Okulusz

Változás, bolyongás, keresés – három regény tükrében

Ebben az epizódban egy hosszabb szünet után újra visszatérek, és három különleges regényt hozok nektek, amelyek az elmúlt hónapjaim olvasmányélményeit foglalják össze: Juan Rulfo Pedro Páramo, John Williams Butcher’s Crossing és Jack Kerouac Úton című művét.

Mindhárom regény közös pontja a változás, az útkeresés, és az, amikor az ember elveszve bolyong a világban – akár a mexikói Comala kísértetei között, akár a coloradói vadonban, akár az amerikai utakon.

Szó esik mágikus realizmusról, illúziókról, beat-nemzedékről, pusztulásról, férfiasságról és szabadságvágyról – mindarról, amit a könyvek tanítanak nekünk az élet súlyáról.

Azt terveztem év végére, hogy megmutatok nektek három olyan bookstagram oldalt, amit nagyon szeretek, és még nem szerepeltek az Okulusz podcastjában. Aztán elolvastam idén a tavalyi évem kedvenc könyvét, és úgy éreztem, hogy muszáj róla beszéljek egy kicsit bővebben.

A mostani kibeszélős könyv kicsit sem könnyű olvasmány, tele förtelmes gyilkosságokkal, mégis arra gondoltunk, hogy nem csak elolvasni érdemes, hanem beszélni is róla. Mikor van létjogosultsága egy ilyen könyvnek? Miért mondjuk azt róla, hogy jó annak ellenére, hogy nem sok embernek vennénk meg ajándékba?

Erről beszélgettünk Ritával és Csengével. Hallgassátok szeretettel!

Augusztusban több ízben is foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy képesek-e a könyvek, pontosabban a regények nagyobb változások előidézésre. Az volt az alapfeltevésem, hogy hosszútávon igen. Szóval a mai epizódban egy kicsit ezen fogunk elmélkedni, és a többes szám azért van, mert két vendégem lesz ismét. Az egyik Isztojka Máté mesemondó, a másik, visszatérő vendégem Rózsa Andrea, akivel Richard Powers-től az Égig érő történetet fogjuk kibeszélni. De szó lesz még arról is, hogy mi is az a cli-fi, és számomra miért volt különleges az Égig érő történet.

Ami az Okulusz repertoárját illeti, nagyjából olyan könyveket ajánlok, amik engem is érdekelnek. Ez nem egy ilyen önös szándékból fakad, hogy akkor mindenkinek azt kellene olvasni, amit én, hanem egyszerűen ez az amit ismerek, erről tudok biztonságban beszélni, ami engem is felvillanyoz. Na már most, azért időről időre megpróbálok kilépni a komfortzónámból, ilyen például nekem a kortárs magyar irodalom is. Nem azért mert bármi gondom lenne a magyar írókkal, csak egyszerűen annyira magába szippantott most egy másfajta irodalmi közeg, hogy egyszerűen inkább azokhoz nyúlok. Ilyen például az amerikai, latin-amerikai, főleg huszadik századi irodalom. Éppen ezért döntöttem el, hogy most egy kicsit szeretnék kortárs magyarokkal foglalkozni, méghozzá olyan személyekkel, akik valamiért különcnek számítanak. Én most két könyvet olvastam el a témában erre az alkalomra. Moskát Anitától A hazugság téziesei-t és Gerlóczy Mártontól a Katlant. Előre csak annyit, hogy mindkettőt nagyon ajánlom. 

A műsor két meghívottja: Orosz Anna fordító, podcast házigazda és Moskát Anita író!

Tavasszal a marosvásárhelyi nemzeti színhában szerepelt vendéjátékként egy fiatal, egyetemista csapat, és az Édes Annát játszották, Bélai Marcell rendezésében, Takács Réka volt a dramaturg, erről beszélgetünk az Okulusz legújabb epizódjában.  Ez nem egy előadás ajánló, hiszen már nem lesz alkalmatok látni. Inkább arról beszélgetünk a két alkotóval, hogy miért érdemes ma beszélni az Édes Annáról, milyen kincsek vannak a szövegben, amiért foglalkozik vele mai napig is az irodalom, és a színház, ugyanakkor, hogy melyek azok a témák, amire talán nem figyeltünk oda, amikor még tinédzserként olvastuk a történetet. 

Az év elején elkezdtem listázni azokat az írókat, akiktől még nem vettem semmit a kezembe, viszont úgy érzem, hogy valamilyen szinten jó lenne elolvasnom legalább egy könyvüket. Felkerült ide Marquez, Ferrante és Atwood is. Végül, mert több általam kedvelt író is méltatta, Margaret Atwood lett a sorban az első, és miután picit kérdezősködtem, az ehető nőre esett a választásom. Ezzel az epizóddal kapcsolatban az első, ami a fejemben volt, hogy nagyon szeretnék egy inerjút Csonka Ágnessel, Atwood több könyvének a fordítójával. Beszélgetés közben felmerült a legutóbbi Atwood-könyv, ami egy esszékötet, az Égető kérdések, és történetesen nekem is megvan itthon, így egy picit ez is bekerült az epizódba.

Nemrég jelent meg a Szintaxis zenekar első nagylemeze, a Fel az égre, mi pedig arra gondoltunk, hogy beszélgetünk egyet velük a Gemma Book Café-ban. B Szabó Zsolt, aki a Szempöl zenekar egyik alapítótagja volt, majd éveken keresztül Metrognóm néven zenei műsort vezetett, a hangjegyeken keresztül közelít majd a Szintaxis világához, Szabó Eszter pedig a szöveg és irodalom szemüvegén keresztül kérdez. Amire viszont mindketten kíváncsiak, az a zenekart övező történet.

Márciusban négyen olvastuk Jonathan Franzen Javítások című könyvét. Először Szabó Csengével beszélgettünk a könyv első részéről, most pedig Fogarasi Orsi és Balogh Kincső Eszter társaságában beszélgettünk, összegeztünk. Megbeszéltük a nehézségeket, és azt is, hogy miért érdemes elolvasni ezt a könyvet, illetve, hogy melyek voltak azok a témák és szereplők, amelyek közelebb álltak hozzánk. Hallgassátok, olvassátok!

A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat minifesztiváljának keretén belül került sor Kemény Zsófi Az aranykor fénykora című regényének könyvbemutatójára. Ezt hallgathatjátok meg az Okulusz legújabb epizódjában. Motivációról, címkézésről, kísérleti irodalomról is beszélgettünk, hallgassátok, majd olvassátok bizalommal!

Kiadó: Cser könyvkiadó

Oldalak száma: 275

Kiadás éve: 2022