Czutor Zoltán. A Nyers és a Belmondo frontembere. Már 13 évesen zenélt, ezért mire tehetségkutatókban indulhatott volna, már tehetség volt. Soha nem akarta kitalálni magát. Azt mondja, hogy akkor hiteles az ember, ha nem kell kitalálni. Ha a színpadon megmutatja magát, és az a közönségnek elég. Zoli 2011 óta az Artisjus vezetőségi tagja, négy évig pedig a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöki tisztét is betöltötte. Így a tehetségkutatók világát és zenészeit elég közelről megismerhette. 

Gájer Bálint. Átgondoltan, pontos célokkal indult el a Voice című televíziós vetélkedőműsorban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, igazából képzettebb zenész volt, mint a mentorok többsége. Mégis volt számára tétje a megmérettetésnek. Méghozzá az, hogy igazi maximalista, aki csak a legjobbat fogadja el magától és az élő adások közötti rövid felkészülési idők mindig sok-sok rizikóval jártak. Hiányzott az általa megszokott szakmai- és szövegbiztonság. És veszteni sem szeret. 19-re húzott lapot és úgy tűnik, nyert.

Szigeti Ferenc kiváló zenész. A Karthago zenekarnak 45 éve a vezetője. Emellett dalszerző és szövegíró, zenei producer, lemezkiadók művészeti és kiadói igazgatója. Zenei rendező és szerkesztő. Az első televíziós tehetségkutatónál, amely Kifutó névre hallgatott még zsűritagságot is vállalt. Fontos tehát a véleménye a tehetségkutatók világáról, a résztvevők lehetőségeiről. Véleménye szerint a nevet szerzett előadók többsége a lemezkiadás kapujában vérzett el. A beszélgetést a Karthago együttes negyvenötödik születésnapjával kezdtük.

Tudatosan készült a X-faktor győzelemre. Fiatalon elment a Megasztárba, és csaknem bejutott az élő show-ba. Aztán jött a Csillag Születik. Ott már csak egy ugrás választotta el attól, hogy döntőbe kerüljön. 30 évesen bevállalta az X-Faktort. Múltja és sztorija is volt. Az volt a története, hogy ez az utolsó dobása. Vagy most nyer, vagy soha. Az eredményt tudjuk. „Szükségem is volt rá, apám mindig azzal húzott, hogy mi van a névjegyeden? Tehetség?”

Horányi Juli úgy került az X-Faktorba, hogy már sikeres ember volt. Sikeres díszlet- és jelmeztervező. Dolgozott Juronics Tamással és a Szegedi Balettel, a Maladypével és Balázs Zoltánnal, Duda Évával. Ő készítette a István a irály szegedi szabadtéri bemutatójának jelmezeit. Köztük a saját magáét is, hiszen szerepel a darabban. Az X-Faktor előtt volt egy Mius nevű zenekara, amellyel egyre ismertebbek és sikeresebbek lettek. Mégis belevágott a kalandba. Egy újabb emberi sors következik sikerekkel és buktatókkal, amelyekkel a női előadók többségének - Juli szerint - meg kell küzdeniük.

Nagyon hamar rájöttem arra, hogy ez nem egy tehetségkutató, hanem szereplőválogatás – mondja Kontor Tamás, zenész és hangmérnök a tehetségkutatók világáról. Ő az az ember, aki a Megasztár előtt is zenész volt, ott is egyből látszott, hogy képzett muzsikus és a műsor óta sem változtatott. Zenél. Csak egyre jobban. Persze közben sok minden történt. Ismertség és rengeteg ismeretség, sikerek és mélybe zuhanások. Útkeresés és talpraállás. Lent és fent. A következő 1 órában Kontor Tamás története következik.

Podlovics Péter 1985 óta szervez koncerteket, menedzsel előadókat. Dolgozott az Európa Kiadóval, a Palermo Boogie Ganggel, a Quimbyvel, az Ivan & the Parazollal. Ő szervezte a Kispál és a borz első budapesti koncertjét. Promóterként több száz külföldi produkciót hozott Magyarországra George Bensontól a Morcheebáig, Joe Bonamassától a Buena Vista Social Clubig. A 2000-es évek elején ő szervezte az Alcatraz zenei programjait, itt voltak az induló Megasztár első bulijai. A kilencvenes években létrehozta a Mafioso Records nevű kiadót, amely 2016 óta XLNT Records néven működik tovább. Fontos tehát a véleménye: mit tett a magyar zenei élettel a tehetségkutatók megjelenése és eluralkodása. Gondolkodott-e azon, hogy képviseli valamelyik tehetségkutatón feltűnt énekest vagy zenekart.

A Privát Rocktörténet új évadának első vendége Bella Levente. A pozitív életszemléletű, jó humorú, csupaszív zalaegerszegi srác 2004-ben, a TV2 tehetségkutatójának, a Megasztárnak második évadában bizonyította először zenei tehetségét az országnak. Eredetileg angoltanárként diplomázott, de hamar rájött, hogy másra vágyik. A Megasztár előtt és után is zenélt, a mai napig legfontosabb hobbija a zenekara, de ahogy mondja,  érdeklődési területei olyannyira szerteágazóak, hogy a zenész szakmának sem tudná maradéktalanul életét áldozni. Műsorvezető, marketinges szakember, kommunikációval és az angollal is foglalkozik, mindemellett két gyerekes családapa, úgy tűnik, olyan ember, akit egyszerre és ugyanannyira vonz a művész- és a civil világ. 

Nem szólóénekesként kezdte zenei pályafutását, hanem zenekari tagként a Névtelen nulla együttesben, amely a Jeremy vagy a Diadal (ismertebb nevén a Csíkos napernyő) című dalaival egy kis gyulai zenekarból hamar országos ismertségű, sűrűn koncertező zenekarrá vált. Első lemezüket elkapkodták, de második lemezüket nem fogadta be a lemezkiadó, így Tamás nem csak a zenekart, hanem az országot is elhagyta hosszú időre, hogy máshol próbáljon szerencsét. Filozófiája a sodródás, vagyis nyitottan fogadja a sors hozta lehetőségeket, amiből kijutott neki bőven. A műsorban bejárjuk vele Gyulát, Szentest, Budapestet, Nyugat-Európát és Ausztráliát is.

Soltész Rezső egy különleges módon a családjába került amerikai gitárnak köszönhetően kezdett el zenével foglalkozni. Édesapja filmforgalmazási szakember, nagyapja, filmes producer és gyártásvezető volt, és Rezsőnek is hasonló pályát szánt a család, őt mégis a másik oldal, a színpad érdekelte. Zenekarban képzelte el az életét, ám a Rangers, a Corvina és az Oxigén után mégis szólókarrierbe kezdett. Az 1981-es Táncdalfesztivál eldöntött mindent: a Szóljon hangosan az ének óriási siker lett, és már csak egy kis dauer hiányzott, hogy Soltész Rezső ikonikus figurája megszülessen.