„Népfőiskola a magyar nyelvért és kultúráért” – ezen a néven alakult egyesület 1990-ben, Felsőőrben. Öt évvel később felvették a „Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája” nevet és működnek azóta is az Ausztriai Népfőiskolák Szervezetén belül. Az egyesület célkitűzései az évek során nem változtak: fő cél a magyar népcsoport fennmaradásának támogatása Burgenlandban, a magyar nyelv és kultúra ápolása, interkulturális rendezvények és projektek megvalósítása. A 35 éves jubileumot visszatekintéssel, színes programmal, muzsikával, meghívott vendégekkel ünnepelték a felsőőri OHO Kultúrházban, ahol kolléganőnk, Weber Katalin is jelen volt.

Most egy kis időutazásra invitálom Önöket. Vajon mindent tudunk a burgenlandi magyarság történetétől? Vagy vannak tévhitek? Tényleg mind határőrök voltak az őseink? Melyek voltak azok az évek, melyekben jelentős fordulatok történtek? És egyáltalán milyen a burgenlandi magyarság jelene? – Sok hasonló kérdésre kaphattak választ azok, akik ellátogattak a közelmúltban a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Concentrum közös estjére, ahol Baumgartner Gerhard burgenlandi magyar származású történész tartott előadást „A burgenlandi magyarok történelme és jelene” címmel. Weber Katalin riportját hallják.

Ha nem csak egy nyelvet beszél valaki anyanyelvi szinten, vajon ha majd felno, és családot alapít, fontosnak látja, hogy továbbadja gyermekeinek is az anyanyelvét? Oszkár és Bálint a felsoori Kétnyelvu Szövetségi Reálgimnáziumban tanul, így ez még csak egy távolba tekinto beszélgetés volt. A két fiatalt Bányi Kriszta kérdezte ebbe na témában.

Sebestyén Áron beszélgetőpartnere Harsányi Lajos filozófus, akivel a Kobersdorf/kaboldi zsinagógában találkozott legutóbbi előadása után, amelyet az emlékezetkultúra témájában tartott. Harsányi Lajos most Bécsben él, de Magyarországról, pontosabban Karcagról származik, egy városból, amely félúton található Szolnok és Debrecen között. Jelenleg az egyetemen doktori fokozatára készül, és számos kutatás kötődik a nevéhez. Emellett az Eisenstadt/kismartoni Osztrák Zsidó Múzeum tudományos munkatársa. Harsányi Lajossal munkájáról, valamint az emlékezetkultúráról alkotott nézőpontjáról beszélgetett kollégánk.

Zúg a fűrész, kopognak a kalapácsok, és mindenhol polisztiroltömbök és festékszag: Bécs Liesing városrészében, a Winter Artservice műhelyében nagy a sürgés-forgás. Itt készülnek a Sanktmargarethen/Szentmargitbányai Operafesztivál idei előadásának – Wagner: A bolygó hollandi – monumentális díszletei. A látványos produkció hátterét részben magyar művészek és mesterek építik fel: asztalosok, szobrászok, fesők – akik nemcsak a technikai kihívásokkal, de a természeti elemek szeszélyeivel is nap mint nap szembenéznek.

Idősebb Harangozó Gyula a Magyar Nemzeti Balett alapítójaként jelentős hatást gyakorolt a táncművészetre, nem csak hazájában, hanem nemzetközi szinten is. Fia révén, akit mint ifjabb Harangzó Gyulát ismernek Ausztriában, és aki jómaga is balettművész, a bécsi közönség is megismerhette egy kis szeletét apja munkásságának, amikor 2005 és 2010 között a Bécsi Állami Operaház balettigazgatójaként színpadra állította apja ‚Térzene‘ és a ‚Coppélia‘ című darabjait. Az előadásokat nem csak a művészek, a közönség is örömmel fogadták. A több mint 50 éve elhunyt idősebb Harangozó Gyulára emlékeztek egy bécsi miniszimpóziumon.

Weber Katalin a Szombathelyi Képtárban találkozott Dóczi Virág festőművésszel. Az alkotó a grazi Ingrid Nöst keramikussal együtt rendezett tárlatot, mely az „Epikurosz kertjének kincsei” címet kapta. A szombathelyi születésű Dóczi Virág több mint 10 éve Oberwart/Felsőőrben él, ahol egy galériát is működtetett.

Ilyenkor tavasszal már nagyon időszerű, hogy a bőrünket is felkészítsük a napsugarakra. Azonban nem csak külsőleg, hanem belsőleg is érdemes segítenünk a szervezetünknek, ha egészséges, hidratált bort szeretnénk. Mikor mire van szükségünk? A Güssing/németújvári Kálmándy-Pap Bernadett natúrkozmetikus ad a témában jó tanácsokat.

A kötelező olvasmányok legtöbbünk emlékeiben nem feltétlen foglalnak el kitüntető helyet. Azonban ha aktuális, a fiatalokat t is érintő témát fedezhetnek fel egy könyvben, akkor talán a tanároknak is könnyebb rávenni őket az olvasásra. Ezt a logikát követik az Oberwart/felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnáziumban is, ahol több éves gyakorlat már, hogy a kötelező olvasmányok kiválasztásánál a kortárs, magyar szerzők művei közül válogatnak a pedagógusok – hangsúlyozza Seper Marianne magyartanárnő.

Tinédzser lányokkal a családban, vajon könnyebb-e felosztani a házimunkát, kiveszik-e a részüket a napi rendrakásban, vagy legalább a szobájukat rendben tartják-e? A korábbi részekben már megismerhették Lilit, Liliánát és Lucát, akik osztálytársak a BAfEP Oberwartban. Most ok vallanak, a kedvenc és kevésbé preferált házimunkákról.