Az írónő a kávéházban ül. Nem jut eszébe, mit írhatna. Rágja a tolla végét. De megjelenik a szerelmes fiatalember…

Kosztolányi Dezső Hajnali beszélgetés című jelenetecskéje igazán kosztolányis darab. Két idősödő férfi hajnalban iszogatván egymást dicsérik: egyik azt, hogy a másiknak milyen jó, a másik azt, hogy az elsőnek milyen jó.

Csáth Géza sosem enged túl messze bennünket a meredély szélétől, ám itt nem épp a lélek legsötétebbjét vizsgálja. Szerelem-szerelem. Kinek, mi.

Az Egy skatulya szivar című Móra-novella egy csempészés története, ami nem sül el túl jól. Izgalmas, a szerzőtől szokatlan téma, hallgassák meg!

Hunyadi Sándor: A moly, a házasságközvetítő és a csirkehang című novellája nagyon mulatságos történet egy színtelen fiatalemberről, egy nem is igazán csirkehangú titkárnőről és ennek főnőkéről, vagyis egy tulajdonképpeni szerelmi hármasról.

Karinthy Frigyes Barátom a vállalkozó. A cím is sokat mondó és igen aktuálisnak tűnik. Hallgassák meg, hogy az-e.

Molnár Ferenc írásában két konflisló beszélget az opera előtt, arról, hogy mi is az a ZENE. Hallgassák meg!

Ambrus Zoltán novelláját ajánlom most. Egy könyvelőről szól, akinek leánya énekelni tanul. Egy protektor a tanulmányokhoz nyújtott segítsége azonban lehet, hogy nem önzetlen. Mi a dilemma? Bizonyára kitalálták.

Szép Ernő Seneca című novellája középpontjában egy szivarosdoboz áll. Mi van akkor, ha a látszat csal. A könyv a szivarosdoboz, vagy a szivarosdoboz a könyv?

Csáth Géza novellája is a féltékenységről szól, igen csak csáthgézai módon. Az egyébként szörnyűségeket a legelegánsabb könnyedséggel és derűvel megjelenítő szerző, Csáth Géza írása következik most: a Schmith mézeskalácsos.