ORF Magyarok Podcast

Ilyenkor tavasszal már nagyon időszerű, hogy a bőrünket is felkészítsük a napsugarakra. Azonban nem csak külsőleg, hanem belsőleg is érdemes segítenünk a szervezetünknek, ha egészséges, hidratált bort szeretnénk. Mikor mire van szükségünk? A Güssing/németújvári Kálmándy-Pap Bernadett natúrkozmetikus ad a témában jó tanácsokat.

Tinédzser lányokkal a családban, vajon könnyebb-e felosztani a házimunkát, kiveszik-e a részüket a napi rendrakásban, vagy legalább a szobájukat rendben tartják-e? A korábbi részekben már megismerhették Lilit, Liliánát és Lucát, akik osztálytársak a BAfEP Oberwartban. Most ok vallanak, a kedvenc és kevésbé preferált házimunkákról.

Mai vendégünk a felsőőri születésű Gyenge Imre, aki több, mint 50 éve amatőr színjátszó. A Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör idei produkciója egyben a 45. szerepet jelentette számára. A színjátszással már fiatalon kapcsolatba került, hiszen többek között édesapjának, az egykori református lelkésznek köszönhető, hogy Felsőőrben ismét van rendszeres magyar nyelvű színház. Gyenge Imre Bécs mellett él, ma már nyugdíjasként, de egy évben egyszer Felsőőrben áll a számára sokat jelentő deszkákon. Idén, a Balázs panzió című darabban egy mogorva, grantige főpincért játszott. Weber Katalin beszélgetett Gyenge Imrével.

Az utóbbi években szép lassan visszalopakodnak a hagyományos, regionális specialitások az asztalokra. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Pannon Kulináris Sorozatának is ez az egyik célja, hogy a régi kulináris hagyományokat életben tartsa. A sorozat immár több, mint 10 éve fut nagy sikerrel. Az idei első workshop középpontjában a friss tepertő – azaz ahogy a burgenlandi magyarok mondják, a csörge elkészítése állt. Weber Katalin riportja.

Minden a mozgásfejlődésre vezethető vissza – mondják a szakemberek, Tóthné Nagy Ildikó, tanító, mozgásfejlesztő TSMT terapeuta – tréner, valamint Kőrösiné Forgó Ilona tanító, logopédus. Mindketten Bécsben, az AMAPED – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületénél foglalkoznak a gyerekekkel. Idén első alkalommal hívtak életre egy három alkalomból álló előadássorozatot, amelynek a címe az Óvodából az iskolában volt. Ennek kapcsán ült le beszélgetni Bányi Kriszta a két szakértővel, hogy felhívják a figyelmet arra, mire is kell figyelni egy többnyelvű közegben felnövő gyermek esetén.

Tánccal, énekkel, magyar szavalatokkal, virágokkal köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat Felsőpulyán, a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület hagyományos anyák napi ünnepségén. Az alkalom, csakúgy, mint a többi, szintén nagy hagyományú rendezvény már több mint 20 éves múltra tekint vissza Felsőpulyán. Ezek a programok nemcsak életben tartják a magyar nyelvet és kultúrát, hanem a figyelmet is felhívják a magyar népcsoport tevékenységére, hiszen sok német ajkú vendég is látogatja a rendezvényeket.

Az előző részben Lili, Liliána és Luca BAfEP Oberwart diákjai arról beszéltek, hogy kapnak-e zsebpénzt, illetve az is kiderült, hogy mindhárman keresnek nyáron lehetőséget, hogy maguk is keressenek pénzt. Így hát adódott a kérdés, mennyire tudatos vásárlók, figyelik-e az árakat, és meggondolják-e, hogy nehezen megkeresett pénzüket, mire is költsék el?

Weber Katalin beszélgetőtársa Horváth Sándor néprajzkutató. A nardai születésű néprajztudomány doktora, a gradistyei horvát kisebbség hozzátartozója, a burgenlandi népcsoportok szokásainak, történetének kutatója, ismerője. A szombathelyi Savaria Múzeum osztályvezetője volt, rendezett kiállításokat a bécsi néprajzi múzeummal és a szlovák néprajzi múzeummal Kittsee/Köpcsényben vagy a burgenlandi tartományi múzeummal Eisenstadt/Kismartonban. Ma már nyugdíjas, de ahogy mondja: nincs sok szabadideje. Legutóbb egy burgenlandi mondavilágról szóló szimpóziumra hívták meg Oberschützen/Felsőlövőre, a Népi Kultúra Házába, ahol elsősorban a gazdag magyar mondavilágról referált.

A Vas megyei Torony adott otthont annak a különleges népzenei fesztiválnak, amelyet a tavaly elhunyt népzenész, Baa Rózsa emlékére rendeztek. Az esemény egyúttal a Boglya Népzenei Együttes 40 éves fennállását is ünnepelte, és a zenekar pályafutásának legszebb pillanatait és legfontosabb kapcsolatait hozta közelebb a közönséghez. Szerkesztőségünk itt ott volt, Palágyi Zsófia készített riportot az eseményről.

Új sorozatot indított a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, mely a burgenlandi népcsoportok zenéjét állítja a középpontba. Az első rendezvényt a tambura és a hegedű találkozójaként is jellemezhetnénk, hiszen a közös zenei műhelyfoglalkozás során a burgenlandi magyar Szélforgók Népzenei Együttese és a burgenlandi horvát Vlahija Tamburica Zenekar vettek részt és muzsikáltak együtt. Hogy mennyire különböző vagy inkább hasonló a horvát és a magyar népcsoportok zenéje, mit tanultak egymástól a zenészek a workshop során, ennek Weber Katalin járt utána.