ÖKK Fehérvár

Székesfehérvár „Az év turisztikai városa”, a pákozdi Katonai Emlékpark „Az év turisztikai attrakciója” címet nyerte el Az Utazó magazin idei közönségszavazásán. A díjat ünnepélyes keretek között adták át Budapesten, ahol a hazai turizmus legjobbjait ismerték el. Az ÖKK Podcast friss adásában városunk és térségének turisztikája a fő téma. F. Szegő Krisztina, a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője és Görög Viktória, a Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője értékeli az elmúlt évet, és ismertetik az idei terveket. A műsorban szó lesz arról, milyen mértékben és hogyan változnak utazási szokásaink, melyek a leginkább turistacsalogató események, miként lehet megszólítani a fiatalokat a XXI. század eszközeivel, hogy egyszerre legyenek jelen múltban és jelenben.

Több mint húsz önkéntes jelentkezett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér Megyei Helyi Csoportjának felhívására, hogy részese legyen a székesfehérvári ürge visszatelepítési akciónak. Az önkéntesek figyelemmel kísérhették a befogást és a célterületen történő elengedést, ám a legnagyobb segítségre az őrzésnél volt szükség. A célterületre frissen átszállított ürgék az addigi otthonukat jelentő járatuk nélkül rémültek és védtelenek, könnyen elvesznek vagy válnak ragadozók áldozatává. Az ÖKK Podcast friss adásában négy ürge telepítésének lehetnek fültanúi a hallgatók.

Bár még az idei tanévben számos feladat vár a diákokra, az Atlantisz program fődíjasai már készülnek a következő színházi évadra. A Székesfehérvári SZC I. István Technikum István színköre és a Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelye Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde történetét viszi színpadra, amelyet mintegy húszalkalommal láthat a közönség a Pelikán Fészekben a szeptemberi bemutatót követően. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásában a két színjátszókör vezetőjével,Molnár Anikóval és Náray-Szabó Líviával beszélgettünk a diákok és a színház kapcsolatát a művészet, az irodalom és a színjátszás eszközeivel erősítő, több mint 10 éve elindult Atlantisz programról, a színjátszókörök alakulásáról, arróla tartalmas, mély érzelmeket megmozgató folyamatról, amelynek eredményeként létrejön egy alkotás és megszületik egy közösség. Természetesen a játszótársak sem hiányozhatnak, így az I. István Technikumból Cselőtei Kira, Simon Kimberli, Szabó Áron, a Szignum Műhelyből Szücs Boglárka, Borbély Bálint István, Németh Áron Roland és Szabó Gergő élménybeszámolójából kiderül, milyen kihívásokkal jár egy jelenet színrevitele, főleg, ha az maga a finálé? Nélkülözhető-e egy zsámoly az előadásban? És arra a kérdésre is választ kapunk, mit jelent a diákoknak ez a zenés, irodalmi, színházi lét.   

Székesfehérvár utcáin időről időre megelevenedik a történelem. Nyáron az Árpád-házi királyok fenséges soralepi meg a Belvárosban járókat, a város terein, ligeteiben híres ütközetek, csatajelenetek részesei lehetünk, vagy a Nemzeti Emlékhely mellett, fellapozva az Élőképes Krónikát, jelenik meg legendás történetben Estefán király és udvara. Nemzeti ünnepeinken a forradalmi ifjúság stafétaként adja át generációról generációra a szabadságot és hazafiságot jelképező nemzeti lobogót. A magával ragadó történetek, a fehérvári diákok által színpadra vitt, a város közösségét megszólító előadások emlékezetes élményt adnak. Az ÖKK Podcast friss epizódjának vendége Nagy Judit, a Szabad Színház vezetője, akivel arról a nagyszabású előadásról is beszélgetünk, amelyet idén március 15-re készítettek el a Vasvári Pál Gimnázium, illetve a Vasvári Pál Általános Iskola egykori és jelenlegi diákjai, valamint a Szabad Színház. Az adásban szó esik a közös történelmi emlékezetet és hazaszeretet egyaránt erősítő utcaszínház varázslatos világáról, a fiatalok szerepvállalásáról és Vasvári200 programsorozat további eseményeiről is.

A szociális munka világnapját a nemzetközi szakmai szervezetek kezdeményezésére a 2000-es évek elején hozták létre, és 20 éve ünneplik azóta is világszerte minden év márciusának harmadik keddjén. A cél, hogy felhívják a figyelmet a szociális munkások, a gyermekvédelemben, azidősgondozásban, vagy a hajléktalanellátásban dolgozók tevékenységének fontosságára, illetve a rászorulók megsegí-tésére. Munkájuk nemcsak segítségnyújtás, hanem bizalom-építés és párbeszédteremtés a különböző társadalmi csopor-tok között. Az ÖKK Podcast friss adásában a fehérvári szakemberek munkájába tekinthetünk be.

50 éve mondtak igent egymásnak és azóta alkot együtt az aházaspár, akit a fehérváriak jól ismernek, és akiknek keze munkái ország-, sőt világszerte hirdetik mesterségüket. Műhelyükben együtt él múlt és jelen, hiszen immár fél évszázada, hogy Mórocz István és Mórocz Istvánné Márta kézműves könyvkötőként értéket mentenek, valamint egyedi dísz- és használati tárgyak készítésével újakat teremtenek. A XXI. század iparos mesterei, akiknek elhivatottságát, munkásságát számos díjjal ismerték el, az ÖKK Podcast friss adásban mesélnek életükről és arról, hogyan találtak rá hivatásukra, miként teremtették meg műhelyük alapjait, milyen változásokon ment keresztül akönyvkötészet. A műhelyben folyó munkába betekintve a hallgatók megtudhatják, miként készült a város ünnepi emlékkönyve és mi is az az ugróhátas kötés.  

Felsőváros és Víziváros címerét ismerhetik meg az érdeklődőka Városrészek címerei előadássorozat második állomásán. Február 26-án, csütörtökön 17 órakor a Felsővárosi Közösségi Házban szó lesz címertanról, helytörténetről és városi identitásról. Vajon hogyan jelennek meg és mit üzennek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek? Mit mesélnek a városrészek címerei? Milyen jelentése van egy-egy motívumnak, színnek vagy alaknak, és hogyan kapcsolódnak ezek a hely múltjához, közösségéhez,identitásához? Az ÖKK Podcast friss epizódjában Szászi József címertan-kutató lesz a vendég, aki januárban indult előadássorozata kapcsán mesél a hallgatóknak, miközben közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez. Az adásban arra is fényt derítünk, hogy a földrajz és biológia tantárgyakat oktató pedagógus milyen indíttatásból készíti el 1992-ben első településcímerét, amelyet aztán több mint 40 követ. De atelepülési címerek mellett Székesfehérváron is különböző iskolák, egyesületek frissen készült címerei, jelvényei őrzik keze munkáját.

Stabil, biztonságos működést garantáló, emellett pedigjelentős fejlesztéseket is tartalmazó költségvetést fogadott el Székesfehérvár Közgyűlése pénteki ülésén. Székesfehérvár 89,5 milliárd forintból gazdálkodhatidén, és mint az a napirendi pont tárgyalásakor elhangzott, a város hitelállománya továbbra is nulla forint, ráadásul hazánk önkormányzatai között kimagasló, 12 milliárd forintnál is magasabb összegű tartalékkal rendelkezik.Az ÖKK Podcast friss adásában dr. Cser-Palkovics András polgármester ad részletes tájékoztatást a 2026-os költségvetésről, amelyben valamennyi frakció a városjavát szolgáló indítványai egyaránt szerepelnek. A költségvetési rendeletet kulturált vitát követően 16 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a képviselőtestület.

Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemléke-zéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban. Az ÖKK Podcast friss epizódjának vendége Balsay István, aki a rendszerváltás küszöbén lépett közszolgálatba: 1985-ben a város tanácselnök-helyettese lett, majd 1987-ben tanácselnökké választották. Ezt követően hét éven át – 1990-től 1994-ig polgármesterként – vezette a várost. Nem véletlen azonban, hogy most Székesfehérvár idővonalán megállunkaz 1980-as ’90-es évek fordulóján. Történelmi időket, történelmi eseményeket idézünk fel: 1988-at, a Szent István Évet, amikor augusztus kiemelt jelentőségűvé vált az itt élők számára, miközben folyamatosan változott a társdalami és gazdasági környezet. Ugye, emlékeznek: Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatását is ekkor jelentették be… Beszélgetésünk apropója pedig, hogy a 2013-as Emlékév után már újabb, Szent István király életműve előtt tisztelgő programra, a 2038-as millenniumra készül Székesfehérvár. 

Újabb kortárs segítő képzést hirdet a VáltozásMentálhigiénés Egyesület. A programban résztvevő középiskolások SegítŐrökként, értő figyelemmel fordulhatnak kortársaik felé. Az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központtal közösen szervezett képzés egy háromnapos táborral indul, ahol megismerkedhetnek egymással, a képzés céljaival, felépítésével éstechnikáival. Ezt követően, havi rendszerességgel találkozva különböző tematikájú tréningeken még többet tanulhatnak a fiatalokat legtöbbet érintő problémákról, arról, hogyan tudnak egymásnak segíteni és arról, hogy milyen szakemberek állnak készen segítségnyújtásra a fiatalok számára. Az ÖKK Podcast legújabb adásában a már segítŐrökként tevékenykedő csapat tagjaivalültünk le beszélgetni. Bódai Boglárka (Kodolányi János Gimnázium), Juhász Milán (SZFSZC Hunyadi Technikum), Kelemen-Kovács Alíz (Székesfehérvári József AttilaKözépiskolai Kollégium Nemes Nagy Ágnes Kollégiuma), Németh Adelina (Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium) és Rácz Lili Szonja meséltek saját segítői tapasztalataikról, valamint a jövőbeni foglalkozások témáiról is. A Változás Mentálhigiénés Egyesület szakmai vezetője, Rózsás Ildikó és Tisztl Henrik, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője az előzményekről, a kortárs képzésfelépítéséről és arról is beszélnek az adásában, mit jelent a kortárs segítők fogalma, és miért van rájuk szükség.