszerezése, valamint arról is szó esik, mi a parafilatéria.
Fény derül-e a titokra egy biblioterápiás foglalkozáson? Milyen okos eszközöket használnak az idősebb korosztály tagjai? Kik voltak az 1848-as forradalom magyar tüzérségének tagjai, és vajon ki kölcsönözte a legtöbb dokumentumot az ablakon keresztül a járványidőszakban? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Országos Könyvtári Napok idei fehérvári rendezvényein. A Vörösmarty Mihály Könyvtár tagkönyvtárai 22 eseménnyel kapcsolódtak az október 4-től 10-ig tartó országos programhoz. Az ÖKK Podcast stábja a Mészöly Géza utcai, a Tolnai utcai és a Széna téri Tagkönyvtárba invitálja a hallgatókat, hogy minden kérdésre választ kapjunk.
Gyógyító beszélgetés dr. Gruiz Andreával
Csak kicsit köhög! Éppen, hogy folyik az orra! Nahát, reggel még semmi baja nem volt! Ugye, ismerősen hangzanak ezek a mondatok? Beköszöntött az ősz, és ha még a hőmérő higanyszála napközben inkább tavaszi és nyári meleget mutat, a házi gyermekorvosoknál jelentkező betegek száma bizony arról árulkodik, hogy a gyerekek visszatértek az óvodai, iskolai közösségbe. A hosszú nyári időszak után, talán azt is mondhatjuk, hogy minden évben menetrendszerűen emelkedni kezd szeptember második-harmadik hetében a felsőlégúti megbetegedések száma. A családban a probléma mérlegelését követően aztán a gyógyítás is különböző szinteken indul: van, aki a házi patika minden szerét beveti, s néhány napos pihenőre kiveszi a gyermeket az intézményből. Akad olyan, aki gyógyszerhez nyúl, és azzal felszerelve küldi intézménybe mindennap az iskolást, óvodást, mondván, ez csak egy kis megfázás, és van, aki azonnal orvoshoz fordul. Hogy melyik mikor a jó megoldás? Mekkora a szülő felelőssége a döntésben? Hogyan működik, működhet együtt szülő és orvos a gyermek gyógyítása érdekében? S hogy a koronavírus-járvány alatt hogyan alakult át a betegfogadási rendszer, illetve ez milyen előnnyel és hátránnyal járt? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az ÖKK Podcast mai epizódjában dr. Gruiz Andrea házi gyermekorvossal.
Mennyi fürjtojás kell 1 kg liszthez, ha száraztésztát gyúrunk? Mekkora bálatömböt készítenek PET palackból a szelektív hulladék feldolgozása során? Hány darab pólóból készülhet egy takaró? Ezek nem matematikai feladványok, hanem olyan kérdések, amelyekre választ kaptak a kisdiákok a Fehérvári Családi Életmód Hétvége egészségtudatos és környezetbarát életmódra nevelő játékos foglalkoztatóján. A zsibongó sátorban az ÖKK Podcast hallgatói a gyerekekkel közösen standról standra járva tudhatják meg a kérdésekre a válaszokat a Depónia, a Zöldellő Sárrét Egyesület, Orondpuszta képviselői mellett Szabadi Péter méhésztől és Schultz Györgytől, a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesület vezetőjétől.
