Felsőváros és Víziváros címerét ismerhetik meg az érdeklődőka Városrészek címerei előadássorozat második állomásán. Február 26-án, csütörtökön 17 órakor a Felsővárosi Közösségi Házban szó lesz címertanról, helytörténetről és városi identitásról. Vajon hogyan jelennek meg és mit üzennek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek? Mit mesélnek a városrészek címerei? Milyen jelentése van egy-egy motívumnak, színnek vagy alaknak, és hogyan kapcsolódnak ezek a hely múltjához, közösségéhez,identitásához? Az ÖKK Podcast friss epizódjában Szászi József címertan-kutató lesz a vendég, aki januárban indult előadássorozata kapcsán mesél a hallgatóknak, miközben közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez. Az adásban arra is fényt derítünk, hogy a földrajz és biológia tantárgyakat oktató pedagógus milyen indíttatásból készíti el 1992-ben első településcímerét, amelyet aztán több mint 40 követ. De atelepülési címerek mellett Székesfehérváron is különböző iskolák, egyesületek frissen készült címerei, jelvényei őrzik keze munkáját.

Stabil, biztonságos működést garantáló, emellett pedigjelentős fejlesztéseket is tartalmazó költségvetést fogadott el Székesfehérvár Közgyűlése pénteki ülésén. Székesfehérvár 89,5 milliárd forintból gazdálkodhatidén, és mint az a napirendi pont tárgyalásakor elhangzott, a város hitelállománya továbbra is nulla forint, ráadásul hazánk önkormányzatai között kimagasló, 12 milliárd forintnál is magasabb összegű tartalékkal rendelkezik.Az ÖKK Podcast friss adásában dr. Cser-Palkovics András polgármester ad részletes tájékoztatást a 2026-os költségvetésről, amelyben valamennyi frakció a városjavát szolgáló indítványai egyaránt szerepelnek. A költségvetési rendeletet kulturált vitát követően 16 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a képviselőtestület.

Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemléke-zéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban. Az ÖKK Podcast friss epizódjának vendége Balsay István, aki a rendszerváltás küszöbén lépett közszolgálatba: 1985-ben a város tanácselnök-helyettese lett, majd 1987-ben tanácselnökké választották. Ezt követően hét éven át – 1990-től 1994-ig polgármesterként – vezette a várost. Nem véletlen azonban, hogy most Székesfehérvár idővonalán megállunkaz 1980-as ’90-es évek fordulóján. Történelmi időket, történelmi eseményeket idézünk fel: 1988-at, a Szent István Évet, amikor augusztus kiemelt jelentőségűvé vált az itt élők számára, miközben folyamatosan változott a társdalami és gazdasági környezet. Ugye, emlékeznek: Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatását is ekkor jelentették be… Beszélgetésünk apropója pedig, hogy a 2013-as Emlékév után már újabb, Szent István király életműve előtt tisztelgő programra, a 2038-as millenniumra készül Székesfehérvár. 

Újabb kortárs segítő képzést hirdet a VáltozásMentálhigiénés Egyesület. A programban résztvevő középiskolások SegítŐrökként, értő figyelemmel fordulhatnak kortársaik felé. Az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központtal közösen szervezett képzés egy háromnapos táborral indul, ahol megismerkedhetnek egymással, a képzés céljaival, felépítésével éstechnikáival. Ezt követően, havi rendszerességgel találkozva különböző tematikájú tréningeken még többet tanulhatnak a fiatalokat legtöbbet érintő problémákról, arról, hogyan tudnak egymásnak segíteni és arról, hogy milyen szakemberek állnak készen segítségnyújtásra a fiatalok számára. Az ÖKK Podcast legújabb adásában a már segítŐrökként tevékenykedő csapat tagjaivalültünk le beszélgetni. Bódai Boglárka (Kodolányi János Gimnázium), Juhász Milán (SZFSZC Hunyadi Technikum), Kelemen-Kovács Alíz (Székesfehérvári József AttilaKözépiskolai Kollégium Nemes Nagy Ágnes Kollégiuma), Németh Adelina (Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium) és Rácz Lili Szonja meséltek saját segítői tapasztalataikról, valamint a jövőbeni foglalkozások témáiról is. A Változás Mentálhigiénés Egyesület szakmai vezetője, Rózsás Ildikó és Tisztl Henrik, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője az előzményekről, a kortárs képzésfelépítéséről és arról is beszélnek az adásában, mit jelent a kortárs segítők fogalma, és miért van rájuk szükség.

Február második napján minden figyelem a medvék feléfordul, hiszen az időjósló népszokás szerint, ha a medve kijön barlangjából és meglátja árnyékát, hátat fordít és visszamegy aludni, tehát hosszú tél várható. Van azonban egy fehérvári különítmény, a medvetársadalom legfrissebb egyedei, akik egészen más terveket szövögetnek. Tengeri Medve, Kalóz Karcsi, Jasper, Piszkos Frend, Julcsa és a társaság többi tagja, köztük egy papagáj is, kiknek nevét homály fedi még, nagy kalandra készülnek: hamarosan tengerre szállnak, hogy minden földi jóval (leginkább mézeshordókkal, kincsesládákkal) teli hajójukon messzi vizekre evezzenek. Az indulásig azonban még nagyon sok feladat vár rájuk, illetve leginkább a Hetedhét Mackóklub hét lelkes tagjára, akiknek köszönhetően a fent említett tengeri medvék a megfelelő öltözékben hajóra szállhatnak.

