Őszi Álommesék

A Sündisznó kis türelmetlen teremtmény volt, ráadásul rengeteget panaszkodott. Ugyanis kezdetben csupasz volt. A Teremtő felajánlotta, hogy bármely állat kültakarójából választhat. Sündisznó a madarak gyönyörű tollazatát szemelte ki, és a legszínesebb tollakat választotta. Ám ettől, csak még nagyképűbb lett. Meg is fizette az árát.

-0- 

Felolvassa: Mentes Júlia. 

Fordította: Somos Laura.

Megjelent: Sharon Jacksties - Animal Folk Tales of Britain and Ireland.

(A felvétel a⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠Kultúrtanya⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ stúdiójában készült. Hangmérnök: Helle Maximilian).

Az Anyóka mindig nagyon figyelt a kertjében lakó tündérekre. Egyetlen egy tulipánt sem tépett le soha. Igenám, de amikor a kertnek új gazdája lett, az nem vett tudomást a kert lakóiról. A tündérek meg is sértődtek rá. Olyanannyira, hogy nem is nőtt utána a kertben semmi.

-0- 

Felolvassa: Mentes Júlia. 

Fordította: Somos Laura.

Megjelent: Lisa Schneidau: Botanical Folk Tales of Britain and Ireland.

(A felvétel a⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠Kultúrtanya⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ stúdiójában készült. Hangmérnök: Helle Maximilian).

Volt egy bohóc, aki úgy tudott bukfencezni és mókázni, hogy még a Nap is mosolyra húzta volna a száját. Egy napon azonban azon kezdett töprengeni, vajon elég jó-e az élete úgy, ahogy van. El is indult hát a kolostorba, hogy megtanulja, mi az igazán helyes. Csakhogy a szíve mást súgott: csak azt tudta odaadni, ami igazán az övé – a vidámságát. És lám, a kis Mária-szobor is megmutatta, hogy a szeretet éppen ezt fogadja el a legszívesebben.

-0- 

Felolvassa: Halász Emese - Indigo.

Magyar Mária-legenda.

Megjelent: Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát c. válogatásából. JELENKOR KIADÓ KFT. 2019.

Isten elhatározta, hogy megteremti a Földet, és az Ördögöt kérte meg, hogy segítsen neki. Ám az ördög ő maga szerette volna megteremteni a világot. Megpróbálta hát ellesni a trükköt, ám kilenc napon át sem sikerült neki, mígnem Isten megelégelte, hogy az Ördög nem jó barát.

-0- 

Felolvassa: Fáncsik Roland. 

Fordította: Somos Laura.

Megjelent: Erberto Petoia: Miti e leggende degli zingari.

(A felvétel a⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠Kultúrtanya⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ stúdiójában készült. Hangmérnök: Helle Maximilian).

Volt egy hegedős, aki olyan szépen játszott, hogy még a fák levelei is elhallgattak a hangjára. Egy napon elindult, hogy megszerezze az élet aranyalmáját, mert csak így nyerhette el a gyönyörű királykisasszony kezét. Útja egy félelmetes, kilencfejű sárkány kertjébe vezetett, de a hegedős nem karddal, hanem dallal küzdött. És láss csodát: a sárkányt úgy meghatotta az éneke, hogy még sírni is kezdett! Hát így történt, hogy a zene legyőzte az erőt.

-0- 

Felolvassa: Halász Emese - Indigo.

Grúz népmese.

Megjelent: A király meg a pacsirta, Grúz népmesék, Népek meséi sorozat.

Brigit, aki mindennél jobban szereti a virágokat, elhatározza, hogy megkeresi közülük a legboldogabbat. Sorra kérdezi a tulipánt, az ibolyát és sok más virágot, ám mindegyik talál valami apró hibát önmagában. Végül egy szerény, két kő között élő pitypanghoz ér, aki mindennel elégedett, még a méheket és a gyerekeket is különösen szereti.

-0- 

Felolvassa: Ghyczy András. 

Fordította: Somos Laura.

Megjelent: Xanthe Gresham-Knight: Herba Mythica .

(A felvétel a⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠Kultúrtanya⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ stúdiójában készült. Hangmérnök: Helle Maximilian).

Valahol Afrikában a Nyúl élelmet keresett. A nagy hőségben csak egy kis árnyékra vágyott. Egy mangófa mentette meg, akivel nagyon tisztelettudóan viselkedett, és aki így megengedte, hogy közelebb húzódjon hozzá. A Nyúlnak udvariasságáért cserébe árnyékadója még a fák titkos szívét is megmutatta.

-0- 

Felolvassa: Mentes Júlia. 

Afrikai mese.

Megjelent: Boldizsár Ildikó nyomán, Erdei meseút.

(A felvétel a⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠Kultúrtanya⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ stúdiójában készült. Hangmérnök: Helle Maximilian).

Bojti és Tücsök ezúttal Fordított országba jutnak, ahol minden másképp működik: a fák gyökerei az ég felé nőnek, a nap nyugaton kel, és a sírás nevetésnek számít. Itt él a háromszemű varázsló, aki csak akkor segít hazajutni nekik, ha visszaszerzik a fehér gyémántot, amit a szarkakirály ellopott. A gyerekek egy tó alatti világban találják meg a gyémántot, a varázsló jutalmul hazarepíti őket, és a mese végén újra a játszótéren találják magukat – mintha csak egy pillanat telt volna el.

-0- 

Felolvassa: Nikas Dániel. 

Mesét szerezte: Berg Judit.

Megjelent: Mesék a Tejúton túlról, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár.

Bojti és Tücsök ezúttal Vasországba érkeztek, ahol minden vasból volt — a fű, a fák, még a virágok is csilingeltek, ha megmozdultak. Egy toronyból sírást hallottak, és megszánták a „dróthajút”, akit elzártak. Ám amikor kiszabadították, kiderült, hogy gonosz óriás, aki bosszúból rombolni kezdte a falut. A gyerekeknek kellett megállítaniuk, és egy különös barlangban az élet és a halál vizéből kellett meríteniük.

-0- 

Felolvassa: Nikas Dániel. 

Mesét szerezte: Berg Judit.

Megjelent: Mesék a Tejúton túlról, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár.

Amikor Bojti és Tücsök Árnyékországba érkeztek, csak illatokat éreztek – puncstorta, vanília, meg fahéj –, de semmit sem láttak. Hamarosan apró, illatos manókkal találkoztak: ők voltak az aromanók, akik elvesztették barátaikat, akiket a bumfordok raboltak el. Bojti és Tücsök elindultak, hogy kiszabadítsák a fűszerillatú kicsiket, de kiderült, a bumfordok valójában nem is gonoszak – csak magányosak és éhesek. A gyerekek rájöttek, hogy ha az aromanók megosztják fűszereiket, a bumfordok pedig ételt adnak cserébe, mindenki boldog lehet.

-0- 

Felolvassa: Nikas Dániel. 

Mesét szerezte: Berg Judit.

Megjelent: Mesék a Tejúton túlról, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár.