A gépjármű reklámokra vonatkozó szabályok sokkal szigorúbbak, mint ahogyan azt először gondolnánk. A szakembereknek évről évre egyre több rendeletet kell betartania a kommunikáció során és ezeket a testületek nagyon komolyan veszik. Akár egy nagyobb büntetést is kaphat egy márka, ha nem figyel kellően oda. De mi az, amit mondhatnak magukról és mi az, amit nem? A Reklám:tisztán podcast legújabb adásában erről beszélgetett Fehér Mariann és szakértő vendégei: Sztarcsevity Andrea, a Volvo Auto Hungária marketing igazgatója, illetve Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára. 

Ebben az epizódban ők mesélnek tapasztalataikról, élményeikről a gépjármű reklámozással kapcsolatban. Elmondják, hogy milyen komoly  társadalmi felelősséggel jár ennek a területnek a kommunikálása a fogyasztók felé, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy ne tévesszék meg a vásárlókat, illetve beszélnek arról is, hogy mi az aktuális szerepe ebben a szektorban a környezettudatosságnak és, hogy hogyan kell hangsúlyozni a legfontosabb információkat, mint például a biztonságos közlekedés. Olyan izgalmas új területekről is szó lesz, mint az AI és vezetést segítő eszközök jövője,  illetve a zöld reklámok. Sőt, az adásból azt is megtudhatjuk, hogy mi az, amit kommunikálnia kell egy nagy márkának például a megfelelő viselkedésről az utastérben.

Az adás tartalma: 

Volvo reklámok

Piaci visszaélések

Mit hoz magával a skandináv látásmód?

Legfontosabb márka üzenetek napjainkban

Vezetést segítő rendszerek reklámozása

Melyek azok a területek, amikre hangsúlyt helyeznek a kommunikáció során?

Hogyan kommunikálhatják a fogyasztást? 

AI vezérelte eszközök a jövőben

Piaci elsőség kérdésköre

Egy promóció igazi kétélű fegyver. Ha zökkenőmentesen zajlik számos pozitív hatása lehet egy márkára nézve. Növelheti a lojalitást, szerezhetünk általa több vásárlót és a brandünk is erősödhet. Egy rosszul felépített mechanizmus esetén azonban mindezeknek a tökéletes ellentéte történhet. Ezért is van az, hogy mostanra a marketingesek alaptudásának részét kell, hogy képezze az, hogy miből is áll össze egy játékszabályzat és minek kell megfelelni, ahhoz, hogy a fogyasztókat és a márkánkat is védjük egy nyereményjáték indítása során. 

Ezeknek a reklámoknak rengeteg buktatója lehet! Profi csalók élhetnek vissza egy nyereményjátékkal, de akár könnyedén ki is hagyhatunk lényeges dolgokat a játékszabályzatból. Rengeteg apró, mégis fontos dologra kell ilyenkor odafigyelni, de mi most segítünk abban, hogy ne vessz el az információ rengetegben! A Reklám:tisztán podcast legújabb adásában Fazekas Ildikó az Önszabályozó Reklámtestület igazgatója és Vas Zoltán, az A4C Marketing Kft. értékesítési és marketing igazgatója voltak a vendégeink. Ha tudni akarod milyen aktuális szabályoknak kell megfelelned egy nyereményjáték során, hogyan tudsz etikus maradni ezzel megvédve a márkádat, mik a jelenlegi adatvédelmi kérdések és nem utolsó sorban, hogyan lehet sikeres a promóciód mindenképpen hallgasd meg a szakértők véleményét. Ebben az adásban tisztázzák a legfontosabb fogalmakat és azt is elmondják, hogy kitől tudsz profi segítséget kérni, ha elakadtál. 

Az adás tartalma: 

Apróbetűs részek, rejtett plusz költségek, félrevezető leírások. Fogalmak, melyeket valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Bár azt hinné az ember, hogy ezek mára már az online világ gyors és követhetetlen térhódításával szabályozhatatlanok az elmúlt években mégis kialakult egy rendszer, ami alapján biztonságosabban vásárolhatunk. Tízedik adásunkban a sötét mintázatokról, vagyis a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról fogunk beszélgetni két szakértővel.

Napjainkban minden olyan reklámozói gyakorlat, amely manipulálja a vásárlót vagy kihasználja gyengeségeit már nem csak etikailag elítélendő, de komoly jogi következményekkel is járhat. Sok dilemmát vet fel ez az ingoványos terület, ezért vendégeinkkel Dr. Szilágyi Pál versenyjogásszal, a Pázmány Versenyjogi Kutatóközpont igazgatójával és Gerendi Zsolttal, az ÖRT főtitkárával szakértői megvilágításba helyezzük a sötét mintázatok reklámozói és jogi oldalát is. 

