ÖKK Fehérvár

Február második napján minden figyelem a medvék feléfordul, hiszen az időjósló népszokás szerint, ha a medve kijön barlangjából és meglátja árnyékát, hátat fordít és visszamegy aludni, tehát hosszú tél várható. Van azonban egy fehérvári különítmény, a medvetársadalom legfrissebb egyedei, akik egészen más terveket szövögetnek. Tengeri Medve, Kalóz Karcsi, Jasper, Piszkos Frend, Julcsa és a társaság többi tagja, köztük egy papagáj is, kiknek nevét homály fedi még, nagy kalandra készülnek: hamarosan tengerre szállnak, hogy minden földi jóval (leginkább mézeshordókkal, kincsesládákkal) teli hajójukon messzi vizekre evezzenek. Az indulásig azonban még nagyon sok feladat vár rájuk, illetve leginkább a Hetedhét Mackóklub hét lelkes tagjára, akiknek köszönhetően a fent említett tengeri medvék a megfelelő öltözékben hajóra szállhatnak.

A „Pro Cultura Albae Regiae” díjat hagyományosan a MagyarKultúra Napján adják át. A város kulturális értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként idén Simon József, a KÖFÉM Művelődési Ház igazgatója vehette át e rangos kitüntetést. A friss díjazott az ÖKK Podcast vendégeként mesélt arról, miként váltott pályát és lett gyermekeket oktató-nevelő pedagógusból a Köfém Művelődési Ház népművelője, később igazgatója. Az adásból az is kiderül, a „kockás” füzet vagy a számítógép jelent hasznosabb segítséget egy program szervezése kapcsán, illetve azt is megtudhatják, mennyi mindenhez kell érteni a csapszereléstől kezdve a vendéglátáson át a hangosításig egy művelődési ház vezetőjeként. A hivatás, a közösség, a kultúra iránti elköteleződést mi sem bizonyítja jobban, mint hogySimon József és csapata munkájának köszönhetően évente 60-70 ezer ember fordul meg a rendezvényeiken, és a házban működő civil szervezeteknél is pezseg az élet. A 100 fős nyugdíjas klub keretében kiváló eredményeket elérő férfikórus és néptáncegyüttes működik. Az adásban arra is fény derül, kik lehetnek tagjai az Öreg Ifjak Klubjának...

Székesfehérvár egyik rangos elismerését a Schmidl Ferenc Építészeti Díjat 2025-ben egy tájépítész alkotópáros, Herczegné Ghyczy Zsuzsanna és Vojtek Tímea kapta Székesfehérvár épített környezetének, közterületeinek és zöldterületeinek nívós átalakításáért. A szakemberek munkásságának köszönhető többek között a Sóstói tanösvény, az Országzászló tér, a Bartók Béla tér, a Géza Nagyfejedelem tér és az Aranybulla Emlékmű tereinek megújítása, melyben a múlt értékeinek tisztelete és a XXI. századi igények egyaránt helyet kaptak. Nemsokkal a díjátadó után egy újabb jó hír érkezett: a szakma elismeréseként „Nagy léptékű elméleti munkák” kategóriában Tájépítész Nívódíjat nyertek a „Székesfehérvár Történelmi Belváros Közterület-alakítási Terv” (KAT) elkészítéséért.

Az ÖKK Podcast évindító adásának vendégei szeretettel meséltek hivatásukról, közös munkáikról, és arról a nem kis feladatról, hogyan lehet összehangolni városi környezetben a természet és az ember kapcsolatát. Például egy tér tervezését hogyan alakítja a város történelme, az órásmester tudása, a fehérváriak gyalogos közlekedése, a megrendelő igénye és a kivitelező problémamegoldó képessége. A jövő terveit érintve, a KAT kapcsán szóba került, hogyan lehetne Székesfehérvár a futórózsák városa. A beszélgetésből arra is fény derül, mi a közös Aba-Novák Magyar-francia történelmi kapcsolatok pannója, a Csók István Képtár épülete és a Bartók Béla tér virágai között. 

Bajna György író, költő, kulturális szervező aktív kezdeményezője és tevékeny résztvevője annak a gyergyói közösségnek, amely mind a mai napig önzetlenül gondozza az 1944-ben Gyergyószentmiklós határában hősi halált halt székesfehérvári Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred katonáinak emlékét. Városunk tiszteletbeli polgára ezzel a verssel fejezte ki szívbéli jókívánságait Fehérvár közösségének a 2026-os esztendőre.

Ha csak címszavakban tekintjük át 2025-öt, akkor elmondhatjuk, hogy Székesfehérvár összességében egy igencsak lendületes, tartalmas évet hagy maga mögött. Arról, hogy az év elején kitűzött célokat, a kiegyensúlyozott működést, a pénzügyi stabilitást, a tervezett fejlesztéseket milyen mértékben valósította meg a város, az ÖKK évzáró adásában hallhatnak. Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva, most is egy kis játékra hívtuk vendégünket. A műsor kérdéseinek sorrendjét a szerencsére és egy kék-piros színű dobókockára bíztuk, a város mindennapjait felölelő témakörökben adott válaszokat pedig dr.  Cser-Palkovics Andrásra. Székesfehérvár polgármestere így többek között szólt a mögöttünk álló év kiemelt történéseiről, a város jelenlegi helyzetéről. A jövőt illetően is megtudhatnak számos új információt a hallgatók.

