Ismét egy, a közelmúltban elhunyt legendás űrhajósra emlékezünk, ezúttal Thomas Ken Mattinglyre, aki majdnem a viszontagságos Apollo-13 küldetésen repült, de az űrorvosok az utolsó napokban kitették őt a személyzetből, így aztán végül a sikeres Apollo-16-on látogathatta meg a Hold térségét. Utána pedig a space shuttle program hőskorának igazi alapemberévé vált.

Adásunkban a múlt héten elhunyt legendás Apollo-űrhajós, Frank Borman életéről és munkásságáról emlékezünk meg. Az emberről, aki ötéves kora óta szinte semmi mást nem akart csak repülni, de akinek mégis mindig a kötelesség volt az első. Az űrhajósról, aki elsőként bizonyította be, hogy lehetséges két hétig élni az űrben, aki először pillanthatta meg társaival a Hold túlsó oldalát, és aki végül meggyőzte a Kongresszust arról, hogy adjanak az űrprogramnak még egy esélyt.

Témánk ezúttal a biomimetika, vagyis az a tervezési módszer, amelyben növényektől és állatoktól lesnek el műszaki megoldásokat a mérnökök és a kutatók. Szó esik többek között gekkótalpakat utánzó ragszalagról az űrálloműson, juharmag-szárnyprofilokról marsi drónokon, illetve bolygófelszíneken araszoló gépkígyókról is.

Ezúttal olyan hazai szakembereket szólaltattunk meg, akik fontos részt vállaltak az ESA feledhetetlen Rosetta-programjában, minden idők egyik legbonyolultabb űrszondás küldetésében, amely 2014-ben elsőként hajtott végre pályára állást egy üstökösmag körül, és leszállást annak felszínére. Horváth István és Pálos Zoltán eredeti projekt-résztvevők elmesélték a Csurjumov-Geraszimenko üstökös megközelítésének sikereit és nehézségeit, különös tekintettel a mosógép nagyságú leszállóegység magyar fejlesztésű fedélzeti számítógépének titkaira és nélkülözhetetlen szerepére.  

Az adásban elhangzik szinkronizált interjúnk Avi Loeb professzorral a Harvard Egyetemről, aki nyáron expedíciót vezetett a Csendes-óceánra, hogy begyűjtse az első bizonyítottan Naprendszeren kívüli eredetű meteorhullás apró repeszdarabjait. Mi több, a tengeraljzaton talált kozmikus gömböcskékről még azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges eredetűek.

Az adásban elhangzik szinkronizált interjúnk Avi Loeb professzorral a Harvard Egyetemről, aki nyáron expedíciót vezetett a Csendes-óceánra, hogy begyűjtse az első bizonyítottan Naprendszeren kívüli eredetű meteorhullás apró repeszdarabjait. Mi több, a tengeraljzaton talált kozmikus gömböcskékről még azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges eredetűek.

Ezúttal az elmúlt közel egy évben felgyülemlett, emailben érkezett hallgatói kérdések megválaszolásának veselkedünk neki, rendkívül érdekes felvetésekkel a a gravitációs hullámoktól át a az idő irányának problémáján át a távoli jövő földlakóinak küldött üzenetekig.

Témánk ezúttal a meteorológiai klímakutató műholdak törénete és munkássága, illetve a velük szoros kapcsolatban álló Nap-megfigyelő űreszközök, melyek együtt szolgáltatnak felbecsülhetetlen (életmentő) adatokat a Nap-Föld kapcsolatok megértéséhez.

Témánk a napok aktuákis "mini-űrversenye" az orosz Luna-25 és az indiai Csandraján-3 szondák között, melyek azért indultak útnak, hogy elsőként érjék el a Hold vízjeget rejtegető déli sarkvidékét. A Luna-25 sajnos már kiesett a versenyből, de milyen is volt ennek az űreszköznek a viszontagságos története és mi vezetett a becsapódásához? Kiderül az adásból!

Ezúttal Szentpéteri Lászlóval vesézzük majd ki az 1992-ben jóváhagyott 921-es Projektet, amellyel Kína vált a harmadik olyan országgá, mely önerőből embert juttatott a világűrbe. Mi történt azóta és hogyan fest a jelenlegi ázsiai kozmikus jövőkép? Hogyan halad India tervezett emberes űrprogramja és mi a helyzet a többi versenyzővel arrafelé? Kiderül az adásból!