Több mint két évtizedes szolgálatot követően az Öreghegyi Plébánia Karitász Csoportjának tagjai és vezetősége átadta a stafétát az új csoportnak. A szolgálat átadását, ugyanúgy, mint az elmúlt húsz évet, egy alaposan előkészített, szeretetteljes út előzte meg. Az Ökk Podcast következő adásnak vendége Kádár Sándorné Katalin, aki annak idején négy-öt társával együtt úgy gondolta, hogy segíteniük kell a rászorulókon. Az adományok elosztásából, a rászorulók felkutatásából induló munka során szépen sorban építették fel a hatékonyan működő szervezetet. Az adománygyűjtéseket családi délutánok, napközis táborok és nyaralások szervezése követte, amelyekben a lehetőség megteremtése mellett a tartalmas programokra is nagy figyelmet fordítottak. Szolgálatukat megismerte az egész város, hiszen mindenhol segítettek, ahol csak tudtak. Az évek teltek, és ahogy Kati fogalmaz: „mi sem lettünk fiatalabbak”, így örömmel fogadták, amikor három évvel ezelőtt megkezdődött egy új csoport építkezése a karitászon belül, és látták, hogy a fiatalabb csatlakozók lelkesen kapcsolódtak be a segítő tevékenységbe. A beszélgetésből az is kiderül, miért is volt szerencsés lépés ez a járványidőszakban.
Nagyragadozók, hüllők, madarak, rovarok életének egy-egy pillanata látható Máté Bence installációin, amelyek megállásra késztetik a Belvárosban sétálókat. Az idei évben a 623 természetfotóból álló szabadtéri tárlatát két helyszínen mutatja be a világszerte ismert természetfotós, ebből a hazai kiállításnak Székesfehérvár ad otthont augusztus 27-től egy hónapon át, majd októbertől Strasbourgban lesz látható. A Pusztaszeren élő alkotó 15 éves korában kezdett természetfotózással foglalkozni. Hamar kiderült, hogy az elszánt fiatalembernek helye van e területen. 2010-ben, a kiállításon is látható Árnyjáték című képéért a szakma Oscar-díjának tartott „Az év természetfotósa” címet is elnyerte. Az elmúlt két évtizedben nyert több mint hétszáz díj mellett tavaly a Forbes magazin címlapjára került, 2021-ben pedig a Magyar Arany Érdemkeresztet is megkapta. A láthatatlan természetfotós, Máté Bence nagy utat járt be több mint húsz év alatt. Az ÖKK Podcast következő epizódjában többek között mesél arról, hogy milyen is egy igazán jó les, hallhatunk a képek születésének történetéről, és a beszélgetés során a szerkesztő számára új értelmet nyert az idő fogalma is.
Nagyragadozók, hüllők, madarak, rovarok életének egy-egy pillanata látható Máté Bence installációin, amelyek megállásra késztetik a Belvárosban sétálókat. Az idei évben a 623 természetfotóból álló szabadtéri tárlatát két helyszínen mutatja be a világszerte ismert természetfotós, ebből a hazai kiállításnak Székesfehérvár ad otthont augusztus 27-től egy hónapon át, majd októbertől Strasbourgban lesz látható. A Pusztaszeren élő alkotó 15 éves korában kezdett természetfotózással foglalkozni. Hamar kiderült, hogy az elszánt fiatalembernek helye van e területen. 2010-ben, a kiállításon is látható Árnyjáték című képéért a szakma Oscar-díjának tartott „Az év természetfotósa” címet is elnyerte. Az elmúlt két évtizedben nyert több mint hétszáz díj mellett tavaly a Forbes magazin címlapjára került, 2021-ben pedig a Magyar Arany Érdemkeresztet is megkapta. A láthatatlan természetfotós, Máté Bence nagy utat járt be több mint húsz év alatt. Az ÖKK Podcast következő epizódjában többek között mesél arról, hogy milyen is egy igazán jó les, hallhatunk a képek születésének történetéről, és a beszélgetés során a szerkesztő számára új értelmet nyert az idő fogalma is.
Horváth Irma tizenöt éve tanítja a fehérvári és környékbeli családokat ölbéli játékokra, együtt mondókázik, zenél és énekel a Ringatókon. Ezek a foglalkozások nemcsak a zenei nevelésről, egy közös nyelv elsajátításáról szólnak, de bensőséges élményt adnak, valódi lélektől lélekig találkozások. Megtanítanak arra, hogyan adjunk játékot, ölelést, időt – a kicsiknek úgy, mint saját magunknak. Itt mindenki kinyithatja, adhatja önmagát, és kint hagyhatja a terheket. Irma maga a teljességet keresve találta meg a Ringatókat, amiben ő is igazán önmaga lehet – ez az út vezeti a természetbe is, ami írásra inspirálja. Tavasszal jelent meg Horváth Irma első kötete, az Életeken át, versekkel, prózákkal, amiket nagyrészt a Vértes ihletett. Erről is szól a beszélgetés, sok énekkel, zenével.
