Idősebb Harangozó Gyula a Magyar Nemzeti Balett alapítójaként jelentős hatást gyakorolt a táncművészetre, nem csak hazájában, hanem nemzetközi szinten is. Fia révén, akit mint ifjabb Harangzó Gyulát ismernek Ausztriában, és aki jómaga is balettművész, a bécsi közönség is megismerhette egy kis szeletét apja munkásságának, amikor 2005 és 2010 között a Bécsi Állami Operaház balettigazgatójaként színpadra állította apja ‚Térzene‘ és a ‚Coppélia‘ című darabjait. Az előadásokat nem csak a művészek, a közönség is örömmel fogadták. A több mint 50 éve elhunyt idősebb Harangozó Gyulára emlékeztek egy bécsi miniszimpóziumon.

Weber Katalin a Szombathelyi Képtárban találkozott Dóczi Virág festőművésszel. Az alkotó a grazi Ingrid Nöst keramikussal együtt rendezett tárlatot, mely az „Epikurosz kertjének kincsei” címet kapta. A szombathelyi születésű Dóczi Virág több mint 10 éve Oberwart/Felsőőrben él, ahol egy galériát is működtetett.

Ilyenkor tavasszal már nagyon időszerű, hogy a bőrünket is felkészítsük a napsugarakra. Azonban nem csak külsőleg, hanem belsőleg is érdemes segítenünk a szervezetünknek, ha egészséges, hidratált bort szeretnénk. Mikor mire van szükségünk? A Güssing/németújvári Kálmándy-Pap Bernadett natúrkozmetikus ad a témában jó tanácsokat.

A kötelező olvasmányok legtöbbünk emlékeiben nem feltétlen foglalnak el kitüntető helyet. Azonban ha aktuális, a fiatalokat t is érintő témát fedezhetnek fel egy könyvben, akkor talán a tanároknak is könnyebb rávenni őket az olvasásra. Ezt a logikát követik az Oberwart/felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnáziumban is, ahol több éves gyakorlat már, hogy a kötelező olvasmányok kiválasztásánál a kortárs, magyar szerzők művei közül válogatnak a pedagógusok – hangsúlyozza Seper Marianne magyartanárnő.

Tinédzser lányokkal a családban, vajon könnyebb-e felosztani a házimunkát, kiveszik-e a részüket a napi rendrakásban, vagy legalább a szobájukat rendben tartják-e? A korábbi részekben már megismerhették Lilit, Liliánát és Lucát, akik osztálytársak a BAfEP Oberwartban. Most ok vallanak, a kedvenc és kevésbé preferált házimunkákról.

Mai vendégünk a felsőőri születésű Gyenge Imre, aki több, mint 50 éve amatőr színjátszó. A Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör idei produkciója egyben a 45. szerepet jelentette számára. A színjátszással már fiatalon kapcsolatba került, hiszen többek között édesapjának, az egykori református lelkésznek köszönhető, hogy Felsőőrben ismét van rendszeres magyar nyelvű színház. Gyenge Imre Bécs mellett él, ma már nyugdíjasként, de egy évben egyszer Felsőőrben áll a számára sokat jelentő deszkákon. Idén, a Balázs panzió című darabban egy mogorva, grantige főpincért játszott. Weber Katalin beszélgetett Gyenge Imrével.

Tánccal, énekkel, magyar szavalatokkal, virágokkal köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat Felsőpulyán, a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület hagyományos anyák napi ünnepségén. Az alkalom, csakúgy, mint a többi, szintén nagy hagyományú rendezvény már több mint 20 éves múltra tekint vissza Felsőpulyán. Ezek a programok nemcsak életben tartják a magyar nyelvet és kultúrát, hanem a figyelmet is felhívják a magyar népcsoport tevékenységére, hiszen sok német ajkú vendég is látogatja a rendezvényeket.

Minden a mozgásfejlődésre vezethető vissza – mondják a szakemberek, Tóthné Nagy Ildikó, tanító, mozgásfejlesztő TSMT terapeuta – tréner, valamint Kőrösiné Forgó Ilona tanító, logopédus. Mindketten Bécsben, az AMAPED – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületénél foglalkoznak a gyerekekkel. Idén első alkalommal hívtak életre egy három alkalomból álló előadássorozatot, amelynek a címe az Óvodából az iskolában volt. Ennek kapcsán ült le beszélgetni Bányi Kriszta a két szakértővel, hogy felhívják a figyelmet arra, mire is kell figyelni egy többnyelvű közegben felnövő gyermek esetén.

Az utóbbi években szép lassan visszalopakodnak a hagyományos, regionális specialitások az asztalokra. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Pannon Kulináris Sorozatának is ez az egyik célja, hogy a régi kulináris hagyományokat életben tartsa. A sorozat immár több, mint 10 éve fut nagy sikerrel. Az idei első workshop középpontjában a friss tepertő – azaz ahogy a burgenlandi magyarok mondják, a csörge elkészítése állt. Weber Katalin riportja.

Az előző részben Lili, Liliána és Luca BAfEP Oberwart diákjai arról beszéltek, hogy kapnak-e zsebpénzt, illetve az is kiderült, hogy mindhárman keresnek nyáron lehetőséget, hogy maguk is keressenek pénzt. Így hát adódott a kérdés, mennyire tudatos vásárlók, figyelik-e az árakat, és meggondolják-e, hogy nehezen megkeresett pénzüket, mire is költsék el?