Mindenképpen ajánljuk neked ezt az adást, ha kíváncsi vagy arra, mennyire rajzolódtak át ezek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az online világ térnyerésével. Arra is keressük a választ az epizódban, hogy vajon számít-e a reklámozó szándéka? Ebben a részben azt is megtudhatod, hogy hol a határ és meddig maradhat etikailag és jogilag is, a reklám tisztán.

Az adás tartalma: 

A reklámozói szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy lépést tartson a változó piaci trendekkel és fogyasztási szokásokkal. Ami pár éve működött, az mára könnyen elavult, vagy akár káros reklámozói gyakorlattá is válhat. 

Ezért 2023-ban komoly szakmai együttműködést követően megújult a reklámetikai kódex, amely a 2015-től alkalmazott magatartási szabályok gyűjteményét váltja fel, korszerűsítve és összhangba hozva azt a nemzetközi önszabályozási sztenderdekkel is.

Számos szakmai szervezet segédkezett a kódex megújításában. Adásunkban bemutatjuk a folyamat részleteit és egyben rávilágítunk a legjelentősebb változtatásokra is. 

Az epizódban vendégeink a kódex kodifikációs bizottságának két tagja, Dr. Bacher Gusztáv, az MRSZ Etikai Bizottságának elnöke és Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Az adás tartalma: 

A zöld reklámok állításainak komoly vásárlásra ösztönző hatása van, mivel szerencsére egyre nagyobb a környezettudatos fogyasztók tábora. Ugyanakkor megjelent a bizalmatlanság is a vásárlói magatartásban, így sok esetben a zöld reklámok hallatán, a legtöbb embernek a zöldmosás jut az eszébe. Sajnos néhány negatív reklámozói gyakorlat komoly bizalomvesztést okozott a piacon, pedig a valós visszaélések száma eltörpül a pozitív példák mellett. 

A zöldreklámnak ezért túl kell mutatnia a kreatív koncepción. Ez a feltétele annak, hogy a fogyasztók előtt hiteles tudjon maradni a reklámozó. Ideális esetben a zöld állítás zöld vállalás is egyben, ezáltal a cégek hosszú távon is elkötelezik magukat a fenntarthatóság mellett. Adásunkban bemutatjuk, hogyan maradhat zöldmosás nélkül is a reklám tisztán.

Az epizódban vendégünk Szak Zsuzsanna, a Henkel  Consumer Brands ágazatának igazgatója, aki bővebben mesél a vállalat zöld stratégiájáról, illetve Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára is színesíti adásunkat.

Az adás tartalma: 

Az elmúlt évtizedben az influencer szó olyannyira hétköznapivá vált, hogy a magyarázat helyett a tartalomgyártók már azon dolgoznak, hogy elvegyék a kifejezés szitokszó jellegét. A véleményvezérség ugyanis nemcsak megélhetést biztosít sokaknak, hanem a TikTok elterjedésével sok fiatal számára egyfajta életcéllá is vált. De vajon jól van ez így? 

A Star Network, influencer marketinggel foglalkozó ügynökség, példáján keresztül a téma mélyére ásunk. És utána járunk annak, hogyan lehet ebben a megváltozott piaci környezetben egy reklám sikeres úgy, hogy közben a társadalmat szolgálja és az erkölcsi normáknak is megfelel. Emellett meghagyja a tartalomgyártók alkotói szabadságát is. 

Az átláthatóság az influencer marketing területén fontosabb, mint valaha. Ma már hatalmas hitelvesztéssel járhat mind a márka, mind pedig a tartalomgyártó szemszögéből az, ha egy fizetett promóció nincs megfelelően feltüntetve. Meddig tart a tartalomgyártók, ügynökségek és a márkák felelőssége? Milyen szabályokat és etikai normákat kell a résztvevőknek betartani? Mindezekről hol tudnak az érintettek információkat gyűjteni? Erről lesz szó az epizód során. 

A Reklám: tisztán podcast hetedik adásában Farkas Dániel, a Star Network tulajdonosa, valamint Gerendi Zsoltot, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára segít eligazodni abban, hogy mi az amire mindenképp figyelni kell annak, aki influencerekkel dolgozik. Szó esik továbbá arról is, hogy milyen irányba változtak a közösségi média trendek és az erre épülő szolgáltatások az elmúlt években. Valamint arról, hogy honnan érdemes tájékozódni, ha valaki lépést szeretne a trendekkel tartani és milyen további változások várhatók a piacon a következő években. 

