
Sign up to save your podcasts
Or


Az a kijelentés, hogy a fiatalok nem akarnak, és nem is csinálnak semmit, az kamu. Ezt is képviseli a KAMU, a fiatalokból álló székesfehérvári összművészeti csoport, akik joggal büszkék rá, hogy a rendezvényeik teltházasak, mint legutóbb a Museum Caféban szervezett tanévzáró buli is. Slam poetryről, zenélésről, ifjú képzőművészekről beszélgettünk, és arról, hogy kellene egy hely – Pajor Dórával és Szolnoki Zsófiával, a KAMU megálmodóival és szervezőivel.
Volt, aki örült, volt, aki bánkódott, volt, aki kivirult és nagyon sokan bezárkóztak. A koronavírus nagy küzdelemre hívta a testet, és annak ellenére, hogy szerencsére sokan nem fertőződtek meg, a járvánnyal járó lezárások, korlátozások, a közösségi lét hiánya bizony a lelket is próbára tette. Az óvodások, iskolások, középiskolások az elmúlt két tanévben hosszú ideig nem találkoztak kortársaikkal. Az oktató-nevelő munka, a tanulás a digitális térben zajlott, és az otthon hirtelen munkahellyé, osztályteremmé és csoportszobává alakult át. A kis és nagy közösségek, családi kapcsolatok változtak. Újragondolásuk, erősítésük kinek jobban, kinek kevésbé ment. Sokan érezték úgy, hogy szakemberhez fordulnak segítségért. Az ÖKK Podcast vendége Kégl Viktória klinikai gyermekszakpszichológus, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Gyermek Pszichiátriai Szakrendelés és Gondozó munkatársa, akivel a pandémia három hulláma alatt szerzett tapasztalatai mellett arról is beszélgettünk, hogyan lehet újraépíteni a gyermekek társas kapcsolatait, miben segíthetnek a felnőttek a problémák megoldásában.
A 2021-es esztendő felénél járunk, a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően tavasz végén egy lassú nyitással újra elindult az élet. Hogy milyen volt ez az első félév, a 2020-as tapasztalatokból mit tudott kamatoztatni a város, hogyan alakult a költségvetés, hol tartanak a fejlesztések, beruházások? – Többek között ezekre a kérdésekre válaszol az ÖKK Podcast legfrissebb adásában Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András szól a válságba került ágazatok megsegítésére létrehozott gazdasági mentőcsomagról, a fehérvári felsőoktatás és a gazdaság szereplőinek együttműködéséről, a gazdasági és kulturális élet újraindulásáról és az augusztusi ünnepi programokról is.
Július második felétől jön a puding próbája: hogyan funkcionál az új fehérvári buszhálózat és menetrend, amit a kevesebb átszállás, jobb járatsűrűség és csatlakozások, könnyebben megjegyezhető indulási időpontok, hosszabb üzemidő jegyében terveztek meg. A város közössége április közepétől véleményezhette a tervezetet, és a beérkezett mintegy 500 észrevétel alapján egészen a bevezetés hetéig alakítottak, módosítottak rajta. Például az ipari parkok műszakkezdései vagy az őrhalmi szőlőknél élők és az Öreghegyről közlekedők igényei mentén.
És hogy végül milyen lesz a tömegközlekedés július 17-től? Pap Zsigmond közlekedésmérnök, az új menetrend tervezője válaszol a kérdéseinkre.
„Vannak vidékek legbelül” – egy létező, élő, a tájképfestészettől független művészi magatartás hívja elő az Összetartozunk című tárlatban a Kányádi-verssort. Szücs György művészettörténész, a kiállítás kurátora gondolkodásra készteti a látogatókat a gyűjteménnyel, összefüggésekre, a határokon átnyúló izmusokkal való kapcsolatokra mutat rá, konkrét utalások helyett. Olyan irányvonalat, támpontokat vagy ösvényeket kínál a 82 határon túli magyar remekmű, amelyek segítségével beláthatjuk: az elvontabbnak gondolt megközelítések ugyanolyan alaposak, végiggondoltak, és adott esetben a kisebbségi sorsnak vagy akár univerzális megközelítésnek is teret adnak, fogalmazott a kurátor.
Tartsanak velünk a Csók István Képtárba egy hangos tárlatvezetésre, ’nézzük meg’ együtt a festményeket, szobrokat, térplasztikákat, grafikákat és installációkat a kilenc tematikus sarokban – végigjárva az ösvényt az Elindultam szép hazámból kezdetűtől a Belső tájak képein át A magány feloldásáért témákig.
