A századforduló egyik méltatlanul elfeledett írója, Bíró Lajos 1919-ben emigrált nyugatra. Hollywoodban a Paramount filmgyár forgatókönyvírójaként tevékenykedett. Európába visszatérve pedig Korda Sándor mellett a London Films Production alapítója volt. Ady Endre jóbarátja. Nagyszerű novellista, a Cárnő című drámája pedig világsiker lett. Most hallgassák meg a Gusztáv és Mici című írását!

Két múmia beszélget…Ez nem vicc, hanem Cholnoky Viktor beszél most el egyet a Néhusztán meséiből. Egy igaz történetet. Azt, amikor az apa 27 éves, a fiú pedig kilencven. Hogyan? Hallgassák meg, Harkányi Ödön és Kállai Ferenc előadásában.

A tarkakabátos a festő. A bőrkabátos a villanyszerelő. A bicskaképű a kocsis. A veresbajszú az asztalos. De a főszemély mégis csak a szövőlegény, nem másutt, mint a Japán Szövőgyárban. Abban az időben, mikor az urak pillantása olyan volt, mint az aláírás. Gelléri Andor Endre novelláját Hárai Ferenc mondja el.

Az az asszony, aki elválik az urától, olyan, mint a virágzó faág, amely letörik, leesik a földre. Nem érdemes többé felvenni. Ezt gondolja Baracs Imre. Meg hogy még mit gondol, azt megtudhatják a következő Gárdonyi-novellából, melynek címe: A bor.

Kevesebben ismerik Ady Endre novelláit, mint verseit. Méltatlanul, mondhatni. Hiszen a lírájából jól ismert látomásossága, szimbolikája prózáját is ugyanolyan erővel hatja át. A három férj, az érzelmi élet változásai, a most következő novellának is alapmotívumai. Hallgassák meg a Johanna három férje című Ady-írást!

Egykor úgy vélték, ő a magyar Zola. Bár naturalizmus csodálatosan áradó meseszövéssel párosul.

Személyisége és megjelenése is feltűnő volt korában, a századfordulón. Harcias volt és szellemes. Ötletekkel teli, a társaságok lelke, az irodalmi divatot is ő diktálta. A legelső magyar filmeket szintén az ő műveiből készítették olyan rendezők mint Kertész Mihály vagy Keleti Márton. s hogy ki is ő? Bródy Sándor. Most a Don Juan búcsúja című Pazar novelláját hallgassák meg, Kézdy György hangján