A koronavírus-járvány napirendformáló erejéről, átalakuló közösségi média stratégiákról és a magyar társadalom Facebook-kommentekből kiolvasható lelkiállapotáról beszélgetett Bauer Zsófia szociológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.

Bauer Zsófia szociológus, az Ynsight Research kutatási igazgatója szerint a koronavírus-járvány a politikai kommunikációban is új szakaszt nyitott, minden más témát elsöpört. Az Egyesült Államokban például a demokrata előválasztás is mínuszos hírré vált: a kutatások alapján nagyságrendileg tízszer nagyobb figyelmet váltanak ki a közösségi médiában a koronavírusos hírek. Ugyanezt látjuk magyar viszonylatban is, a járvány előtti témák eltűntek, amik pedig menet közben feltűnnek, azok nagyon gyorsan lekerülnek a napirendről vagy azonnal a koronavírus kontextusában jelennek meg (az egészségügy helyzetétől a költségvetésig).

A válság kezdete óta nagy fordulatot vett Orbán Viktor online kommunikációja: a miniszterelnök intenzív, közösségi médiaközpontú kommunikációt valósít meg az utóbbi időben. Orbánra korábban az volt a jellemző, hogy kevesebb, de nagy hatású bejelentkezése volt, a járvány alatt viszont napi szinten jelentkezik a hatalmas elérést generáló „koronanaplójával”. Orbán Viktor Facebook oldala már tavaly is az összes magyar politikus közül a legnagyobb eléréssel bírt. Ez az új közösségi médiás stratégiájával még inkább így van, nem véletlen, hogy most már egyes intézkedéseket is a Facebookon jelentett be.

Az ellenzéki oldalon is tapasztalható változás az önkormányzati választás időszakához képest. Az önkormányzati kampányban nagyon koherens, egységes, fókuszált online kommunikáció jellemezte az ellenzéki szereplőket. Ehhez képest az utóbbi hetekben az ellenzéki térfélen pont ez a közös fókusz kezdett meggyengülni, visszatért a kampány előtti felállás, és teret nyertek a pártok különböző értelmezései, kezdeményezései, üzenetei. Ebben az időszakban az ellenzéki kommentelők is elsősorban a kormányra koncentrálnak: sokkal gyakoribb körükben a kormány különböző cselekedeteinek vagy elmaradt lépéseinek kritikája, mint a helyi ellenzéki önkormányzati vezetők védekező intézkedéseinek esetleges dicsérete.

Az utóbbi hetek közösségi médiabeli kommentjei azt mutatják, hogy nagyon erős információigény van a választók részéről, rengeteg olyan kérdés merül fel a kommentelőkben, amelyek a járvány elleni védekezéssel (pl. maszkokkal, tesztekkel) kapcsolatosak. Az elemi tájékoztatási igény mellett fontos kiemelni, hogy nagyon elterjedtek azok a vélemények, miszerint nem elég erős a kormány fellépése. A koronavírus-járvány kezdete óta eltelt egy hónap alapján megállapítható, hogy a szigorúbb intézkedések iránti igény jelentős, amit az is alátámaszt, hogy gyakori a kommentekben az olasz és spanyol elrettentő példák felidézése.

Érdekes tapasztalat az is, hogy a korábbiakhoz képest mintha átmerészkednének a lövészárkokon a kommentelők, nagyobb arányban mennek át egymás oldalaira a különböző szekértáborok lakói. Korábban egy kormányzati poszt alatt kevesebb kritikus hanggal találkozhattunk, de most jobban megjelennek az elégedetlenség hangjai. Bauer Zsófia kiemelte, hogy még a választási kampányokhoz képest is durvult a hangnem. A közösségi média politikai tartalmú oldalain a stressz, a bezártság, az idegesség tükröződik a kommentek egyre feszültebb és trágárabb stílusán, hangnemén. Nemcsak a politikusok megszólalásaira reagálnak még a megszokottnál is durvábban a kommentelők, hanem egymáshoz is nyersebben közelítenek.