Ősszel tűzi műsorára az Ítélet és kegyelem című tévéjátékot az MTVA. A Sobor Antal Perelj, Uram! című regényéből készült filmet, amelyet tavaly novemberben Csákberényben forgattak, Szikora János rendezte. A film az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején mártírhalált halt csákberényi katolikus pap és református lelkész történetét dolgozza fel. A filmforgatást követően bő fél évvel, július 12-én, a két egyházfi halálának évfordulóján rendezett megemlékezést követően ünnepélyes keretek között mutatták be az alkotást a filmben is szereplő csákberényiek előtt.
A bemutatót követően az ÖKK Podcast stábja is visszatért Csákberénybe, ahol tavaly novemberben készítettünk egy összeállítást az egyik forgatási napon. A műsort követően hívott fel bennünket Kovács Miklós, akinek, mint az a későbbi beszélgetéseinkből kiderült, komoly szerepet adtak az égiek a 172 évvel ezelőtt mártírhalált pap és lelkész emlékének ápolására. Miklós sok segítséget nyújtott a helyszínek bejárásán a film készítőinek is, és amikor felkerestük, készségesen vállalkozott arra is, hogy térben és időben is elkalauzoljon bennünket Szikszai-Manszbarth történetében, amely Csákberény és egyben Kovács Miklós családjának története is. AZ ÖKK Podcast mai adásában teszünk egy rövid sétát a Vértes lábánál fekvő ékszerdobozka utcáin, ahol egykor egy kisgyermek minden reggel a Manszbarth utcán indult iskolába, cseperedett a református közösség védelmében, és vált emberré, aki bár sokfelé járt a világban, mindig hazatért szülőfalujába. A beszélgetésekből kiderül, hogyan őrzik történelmüket az itt élők, hogyan élték meg a filmforgatást, miért kellett felmászni a templomtorony tetejébe a rendezővel, és vajon hogyan lehet egy macska ökumenikus?
Szeretet, avagy kárhozat címmel idén jelent meg Zilahy L. Ágnes könyve. A regény a koronavírus-járvány alatt született, amikor a bezártság, a megváltozott, számunkra ismeretlen helyzet új kihívásokat hozott a közösségek, családok, baráti társaságok életébe. A lelki problémák felerősödtek, felszínre tört sok olyan kérdés, amelyeket addig a hétköznapok „eltakartak”. Többek között ezek a kérdések is dolgoztak az íróban a könyv születésekor. Az immár háromkötetes szerző legújabb regényében Sarah és Zara, egy édesanya és leánya kapcsolatán keresztül tárja fel egy amerikai és egy olasz család életét, amely két fiatal szerelmének köszönhetően fonódik össze. Az olvasó azonban nem egy romantikus lányregénybe csöppen, hanem súlyos kérdéseket feszegető, drámai helyzetekbe. Az író a két főszereplő naplóját, és ezzel életük fontos pillanatait, nagy titkait tárja fel. Megpróbál kapaszkodókat adni ahhoz, hogyan lehet nehéz helyzetekből jól kijönni, és rávilágít arra, hogy a pillanatnyi jelenben helyesnek ítélt szülői döntések vajon hátrányt vagy előnyt jelentenek-e a következő generációnak. Az ÖKK Podcast vendége Zilahy L. Ágnes író, akivel a szépirodalomról, a pedagógusi pályáról, az utazásokról és a tapasztalatszerzésről is beszélgettünk a most megjelent könyve kapcsán.
From the publisher's feed