A műsor házigazdája ezúttal is Heim Ágoston Tonka (service designer és reklámos, emelett a Local Heroes társadalmi projekt egyik alapítója).

A legtöbben bele sem gondolnak abba, hogy az online tartalomgyártás milyen szerteágazó és nehezen szabályozható folyamat. Ugyanis nem csak a social media felületek változnak napról-napra, hanem a tartalomgyártók száma is ugrásszerűen növekszik. Éppen ezért kulcsfontosságú a szabályozó testületek és az influencerek közötti folyamatos párbeszéd. Valamint az edukáció, amivel számos kellemetlenség elkerülhető. A műsorban arról is mesélünk, hogyan valósulhat meg mindez a gyakorlatban is. 

Az adás tartalma: 

A negatív reklám is reklám. Tartja a marketinges aranymondás, ám nem mindegy, hogy milyen hatással van a fogyasztókra. Mi a teendő akkor, ha egy reklámra panasz érkezik? Vajon meg lehet előzni a negatív kritikát? Az epizódból kiderül.

Az Önszabályozó Reklámtestület tagjaival arról beszélgettünk, hogy a különböző panaszbejelentéseket hogyan lehet hatékonyan és mégis etikusan kezelni. Az adásból többek között kiderül, hogy mi a különbség a fogyasztói- és a versenytársi panasz között. Meddig tart a márka felelőssége és mi az, amit megelőzésképp tehet egy vállalat a reklám elkészítése során. 

A Reklám: tisztán podcast hatodik epizódjának vendégei ezúttal rendhagyó módon az Önszabályozó Reklámtestület munkatársai: Finszter Erika, ügyvéd, valamint Megyer Örs, a panaszbizottság elnöke. Munkájuk során mindketten számos példát láttak arra, hogy mivel jár az, ha valaki nem, vagy nem jól kezel egy negatív kritikát. Éppen ezért megosztották velünk azokat a szempontokat, amiket egy márka képviselőjeként mindenképp érdemes figyelembe venni, ha szeretnénk elkerülni a kellemetlenségeket.

Továbbá a beszélgetésből választ kapunk arra is, hogy mennyire kell tartanunk a versenytársak esetleges áskálódásaitól. Fogyasztóként pedig mit tehetünk akkor, ha belefutunk egy olyan reklámba, ami sérti a fogyasztói – vagy egyéb jogainkat.

A műsor házigazdája ezúttal is Heim Ágoston Tonka (service designer és reklámos, emelett a Local Heroes társadalmi projekt egyik alapítója).

A rövid ám velős epizód során minden olyan témát érintünk, ami a fogyasztói és versenytársi panaszok kezelésével és bejelentésével kapcsolatban elengedhetetlen tudnivaló. Aggodalomra viszont semmi ok! Az epizód meghallgatásával ugyanis nemcsak a negatív kritikákra, hanem a panaszok etikus kezelésére is fel tudunk készülni.

Az adás tartalma:

Elérhetőségünk és további információk: https://www.ort.hu/ 

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekvédelem - reklám etikai szempontból is. A kommunikációs üzenetek ugyanis kiemelt hatással bírnak a fiatalabb generációkra. Továbbá nem mindegy az sem, hogy ha a promóciókban gyerekek szerepelnek, akkor milyen módon teszik azt. A Nestlé példáján keresztül bemutatjuk, hogy a piaci logika és az etika milyen viszonyban állnak egymással és vajon felülírhatja-e egyik a másikat.

Szó esik arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy vállalatnak az élelmiszeriparban, ha gyerekek részére is gyárt terméket. És milyen alapelveket kell betartani a termékek promótálásánál. Mindezeket pedig hogyan építi be a Nestlé a saját üzletpolitikájába.

A Reklám: tisztán podcast ötödik adásában Dr. Kuti Tamással, a Nestlé Hungária Kft. jogi igazgatójával, valamint Dr. Fazekas Ildikóval, az Önszabályozó Reklám Testület igazgatójával beszélgetett a műsor állandó házigazdája Heim Ágoston Tonka (service designer és reklámos, emelett a Local Heroes társadalmi projekt egyik alapítója).

A műsor meghallgatásával fény derül arra is, hogy melyek azok a szempontok, amiket érdemes végig gondolni, amikor az ügynökségek gyerekszereplőket castingolnak. Kié ilyenkor a felelősség? Milyen egyedi intézkedéseket tesz meg a gyermekvédelem érdekében a Nestlé?