„Az öröm nem csak az, amit az ember átél, hanem amit másokban ébreszt.” Az idézet Márai Sándor: Füves könyvéből származik és azt hiszem, az ÖKK podcast mai vendégeinek tevékenységét is jól jellemzi. Ünnepek közeledtével megsokszorozódik az adományátadásokról szóló hírek száma, nagyobb figyelmet kapnak a rászorulók, a nélkülözők, a bajban lévők. De vajon az év többi hónapjában hogyan telnek a mindennapok? A város szociális intézményeinek munkáját nagyban segítik azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek Székesfehérváron is kiválóan működnek együtt. A beszélgetésből kiderül, hogyan válik valaki segítővé? Az önkéntesség milyen erővel hat a körülöttünk élőkre, akár a családon belül is? És ha máradományozásról van szó, vajon mi, segítők mennyit változtunk az évek alatt? Megtanultunk okosan adományozni?

Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ Bálesné Elekes Ritával, a SZÉNA a Családokért Egyesület elnökével, aki idén vehette át a város Pro Caritate-díját, Elekes PéternéZsuzsával, a Smart Grant Alapítvány ügyvezetőjével, akinek a munkáját néhány évvel ezelőtt Aranyember-díjjal ismerték el és Elekes Zsuzsával, a „Kamra-újrahasznosítási” projekt vezetőjével, aki egy fehérvári civil szervezet által frissen alapított elismerés, a Fehérbot Hűségdíj első díjazottja.

Élőzene, jó hangulat és az elmúlt hatvan év legjobb slágereivárják a közönséget a Fanta Plusz együttes december 13-ai koncertjén. Az Öreghegyi Közösségi Házban, azaz a Fantában szombaton 19 órakor kezdődik a Mikulás buli. Az 1960-as években alakult együttes többször megújult az elmúlthat évtizedben: a Fanta Group hosszú hajú, öltönyös zenészei, a munka mellett is zenélő Fanta Boys, majd a tavalyi évben két énekesnővel újjászülető Fanta Plusz tagjai (Botos Mónika, Juhász Gyula, Kocsis Benő, Lendvai József, Osztotics-Rajnai Szandra, Szűcs Sándor, Tunkli Mihály) mindig hatalmaslelkesedéssel csaptak a húrok közé, hogy a közönség még harmadnap is érezze a tánc miatti izomlázat. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásában a szombati bulira készülő együttest képviselő Juhász Gyula, Kocsis Benő, Lendvai József ésOsztotics-Rajnai Szandra meséltek a Fanta zenekar történetéről, a zenélés öröméről. A beszélgetésben felidézik Székesfehérvár zenekarait, és az is kiderül, milyen dalokra táncolhat a közönség a következő bulin, ahová szeretettel várnak mindenkit.

A Kárpát-medence európai viszonylatban kiemelt geotermikus adottságokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy kilométeres mélységben 60-70 vagy akár 80 Celsius fokos vizet is találhatunk. A szakemberek véleménye szerint Székesfehérvár és közvetlen környezete akár még ennél is érdekesebb eredményeket tartogathat a novemberben véget ért földtani szerkezetet vizsgáló kutatások értékelését követően. A jövő energiaellátottsága szempontjából fontostényező lenne, ha sikerülne geotermikus energia kinyerésére alkalmas területet találni, hiszen a megyeszékhely és térsége hőpiaci szempontból nagy felvevőpiacot jelent, kiemelt fontosságú. A témával kapcsolatban volt az ÖKK Podcast vendége Bereczki László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság Földtani Szolgálat Ásványi nyersanyag kutatási és Geofizikai Főosztály vezetője, aki részletesen mesélt a reflexiós szeizmikus mérésekről, a földfelszín alatt található „kincsek” felhasználásáról, a gárdonyi kutakról ésa céltározókról, vagyis a talpunk alatt lévő lehetőségekről.

Az ÖKK Podcast legújabb adásában Nikolics Nemanjával, aVideoton FC Fehérvár frissen kinevezett sportigazgatójával beszélgettünk új pozíciójáról, a legégetőbb, megoldandó feladatokról, az átmeneti időszakát élő klub lehetőségeiről, a szakmai stábot és a játékoskeretet érintő változásokról,valamint a Vidi utánpótlásáról és tartalékcsapatának újraszervezéséről. Hallgatóink megismerhetik hosszútávú vízióját is, mely visszavezetheti a Videotont az őt megillető helyre.     

A nyári konyhában a polcok alatt sajtárok, vindők. Azegyik falon dédanyáink korát idéző tálalószekrény és benne az ünnepi étkészlet. A sarokban a mélybarna, sokat látott ruhásszekrény, s benne réklik, viseletek, fájtolt kenyérruhák és terítők őrzik Felsőváros múltját. A kamrába vezető ajtófelett egy, az első világháborúban az olasz fronton szolgált katona saját hímzésű alkotása. Tárgyak, amelyek több emberöltőn át „szolgáltak” és történeteket mesélnek. Ezeket adja tovább gyűjtőjük, Hegyi Ferencné Jutka, aki a Felsővárosi Hagyományőrző Nyugdíjas Klub tagjaival közösen tartjaemlékezetében a régi időket, dalokat, táncokat, viseleteket és szokásokat. A múlt ismerete nélkül nincs jelen – vallják, és éppen ezért örömmel látják az iskolásokat és óvodásokat ebben a bizonyos felsővárosi nyári konyhában, aholéletre kel a múlt.

Az ÖKK Podcast legfrissebb adásában itt ültünk le HegyiFerencné Jutkával, Gál Istvánné Etával és Gál Istvánné Ildikóval beszélgetni a gyűjtemény születéséről, az ötvenes-hatvanas évek Felsővárosának mindennapjairól, a hagyományokat őrző és tisztelő felsővárosi asszonyokról,férfiakról és azokról a lelkükben ma is fiatalokról, akik lassan 55 éve alkotnak egy erős közösséget a városrészben. Történetük 1970-ben indul…