A „Pro Cultura Albae Regiae” díjat hagyományosan a MagyarKultúra Napján adják át. A város kulturális értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként idén Simon József, a KÖFÉM Művelődési Ház igazgatója vehette át e rangos kitüntetést. A friss díjazott az ÖKK Podcast vendégeként mesélt arról, miként váltott pályát és lett gyermekeket oktató-nevelő pedagógusból a Köfém Művelődési Ház népművelője, később igazgatója. Az adásból az is kiderül, a „kockás” füzet vagy a számítógép jelent hasznosabb segítséget egy program szervezése kapcsán, illetve azt is megtudhatják, mennyi mindenhez kell érteni a csapszereléstől kezdve a vendéglátáson át a hangosításig egy művelődési ház vezetőjeként. A hivatás, a közösség, a kultúra iránti elköteleződést mi sem bizonyítja jobban, mint hogySimon József és csapata munkájának köszönhetően évente 60-70 ezer ember fordul meg a rendezvényeiken, és a házban működő civil szervezeteknél is pezseg az élet. A 100 fős nyugdíjas klub keretében kiváló eredményeket elérő férfikórus és néptáncegyüttes működik. Az adásban arra is fény derül, kik lehetnek tagjai az Öreg Ifjak Klubjának...

Székesfehérvár egyik rangos elismerését a Schmidl Ferenc Építészeti Díjat 2025-ben egy tájépítész alkotópáros, Herczegné Ghyczy Zsuzsanna és Vojtek Tímea kapta Székesfehérvár épített környezetének, közterületeinek és zöldterületeinek nívós átalakításáért. A szakemberek munkásságának köszönhető többek között a Sóstói tanösvény, az Országzászló tér, a Bartók Béla tér, a Géza Nagyfejedelem tér és az Aranybulla Emlékmű tereinek megújítása, melyben a múlt értékeinek tisztelete és a XXI. századi igények egyaránt helyet kaptak. Nemsokkal a díjátadó után egy újabb jó hír érkezett: a szakma elismeréseként „Nagy léptékű elméleti munkák” kategóriában Tájépítész Nívódíjat nyertek a „Székesfehérvár Történelmi Belváros Közterület-alakítási Terv” (KAT) elkészítéséért.

Az ÖKK Podcast évindító adásának vendégei szeretettel meséltek hivatásukról, közös munkáikról, és arról a nem kis feladatról, hogyan lehet összehangolni városi környezetben a természet és az ember kapcsolatát. Például egy tér tervezését hogyan alakítja a város történelme, az órásmester tudása, a fehérváriak gyalogos közlekedése, a megrendelő igénye és a kivitelező problémamegoldó képessége. A jövő terveit érintve, a KAT kapcsán szóba került, hogyan lehetne Székesfehérvár a futórózsák városa. A beszélgetésből arra is fény derül, mi a közös Aba-Novák Magyar-francia történelmi kapcsolatok pannója, a Csók István Képtár épülete és a Bartók Béla tér virágai között. 

Bajna György író, költő, kulturális szervező aktív kezdeményezője és tevékeny résztvevője annak a gyergyói közösségnek, amely mind a mai napig önzetlenül gondozza az 1944-ben Gyergyószentmiklós határában hősi halált halt székesfehérvári Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred katonáinak emlékét. Városunk tiszteletbeli polgára ezzel a verssel fejezte ki szívbéli jókívánságait Fehérvár közösségének a 2026-os esztendőre.

Ha csak címszavakban tekintjük át 2025-öt, akkor elmondhatjuk, hogy Székesfehérvár összességében egy igencsak lendületes, tartalmas évet hagy maga mögött. Arról, hogy az év elején kitűzött célokat, a kiegyensúlyozott működést, a pénzügyi stabilitást, a tervezett fejlesztéseket milyen mértékben valósította meg a város, az ÖKK évzáró adásában hallhatnak. Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva, most is egy kis játékra hívtuk vendégünket. A műsor kérdéseinek sorrendjét a szerencsére és egy kék-piros színű dobókockára bíztuk, a város mindennapjait felölelő témakörökben adott válaszokat pedig dr.  Cser-Palkovics Andrásra. Székesfehérvár polgármestere így többek között szólt a mögöttünk álló év kiemelt történéseiről, a város jelenlegi helyzetéről. A jövőt illetően is megtudhatnak számos új információt a hallgatók.

„Az öröm nem csak az, amit az ember átél, hanem amit másokban ébreszt.” Az idézet Márai Sándor: Füves könyvéből származik és azt hiszem, az ÖKK podcast mai vendégeinek tevékenységét is jól jellemzi. Ünnepek közeledtével megsokszorozódik az adományátadásokról szóló hírek száma, nagyobb figyelmet kapnak a rászorulók, a nélkülözők, a bajban lévők. De vajon az év többi hónapjában hogyan telnek a mindennapok? A város szociális intézményeinek munkáját nagyban segítik azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek Székesfehérváron is kiválóan működnek együtt. A beszélgetésből kiderül, hogyan válik valaki segítővé? Az önkéntesség milyen erővel hat a körülöttünk élőkre, akár a családon belül is? És ha máradományozásról van szó, vajon mi, segítők mennyit változtunk az évek alatt? Megtanultunk okosan adományozni?

Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ Bálesné Elekes Ritával, a SZÉNA a Családokért Egyesület elnökével, aki idén vehette át a város Pro Caritate-díját, Elekes PéternéZsuzsával, a Smart Grant Alapítvány ügyvezetőjével, akinek a munkáját néhány évvel ezelőtt Aranyember-díjjal ismerték el és Elekes Zsuzsával, a „Kamra-újrahasznosítási” projekt vezetőjével, aki egy fehérvári civil szervezet által frissen alapított elismerés, a Fehérbot Hűségdíj első díjazottja.