Sokan nem tudják, hogy a Nestlé társadalmi szerepvállalása a termékek gyártása mellett a kommunikációban is megmutatkozik. Kiemelten fontosnak tartják ugyanis, hogy a következő nemzedék már egészségtudatosan éljen. Ezért társadalom fejlesztési projektek keretében több, mint 450 ezer gyerekhez juttatták el a különböző oktató anyagaikat. Erről is mesélnek az epizód során.

Az adás tartalma:

Alkoholt reklámozni különösen nagy felelősséggel jár. Nem véletlen, hogy ezen piacon igen komoly szabályozásoknak és kritériumrendszereknek kell megfelelnie a cégeknek.  A Dreher Sörgyárak azonban mindenki számára követendő példaként szolgálhat, hogy hogyan lehet sikeresen, etikusan és tudatosan reklámozni és működni ezen az igen ingoványos területen.

A nagy múltú cég amellett, hogy hosszú évek óta szoros együttműködésben áll az ÖRT-tel, saját, belső etikai kódexszel is rendelkeznek, és mélyen hisznek abban, hogy “nem sokat, hanem jól kell inni”.

A Dreher kommunikációját a minőség, a hitelesség,  a társadalmi felelősségvállalás, az innováció, mind-mind meghatározza, emellett arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a kisebb sörfőzdék edukálása révén a piac reputációját megőrizzék.  Ezen hozzáállásnak is köszönhető az siker, melyet az évek alatt elértek.

A Reklám: tisztán negyedik adásában a műsör állandó házigazdája Heim Ágoston Tonka, (service designer és reklámos, emelett a Local Heroes társadalmi projekt egyik alapítója) a Dreher működéséről, illetve kommuniációs és reklámtevékenységéről beszélget Szabó Ibolyával, a Dreher Sörgyárak  vállalati kapcsolatokért felelős vezetőjével, valamint Gerendi Zsolttal, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkárával.

Az adásból a Dreher példáján keresztül kiderül, hogy miképpen lehet az alkohol piacon hatékonyan, de mégis tisztességesen kommunikálni a fogyasztók felé és, hogy hogyan vált a Dreher segítségére az ÖRT abban, hogy a reklámjaik megfeleljenek a vonatkozó jogszabályok túl a fogyasztói igényeknek és az etikai elvárásoknak.

Az adás tartalma:

A magyar lakosság 50%-a szed rendszeresen valamilyen étrend-kiegészítőt, azaz iszonyatosan nagy a verseny ezen a piacon. Ugyanakkor a GVH szerint aki egészséggel kapcsolatos állítást fogalmaz meg, sérülékeny fogyasztóval találkozik. Így, ha nem pontos és jó a kommunikáció nagyobb a büntetési tétel is, hiszen ezek a fogyasztók nagyobb védelmet érdemelnek.

A Béres azonban már a kezdetegtől fogva a zászlóshajójára tűzte a hitelességet és a megbizhatóságot. Nem véletlen, hogy saját, belső megfelelési programmal is rendelkeznek, emellett pedig az ÖRT-tel is szoros együttműködésben állnak. Hisznek abban, hogy a hosszú távú érvényesülés a hitelességen alapul, melyet a hétköznapi magatartássukkal és kommunikációjukkal lehet fenntartani.

A cég több mint 30 éves múltja pedig önmagáért beszélt, amikor feltesszük a nagy kérdést, hogy mégis milyen értéket hordoz az önszabályozás? A Béres ismertsége közelíti hazánkban a 100%-ot, melynek elérésében nélkülözhetetlen volt és a mai napig is kardinális kérdés az etikus kommunikáció.

A Reklám: tisztán harmadik adásában a műsör állandó házigazdája Heim Ágoston Tonka, (service designer és reklámos, emelett a Local Heroes társadalmi projekt egyik alapítója)  tehát a Béres működéséről, illetve kommuniációs és reklámtevékenységéről beszélget Dr. Kónya Csaba, orvosigazgatóval és Dezse Boglárkával, a Béres kereskedelmi és marketing igazgatójával. A beszélgetéshez pedig Dr. Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója is csatlakozik.

Az adásból a nagy múltú cég példáján keresztül kiderül, hogy miképpen lehet hatékonyan, de mégis tisztességesen kommunikálni a fogyasztók felé. De, hogy miképpen vált a Béres, és hogyan lehet bármely cég, egyesület, ügynökség segítségére az ÖRT abban, hogy a reklámjaink megfeleljenek a vonatkozó jogszabályok túl a fogyasztói igényeknek és az etikai elvárásoknak is, kiderül a mai adásból!

Az adás tartalma: