Pál András elmesélte nekünk, hogy mi történt az elmúlt jó fél évben kedvenc asztrofizikai kisműholdunkkal, a gammafelvillanásokat kutató GRBAlphával odafönt, hogy milyen mérnöki-informatikai problémákkal néz szembe nap mint nap egy kis kutatóműholdat üzemeltető csapat, és elspoilerezett ezt-azt a jövőbeli űrcsillagászati terveikről is.

Témánk ezúttal a Vénusz pokoli világa lesz: miközben a marsszondák évekig, sőt, sokszor akár évtizednyi ideig elműködgetnek a vörös bolygón, a "Föld ikertestvérének" is nevezett Vénuszon a legszovjetebb berendezések is elhallgattak 1-2 órányi felszíni munka után. De miért? Mitől vált a Vénusz ilyenné? És lehetett-e rajta élet azelőtt?

Témánk ezúttal a 45 éve startolt Voyager-űrszondák máig tartó küldetése: a Voyagerek Naprendszerünk hatalmas gázbolygóit végiglátogatva jelenleg már a csillagközi térben repülnek és néha zavarbaejtő adatokat küldenek haza. Szerencsére azonban úgy tűnik, nincs velük nagy gond és még jópár évig elketyeghetnek, felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatva az intersztelláris szélről.

Visszatérünk a múltkori témánka, vagyis a kisbolygóeltérítést kipróbáló DART űrszonda küldetésére, de ezúttal már Werner Norbi társaságában és az eredmények ismeretében! De emellett szót ejtettünk persze arról is, hogy mi az aktuális helyzet a kicsi közép-európai csillagászati műholdak világában.

Témánk ezúttal a NASA Double Asteroid Redirection Test (DART) űrszonda küldetése lesz, amely a jövő héten készakarva nekirepül egy kettős kisbolygónak, hogy eltérítse azt. Ha a dinoszauruszoknak is lett volna ilyesmijük annak idején, akkor alighanem mi most nem lennénk itt.

Témánk mi más lehetne, mint a startálláson várakozó SLS óriásrakéta, tetején az Orion Hold-űrhajóval, melynek startja éppen csúszik, de az új korszak nyitánya már nagyon közel van, ahogy ezt magával Rakétafüst kollégával is jól megszakértettük.

Várhegyi Zsolttal folytattuk Vlagyimir Komarov 1967-es űrutazásának megbeszélését, elérkezünk a tragikus végkifejlethez és az azt követő kivizsgálás tanulságaihoz.

Az űrmérnöki fejlesztőmunkák nehézségeit és kockázatait személyes tapasztalataiból is jól ismerő Várhegyi Zsolttal elkezdjük felgöngyölíteni a Vlagyimir Komarov űrhajós életét követelő Szojuz-1-baleset 55 évvel ezelőtti szomorú történetének döbbenetes részleteit.

Vendégünk Rezsabek Nándor, alkalmazott környezetkutató és tudományos újságíró, aki sok egyéb mellett elképesztő házi meteoritgyűjteménnyel rendelkezik. Szóba kerülnek a Meteoritkráter Expedíció kalandjai, az asztroblémek, a Magyar Meteoritikai Társaság és hogy mit tervez Nándi a közeljövőben marsi eredetű meteoritokkal művelni.

Témánk: szovjet-orosz űrkudarcok a Mars térségében. Rendetlenkedő gyorsítófokozatok, hibás földi parancsok, elmágneseződő magasságmérők, porviharok és az egész programon végigvonuló hiánygazdaság, amelyben gyorsan korrodeálódó tranzisztorokkal indulhattak útjukra a szovjet tudomány záslóshajói a "vörös bolygó" felé.