ORF Magyarok Podcast

Új év, új én – legalábbis január elsején. Ilyenkor megtelnek a fitnesztermek, kiürülnek a hutok, és mindenki megfogad valamit, amit titokban már akkor sem gondol teljesen komolyan. De miért szeretünk fogadalmakat tenni? Talán mert jó hinni abban, hogy január elsején tényleg lehet újrakezdeni. De vajon mit fogadnak meg az emberek – és van-e olyan, amit tényleg be is lehet tartani? Riportunkban ennek járunk utána.

Egy 35 évvel ezelott rögzített kerekasztal beszélgetés felvétele került a kezünkbe. 1990-ben a kismartoni stúdióban a burgenlandi magyarság és a magyar nyelv helyzete, fennmaradása álltak a középpontban. A beszélgetést Farsky Csaba vezette. A résztvevok között volt Böcskör Mónika tolmács, Szeberényi András, a BMKE akkori titkára, Balika Gabriele, alsóori, középiskolás diáklány, Böcskör Andrea felsoori pedagógus és Miklós Helmut oriszigeti hivatalnok. Hárman közülük azóta is az Orvidéken élnek, – oket kereste fel Weber Katalin, hogy elbeszélgessenek az azóta történt változásokról.

Vendégünk a Bécsben élő Lelkes Orsolya társadalomkutató, közgazdász, coach, pszichológiai tanácsadó és boldogságkutató.

Lelkes Orsolya 20 éve él Bécsben ahol egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó kormányközi szervezetnél kezdett dolgozni, mint boldogságkutató. Bécsben pszichodráma workshopokat vezet, magyar nyelven is és egy könyvet is írt, Fenntartható hedonizmus címmel.

Lelkes Orsolya boldogságkutatóval Weber Katalin beszélgetett.

Mai vendégünk eredetileg egy évre érkezett Burgenlandba, egyházmegyei bíróként. Az egy évből azonban több mint húsz lett, és az irodai munka helyett a közösségépítésben találta meg igazi hivatását. Pál László az erdélyi Szentegyházán született, és sokáig úgy gondolta, egész életében az erdélyi magyarok között fog szolgálni. A sors azonban másként alakította: ma a burgenlandi magyarok plébánosa Eisenstadt/Kismartonban és St. Georgen/Szentgyörgyön. Itt a szentgyörgyi plébánián, az adventi koszorú fényénél beszélgetünk. Weber Katalin riportja.

Az elmúlt hetek híradásai szinte kizárólag a bevásárlószombatok rekordforgalmáról szóltak: arról, mennyire elégedettek a kereskedők, mennyit költ egy átlagos osztrák vagy burgenlandi ajándékokra, és hogyan teljesítenek a vendéglátóhelyek az ünnepi időszakban. Vannak, akik egyik karácsonyi vásártól a másikig rohannak — mi persze nem szeretnénk mindezt csak negatívumként látni. Hiszen szeretteinknek vásárolunk, barátokkal találkozunk, együtt hangolódunk az adventi fényekben.

Mégis… sokaknál mintha háttérbe szorulna az ünnep eredeti tartalma. Az a csendesebb, bensőségesebb üzenet, amely valaha advent lényegét adta.

Weber Katalin a Kismartonhoz tartozó egykori borászfaluban, Szentgyörgyön kereste az ünnep valódi értelmét. Itt, a helyi paplak melegében, piros gyertyákkal díszített adventi koszorú mellett beszélgetett Pál László lelkésszel, püspöki helynökkel — a közelgő karácsony üzenetéről, jelentéséről és arról, hogyan találhatjuk meg újra a lényeghez vezető utat.

A 19. századi magyar közélet kiemelkedő alakja, az író, nagy magyar mesemondó Ásvai Jókay Móric néven 200 évvel ezelőtt, 1825. február 1-én Komáromban született. Jókai Mór néven írt, és neve egyet jelent a romantikus-realista magyar prózával. Már életében ismertté vált, számos nyelvre fordították műveit, maga Erzsébet királyné is rajongott Jókai regényeiért. A diplomáciában is szerepet vállaló író e minőségében gyakran látogat Bécsbe is. Bányi Kriszta következő összeállíttásával Jókai Mórra és munkásságára emlékezünk, amelyben segítségére volt Szilágyi Márton irodalomtörténész, Blaskó Katalin, a Bécsi Egyetem Finnugrisztika szakának óraadó tanára, valamint Bertényi Iván történész.

Jankó Ferenc a Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének oktatója. „Burgenland földrajzi felfedezése“ címu, 2021-ben megjelent könyvében vizsgálja azokat a különbözo értelmezéseket és megközelítéseket, amelyek az idok során kialakultak. Idén o részesült Burgenland tartomány rangos elismerésében, a Fred-Sinowatz Tudományos Díjban.

Ami régi, az nem feltétlenül porosodik a feledésben – sőt, nagyon is lehet élő, megújuló és közösségformáló. Ilyen hagyomány az őrvidéki magyarok közös adventi ünnepsége is, amely „Nagykarácsony éccakáján” címmel immár 1968 óta kerül megrendezésre. A rendezvény címét egy régi népdal adja, amely köré egykor Galambos Ireneus alsóőri szerzetes szervezett magyar népi hagyományokat bemutató előadást. A műsor felépítése ma is hasonló: énekek, betlehemes pásztorjátékok, karácsonyi jelenetek.
Így volt ez december 7-én is, a felsőőri Katolikus Kontaktközpontban. Felsőőri, alsóőri és felsőpulyai csoportok és egyesületek követték a szervező, a Felsőőri Magyar Katolikusok Köre meghívását, és varázsoltak ünnepi hangulatot a fenyőágakkal feldíszített terembe. Weber Katalin riportját hallják.

A Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület tagjai és barátai idén is együtt készülnek az év legszebb ünnepére, a karácsonyra. Több programmal is közösen hangolódtak: tartottak zenés ünnepséget a nyugdíjasoknak, megtartották a hagyományos Magyar Adventi Éneklést, az egyesület Vox Pannonia kórusával a felsőpulyai Domschitz vendéglőben gyűltek össze egy közös karácsonyi ünnepségre. De nemcsak a sütemények, az adventi koszorúk gyertyái vagy a mézeskalács házikók kerültek elő — a városban élő madarakra is gondoltak. Egy különleges barkácsdélutánra hívták az érdeklődőket, ahol madáretetőket készítettek, hogy télen se maradjanak éhesen a környék madarai. Weber Katalin is részt vett a programon.

Szántó Henrik édesapjától magyarul, édesanyjától finnül tanult. Németországban nott fel, ahol szülei találkoztak. Élt 11 éven át Bécsben, ahol az egyetemi tanulmányait is végezte, míg napjainkban Hannoverben él. Már tizenhat évesen eldöntötte, hogy az írás lesz a hivatása. Második regényét, amelynek címe: Treppe aus Papier, mutatták be november végén a Literaturhaus Mattersburgban. Bányi Kriszta beszélgetett az íróval.