ORF Magyarok Podcast

A világhírű zeneművész Jávorkai fivérek hosszú ideje foglalkoznak fiatal tehetségek mentorálásával. 2024 decemberében egy sikeres turnén vettek részt Japánban a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói alkotta kamarazenekar kíséretével. A turné 20 koncertet foglalt magában neves koncerttermekben, és egy dokumentumfilm is készült róla. Ennek kapcsán beszélgetek most a két fivérrel, Jávorkai Ádámmal és Jávorkai Sándorral a koncertturnén megélt élményeikről, a filmrol illetve a jövore vonatkozó terveikrol Bányi Kriszta beszélget.

Hogy mennyire is lehet megorízni az ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, szeretnek-e a gyerekek a nagyszülokkel idot tölteni, és ez miként változik az évek múlásával, nos minderrol elmondják a saját gondolataikat és megéléseiket most a Siegendorf/cinfalvai Neue Mittelschule végzos diákjai: Mira, Patrik és Botond.

Vibók Ildi évek óta él családjával Burgenlandban, és egy nagyon termékeny író, aki ennek kapcsán többször is megfordult már az ORF Magyaroknál, vagy éppen szerkesztőségünk látogatott el hozzájuk. Az a különleges még benne, hogy biológusból lett gyerekkönyv szerző, ami természetesen magával hozza az állatok megjelenését az általa írt könyvekben, sőt, a családtagjai is rendre megjelennek írásaiban. És itt nem csak a két, hanem a négy, vagy ennél még több lábú családtagokat kell érteni. Nemrégiben egy újabb könyvét díjazták Magyarországon, így hát ez remek apropó volt arra, hogy ismét leüljünk beszélgetni.

Március 22-én az Unterwart/alsóőri Öreg Iskola falai között különleges esemény zajlott: az UMIZ4KIDS szappankészítő műhelye várta az érdeklődőket. Binder Grete gyógynövénypedagógus vezetésével a résztvevők megismerkedtek a természetes szappankészítés fortélyaival. Sebestyén Áron összeállítása

A Bécsi Magyar Iskolaegyesület április 7-én tartotta meg verses-irodalmi vetélkedőjét, a „VERSenyt”. A verses mesét, amely nem más, mint Varró Dániel „Szomjas Troll című könyvének „A kis hablegény” című története volt, Nick Ildikó pedagógus olvasta fel. Az esemény célja az volt, hogy a gyerekek újra megszeressék a verseket és kreatív feladatokon keresztül közelebb kerüljenek az irodalomhoz. A rendezvényen 31 gyerek vett részt, akik a vetélkedő után mind ajándékkal mehettek haza. Sebestyén Áron is ellátogatott az eseményre.

Hogyan ünneplik Japánban a fiatalokat és az időseket? Mit válaszolnak a japán gyerekek, ha az álmaikról kérdezik őket, és mit kapnak ajándékba gyermekeiktől a hatvanéves emberek? Ezekre a kérdésekre is választ adott Mari Okamoto professzor, aki nemrég a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén adott elő. Az Oszakai Egyetem magyar tanszékének professzora kivételesen nem a magyar nyelv megújításáról, hanem hazája mindennapjairól és ünnepeiről beszélt az egyetemen, népes hallgatóság előtt.

Vajon tudják-e a gyerekek, és számon tartják-e, hogy a családtagjaiknak mikor is van a születésnapja? Na és adnak-e ok is ajándékot az ünnepeltnek, esetleg maguk készítenek valamit? Erről is kérdeztem Gerdát és Izát, akik Siegendorfban tanulnak.

A budapesti származású mérnök, Woki Zoltán immár 33 éve él Szentgotthárdon, ahol klímaaktivistaként írt eloször könyvet. Majd felfedezte magának Burgenland és a határtérség történetét, hobbi-helytörténészként így a magyar nyomok kutatója lett. Legújabb történelmi tematikájú, kétnyelvu kötetérol ezúttal Weber Katalin beszélget a szerzovel.

„Mi nem megfelelni akarunk, kellemesnek lenni, hanem nekünk van egy küldetésünk az egész magyarság felé", hangsúlyozzák ki a Bécsi Napló szerkesztői. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének kéthavonta megjelenő lapja immár 45 éve nyújt áttekintést a diaszpóra közéleti és kulturális eseményeiről. A Bécsi Napló 1980 márciusában Hanák Tibor újságíró, a Szabad Európa Rádió bécsi munkatársa főszerkesztésében indult el, az amerikai magyarságtól is sok biztatást kapva. A Bécsi Napló tavaly óta megújult formátumban, könnyített papíron, nagyobb betűtípussal és a korábbi 12 helyett 16 oldalon jelenik meg. A lap 2004-ben Magyar Örökség-díjban, majd 2021-ben Bethlen Gábor-díjban részesült. Szintén 2021-óta online megjelenésük is van, a háromnyelvű – magyar, német, angol nyelvű oldallal. A jubiláló Bécsi Napló szerkesztőségi gyűlésére Weber Katalin látogatott el.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. március 24-éről 25-ére virradó éjszaka, a burgenlandi Rechnitz/Rohonc határában egy szörnyű tragédia játszódott le, alig egy héttel azelőtt, hogy a Vörös Hadsereg elérte a települést. Az esemény örökre beírta magát a történelem sötét lapjaira. Közel 200 magyar zsidó kényszermunkást, akiket a Südostwall, vagyis a "Délkeleti Sánc" erődítmény építésére hurcoltak ide, hidegvérrel meggyilkoltak a helyi nemzetiszocialista párt tagjai. A márciusi megemlékezésen, amelyet a rohonci Kreuzstadl-nál tartottak, zsidó hitközségek tagjai és politikusok hangsúlyozták a demokrácia és a történelem tanulás fontosságát. A RE.F.U.G.I.U.S. egyesület által szervezett rendezvény zsidó imával és koszorúzással zárult, és a jövőért vállalt felelősségre figyelmeztetett. Sebestyén Áron riportja.