Gyermekkorában a kíváncsiság hajtotta, és kezdett el futni Kovács István, aki bár hivatalosan csak 1977-ben, hosszútávfutóként teljesítette a maratont, azonban középiskolásként ő már tudta, képes erre. A Fehérváron tanuló diák az egykori öntödénél szállt le a helyijáratos autóbuszról, majd feltűrve nadrágja szárát hazaszaladt Mezőfalvára. A futás a mindennapjai részévé vált. 1992-ben, az olimpia évben Székesfehérvárról indulva így jutott el Barcelonába, 1998-ban Lappföldre Joulupukkihoz. A tömegsportot népszerűsítő programjaival, a Mikulás- és a Nyuszi-futással több ezer gyermeket szólított és mozgatott meg az egészséges életmód jegyében. Mindezt úgy, hogy a különböző településekre kerékpárral érkezett, legyen szó Székesfehérvárról, vagy éppen a vajdasági Magyarkanizsáról. 2008-ban a pekingi olimpián a fáklyavivő csapat tagja volt, s innentől az olimpia egyik futónagykövete lett. Bár a koronavírus-járvány egy kicsit késleltette, de a tokiói olimpia közeledtével ismét elkezdte az Újra úton az olimpiai fáklya! programsorozatot a Magyar Olimpiai Bizottság védnökségével. A mozgás népszerűsítése mellett az olimpiai naplóba még július 15-ig gyűjti a fehérváriak és Fejér megyeiek magyar olimpiai sportolóknak szóló lelkesítő üzeneteit, derül ki az ÖKK Podcast következő epizódjából.
160 gazdis kutya, 44 ideiglenes befogadó, 27 keresztszülő, 29 lopott zokni és most egy frissen megjelent könyv: Az új kutyád – Útikalauz az örökbefogadáshoz és a kutyás mindennapokhoz. Talán így lehetne röviden, számokban összefoglalni Kovács Dóra és Esterházy Miklós azon tevékenységét, amelyet 2017 óta az állatvédelemben a felelős állattartás érdekében folytatnak. A kutyázással és az örökbeadással töltött elmúlt négy év azonban kevésbé a számokról, mint inkább a szívekről, a mentett négylábúak és kétlábú társuk egymásra találásáról szól. A könyv július 1-jei bemutatója előtt az ÖKK Podcast vendégeiként a fiatal fehérvári házaspár a kutyás tapasztalataik kapcsán szóltak az ideiglenes befogadókról, az örökbefogadás olykor kanyargós útjáról, a munkájukat segítőkről, valamint arról az új közösségről, amely körülöttük alakult és általuk erősödik.
12 dénárt kínált napi bérnek Balog Bálint a bazilika tövében vasárnap reggel összeverődött népnek, akik azzal a szándékkal érkeztek Székesfehérvárra az 1480-as évek elején, hogy részt vegyenek a Koronázó Bazilika átalakításában. A "Vigyázat, építési terület!" történelmi kalandjátékban Haraszti Zsigmond múzeumpedagógus vezetésével első kézből értesülhettek a résztvevők Mátyás király nagyberuházásáról az Emlékhelyek Napja idei nyitóprogramján. Az országos esemény megnyitójának Székesfehérvár adott otthont. Ezt követően élőszereplős sakkszínházi előadás, nyomozójáték és koncert is várta a közönséget. Az ÖKK Podcast mai epizódjában erről szól az összeállítás.
A nehéz időkben ágas-bogas ösvényeinken keressük a jó utat, míg az allén sétálva már messziről látszik a cél, ahova tartunk. Saját utunkhoz segítséget nyújthat az ima, a vers, a könyv. A múlt, benne a gyermekkor emlékei, az évtizedes barátságok, vagy éppen az alkalmakhoz kötődő tartalmas beszélgetések mind-mind iránytűként szolgálnak egy életen át, és jó alapként a vers és próza születéséhez, derült ki Bobory Zoltán szerzői estjén. Az ÖKK Podacast legújabb epizódjában a fehérvári költő, író, a Vörösmarty Társaság elnöke elmúlt időszakban született három új könyvét ismerhetik meg hallgatóink. A Krisztus király plébánia közösségi házában rendezett eseményről készült hangképes beszámolóban megzenésített versek mellett lengyelül is elhangzik majd egy Bobory-vers, valamint részleteket hallhatunk az Allék és ösvények, a Nehéz idők jönnek és az Ima-Vers-Könyv kötetekből.
Bringázni egészséges, vagány, olcsó. Aki bringával megy dolgozni, annak lendületesen kezdődik a napja, és már tett valamit a fenntartható környezetért. A balesetmentes közlekedéshez a legfontosabb egy magabiztos kerékpáros, aki tudja, hogy hogyan kell biciklizni, hol lehet biciklizni, és mik a szabályok. Ugyanis együtt közlekedünk, sokszor figyelmetlenül: lehet, hogy ma autóba ülök, holnap gyalogos leszek, vagy kerékpáros. Nincsen gyalogos, kerékpáros vagy autós kategória, hanem közlekedő emberek vannak, akik szeretnének eljutni A-ból B-be. Jó lenne, ha minél több bringás lenne az utakon, hogy elérve a kritikus tömeget, számottevő közlekedőkként a mostaninál jóval meghatározóbb tényezők lennének a kerékpárosok a fehérvári utcákon. Puhatestűekről, küllőtörőkről, tévhitekről és bringabarát helyi vállalatokról beszélgettünk Horváth Krisztinával, a Magyar Kerékpárosklub műszaki és közlekedésszakmai tanácsadójával, a helyi szervezet önkéntesével és Ódry Annával, a Videoton Holding Zrt. PR- és marketing vezetőjével.
From the publisher's feed