Petőfi Irodalmi Múzeum

Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező irodalmi podcastjében nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. Az évad első adásában Vajna Ádám költőt, írót kérdeztük Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről.

A kötet kapcsán megvizsgáljuk, hogyan válhat az írás a szabadság terepévé, és miként lehet azonosulni egy peremvidékre szorult, ellentmondásos hóhérral. Kiderül, hogyan válnak a középkori díszletek között mozgó zsánerkarakterek húsba vágóan ismerős, a mai napig aktuális figurákká, és vajon hova fut ki egy regény cselekménye, ha sokáig maga a szerző sem tudja a végét. Végül arra is választ keresünk, mennyire mesterséges valójában a társadalmi rend, és hol húzódik a határ jó és rossz között.

Következő adásunkban Böszörményi Mártonnal fogunk beszélgetni Fenevad című regényéről.

Host: Modor Bálint és Owaimer Oliver

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

 Zene: Tanos Márton

(Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy az adásban, a regény szókimondó nyelvezetéből és stílusából adódóan, trágár kifejezések is elhangzanak)

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. Rendhagyó júliusi adásunkban Pintér József tipográfussal, a Magvető Kiadó művészeti vezetőjével és Visnyai Zoltánnal, a Magvető, az Open Books és az Okapi Press Kiadó tervezőgrafikusával beszélgetünk a hazai könyvtervezésről.  

Vendégeinket szakmába kerülésük mellett a könyvtervezés folyamatáról faggatjuk, megtudjuk, mitől jó egy könyvborító, hogy miért a könyvsorozatok jelentik a legnagyobb kihívást egy könyves szakember számára. Továbbá arra is választ kapunk, hogy egy betűtípus – ha jó kezekbe kerül – milyen vizuális többletüzenetet közvetít egy adott műről, illetve, hogy az MI jelenleg segíti-e vagy inkább gátolja a könyvtervezés kreatív folyamatait.  

Podcastunk szeptemberben folytatódik, addig is kellemes nyarat kívánunk minden hallgatónknak!  

Host: Mezei Kristóf és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint, Szántó Tibor

Hangmérnök: Szabó Attila, Király Péter

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Gafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A májusi adásban Kollár Árpádot kérdeztük Nád című verseskötetéről.

A kötet kapcsán megvizsgáljuk, hogyan lehet megszólalni a határkerítés mellől, hogy a periférialétből milyen költői attitűd következik, hogy a trieszti szlovénok élete és egy bácskai település valósága között miként húzhatunk párhuzamot, valamint az is kiderül, hogyan lehet megküzdeni Tolnai Ottó, Domonkos István vagy Kovács András Ferenc szellemével, milyen, ha az irodalmi apák valósággal „kitépik a nyelvünket”, végül arra is választ kapunk, hogy miért rossz kertész a költő.

Következő, rendhagyó adásunkban Pintér Józseffel és Visnyai Zoltánnal fogunk beszélgetni a hazai könyvtervezésről, a könyvek vizualitásáról és a tárgykultúráról.

Host: Modor Bálint és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila, Király Péter

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nemállunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. Az áprilisi adásban Milbacher Róbertet kérdeztük Variációk a múltra című, két kisregényt összefogó kötetéről.

Ebben az adásban megvizsgáljuk, miként hatnak az áltörténetek a kultúránkra és identitásunkra, illetve milyen tétekkel bír, hogyan tud ma is aktuális lenni egy százötven éve játszódó kémregény. Körüljárjuk, mennyire sebezhető az önismeretünk egy képlékeny múlt árnyékában, és miért fontos a hiedelmek és az irracionalitás tisztelete ahelyett, hogy barbárságnak bélyegeznénk. Szó esik a Rákosi- és Kádár-korszak erőszakos modernizációjának kudarcáról, amit Kemény Zsigmond már jó előre megjósolt, végül pedig kiderül: hol van a tudományos értekezés határa, mikor jön el az a pont, amikor az irodalomtörténész nekiül szépprózát írni.

Következő adásunkban Kollár Árpáddal fogunk Nád című verseskötetéről.

Host: Modor Bálint és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Konzultáns: Owaimer Oliver

Hangmérnök: Szabó Attila, Király Péter

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egy novellaválogatással egészíti ki. Kéthetente szerdán jelentkezünk a folytatással!

A rövidebb-hosszabb írások fiatal színészek, Ferenczy-Nagy Boglárka, Lehel Vilmos, Regös Simon és Vízi Dávid hangján szólalnak meg.

A novella egy galamb, Tóbiás életét követi végiga születéstől a pusztulásig: a padláson kikelt fióka egy kamasz fiú rajongó szeretetében fejlődik, majd eladják, és egy szegény családhoz kerül, ahol egyszerre tapasztal gyengédséget és önző, erőszakos bánásmódot, mígnem egy tragikus véletlen véget vet az életének. A történet életrajzi elemeket istartalmaz, külön ereje, hogy Kassák – aki maga is szenvedélyes galambász volt, és városi otthonában háziállatként tartott legendássá vált galambját pont Tóbiásnak hívták – rendkívül pontos, szeretetteljes megfigyelésekkel ábrázoljaa madarak viselkedését, mozdulatait és „személyiségét”.

Felolvasó: Vízi Dávid

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező irodalmi podcastjában nemállunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebbfriss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A márciusi adásban Halász Ritát kérdeztük a Betonba hímezve című regényéről.

