Vendégünk Detre Örs Hunor, akit már ismerhetnek hallgatóink mint "Webb-fejlesztőt" Heidelbergből. Most azonban nem magáról az űrteleszkópról beszélgetünk, hanem arról, hogy hogyan kell elképzelni az űrkutatói illetve űrmérnöki fejlesztő- és kutatómunkát a hétköznapokban? Hogyan, milyen hosszadalmas és komplex tervezési tesztelési és gyártási folyamatok során lesz az őrült ötletekből valódi, működő űreszköz?

Témánk a híres-hirhedt Fermi-paradoxon és lehetséges feloldásai. Hol van mindenki? - Kérdezte Enrico Fermi, a legendás fizikus a los alamosi kutatóintézet kantinban, arra utalva, hogy ha Tejútrendszerünk százmilliárd csillaga közül a miénk egyáltalán nem valami különleges, akkor miért nem látjuk-halljuk a szuperfejlett földönkívüli civilizációk ilyen-olyan nyomait a szerte világűrben. Vagy észleljük ezeket, csak nem értjük? Esetleg mi vagyunk az elsők, vagy a legutolsók? Avagy egy kozmikus "állatkertben" vagyunk védett faj, amit senki nem akar háborgatni?

Vendégünkkel Orha Zoltánnal, aki csillagász, újságíró, és a tévés tudományos ismeretterjesztés jelentős alakja, legkedvesebb témájáról beszélgettünk, ami nem más, mint Kulin Györgynek (1905-1989), mindenki Gyurka bácsijának elképesztően sokoldalú munkássága: a magyarországi amatőrcsillagászat megteremtésétől a távcsőtükrök csiszolásán és kisbolygók felfedezésén át a sci-fi regényírásig és azon túl.

Idén először tette tiszteletét az adásban Werner Norbert, aki elmesélte, hogy mit látott-hallott a Columbia űrrepülőgép tragédiájának huszadik évfordulójára szervezett izraeli űrkonferencián. Azt is megbeszéltük, hogy milyen újdonságokat tanultunk a legnagyobb és legkisebb csillagászati űreszközök segítségével a legősibb galaxisokról, az eddig megfigyelt leghatalmasabb gammafelvillanásról és úgy általában a világegyetemről.

Kilövés! Aki rendszeresen hallgatja a Sokolébresztőt, az tudja: vesszőparipánk, hogy a rakétákat nem kilövik, hanem indítják. De lehet-e az űrbe juttatni terheket óriási ágyúkkal, ahogy ezt Verne is javasolta annak idején? Az aztán valóban kilövés lenne. Szóba kerül a korszakalkotó francia ős-sci-fi, a nácik V-3 ágyúja és a kanadai-amerikai HARP projekt, melynek keretében csakugyan elérték lövedékekkel a világűrt. Sőt, még egy atomrobbantás repeszdarabjaként kirepült "csatornafedelet" is meggyanúsítunk azzal, hogy talán elhagyta a Naprendszert még a Szputnyik-1 startja előtt.

Röviden megemlékeztünk Ivanics-Rieger Klaudiáról, barátunkról, a Bakonyi Csillagászati Egyesület egyik alapítójáról. Utána pedig a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műhold küldetése került terítékre, amelynek fejlesztésében állandó szakértőnk Pál András is részt vett, és már lassan öt éve keresi az exobolygókat. Ráadásul nemrég talált egy TOI 700 e nevezetű, helye alapján potenciálisan lakható, és méretét tekintve szinte a Földdel teljesen megegyező bolygót.

Magánűrséta, szondazápor a Holdra, európai küldetés a Jupiter holdjaihoz, japán csilliárdos és haverjai a Hold körül. Témánk az év első adásában mi más is lehetne, mint hogy mi minden várható az űrtevékenységben 2023-ban. Izgalmas évnek ígérkezik ez is!

Évzáró adásunkban Detre Örs Hunorral beszélgettünk, aki a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézetből jött haza Budapestre karácsonyozni, de amúgy a James Webb Space Telescope egyik fő észlelőműszer-elektronikájának, valamint a távcső néhány kritikus mechanikus mozgatórendszerének egyik fő felelőse. Mi más lehetett volna hát a témánk, mint a a jelenleg is Nobel-esélyes kutatásokat végző űrobszervatórium "életének" stresszben és csodálatos felfedezésekben gazdag első éve, melynek épp karácsony napján értünk a végére.

Fölmenni a világűrbe, sőt, akár "csak" a sztratoszférába is igen nehéz, de onnan épségben visszatérni a Földre sem éppen egyszerű feladat. Hogyan hozzunk vissza egy hasznos terhet a kozmoszból illetve annak határáról? Szóba kerül a probléma néhány buktatója a minap elhunyt Joseph Kittinger legendás 1960-as sztratoszféra-ugrásaitól az Orion-holdűrhajó brutális sebességű kacsázó hazatéréséig.

Pál Andrással megbeszéltükt az ember szállítására tervezett Orion űrhajó csapból is folyó nagyszerű tesztrepülését, amely immár a Hold körüli pályán zajlik, eddig teljes sikerrel. Miért ilyen furcsa az űreszköz pályája, és hogyan teljesítenek a vele együtt startoló "potyautas" űrszondák?