A beszélgetésben a vallásos és a profán megközelítés határaitfeszegetjük: fókuszban a misztika, a szerelem és a művészet hármasa áll ésennek a hármasnak az összefonódása Halász Rita regényében. Körbejárjuk, hogymilyen alkotói és személyes tétje van annak, ha az ember katolikuskéntJézus-regényt ír. Megnézzük, hogyan jelenik meg Szűz Mária a szövegben, van-e aregénynek feminista olvasata, illetve arra is kitérünk, hogyan válnak a művészeti albumok családi fotóalbummá. Szót ejtünk arról is, hogyan születikmeg a kortárs misztikus, szent karaktere a régi női misztikusainak alakjaiból. Hogyanírható le az Istennel való egyesülés tapasztalata, lehetséges-e a szakrálistapasztalás egy erzsébetvárosi bérház falai között és végül fény derül arra is,hogy a címbe emelt  betonba hímzés milyen eljárást jelöl.

Következő adásunkban Milbacher Róberttel beszélgetünk az újonnanmegjelenő Variációk a múltra című kötetéről.

A beszélgetés során megidézett művek:

Beney Zsuzsa: Versek a labirintusból 

Giovanni Pozzi (szerk.), Claudio Leonardi (szerk.) Olasz misztikusírónők

Makoto Fujimura: Művészet + hit

Puskely Mária: Ezer év misztikájából

Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről

Stáblista:

Host: Mezei Kristóf és Modor Bálint

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egy novellaválogatással egészíti ki.

A rövidebb-hosszabb írások fiatal színészek, Ferenczy-Nagy Boglárka, Lehel Vilmos, Regös Simon és Vízi Dávid hangján szólalnak meg. Kéthetente szerdán jelentkezünk a folytatással!

Az 1926-ban a Tisztaság könyvében megjelent prózavers füzér az emigráció (1923, Bécs) tapasztalatából indul ki. Szegénységben, bizonytalanságban telnek a napok, miközben a forradalom apálya már érezhető, a korábbi lelkesedés kiábrándultságba fordul. A mozgalmon belüli frakcióharcok és a prófétai pózok elutasítása belső válságot tükröz. A személyes kapaszkodót Kassáknak a feleségéhez, Jolánhoz fűződő érzelmek, a szerelem és a mindennapi együttélés jelenti, amely ellenpontozza a történelmi vereséget. A mű végül az önmagára találó, „konstruktőr” ember magatartását hirdeti: a világ és az egyén egymásba fonódik, és az újrakezdés lehetősége az ember belső erejében rejlik.

Felolvasó: Vízi Dávid

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A februári adásban Kustos Júliát kérdeztük a Tehetetlen bálványok című kötetéről.

Eben az adásban kivételesen szakítunk a hagyományokkal, és a belső tartalom mellett a kötet vizuális világát is alaposan megvizsgáljuk.

A beszélgetésből kiderül, milyen viszonyt ápol Kustos Júlia híres elődjével, Petőfi Sándorral. Megtudhatjuk, hogy milyen szerepe van a cikluson kívüli versnek, hogyan szólal meg egy eminens és egy „rossz feminista”, és mi történik, ha egy alkotó a társadalmi elvárások helyett a saját belső hangját választja. Szó esik arról is, hogy hogyan válik a nyak az értelem és az érzelem közötti tranzitzónává és az is kiderül, hogy a maszkok mögött csak újabb maszkokat találunk-e.

Következő adásunkban Halász Ritával fogunk beszélgetni az ősszel megjelent Betonba hímezve című könyvéről.

Host: Mirtse Zsuzsa és Modor Bálint

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjában nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A Belív extra adásában Modor Bálint beszélget Hajós-Szabó Dórával, A vihar titka című képregény alkotójával és Gregor Lillával, a képregény szerkesztőjével.

A beszélgetésből kiderül, hogyan lesz ma valaki Magyarországon képregényalkotó, milyen művek inspirálják ebben. Azt is megtudhatjuk, hogyan bonyolítható tovább ez a komplex műfaj, mit ad hozzá, vagy épp mit vesz el egy majdnem kész munkából a szerkesztő, illetve milyen külső hatások szűrödnek be az alkotási folyamatba.

A következő adásban Kustos Júlia költővel beszélgetünk 2025 tavaszán megjelent Tehetetlen bálványok című verseskötetéről.

Vágó, szerkesztő, host: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafikus: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havontajelentkező új irodalmi podcastjában nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és amögöttük rejlő szerzői szándékokba. 

Negyedik alkalommal Modor Bálint és Szántó Tiborkérdezi Wirth Imrét Falkland című verseskötetéről, Borgesről,labirintusról és a Minótaurosz szerepről, a falklandi-háború következményeiről, beletörődéskultúráról, Margaret Thatcherről, egyéni és történelmi időről, szigethatásról, húsz-harminc éve íródott szövegek helyének megtalálásáról, illetve megtudhatjuk azt is, hogy „mire jó” a versírás, és hogy szemlélhetjük-e bukolikus derűvel a saját életünket. A következő adásban Hajós-Szabó Dóra grafikusművésszel és képregényalkotóval, valamint Gregor Lilla szerkesztővel fogunk beszélgetni A vihar titka című képregény apropóján.

Host: Modor Bálint és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Szántó Tibor

Hangmérnök: Szabó Attila, Király Péter

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafikus: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton