Témánk ezúttal a hatvanas évek szovjet és amerikai holdszondái, amelyek először hajtottak végre sima leszállásokat egy másik égitesten. Hogyan sikerülhetett mindez a korabeli technológiával, ha láthatóan manapság sem kis problémát okoz a világ űrmérnökeinek az automatikus landolás a Holdon?

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig igencsak "időszerű": maga az Idő. Hogyan alakult ki a tudomány időfogalma, s milyen praktikus problémákkal szembesültek ennek során a tudósok a szökőévek bevezetésétől a relativitáselmélet paradoxonjaiig? S végül: mi ad irányt az időnek? Ilyen kérdésekre keressük a választ.

Vendégünk Bérczi Szaniszló, aki harminc évvel ezelőtt hozott haza a NASA-tól az Apollo-programban gyűjtött kölcsön-holdkőzetmintákat. Érkezésükkel megkezdődött a magyar holdkőzet-kutatás, s megalakult a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, amely azóta sok felfedezést tett, még potenciális életnyomokat is találtak marsi kőzetekben.

Témánk egy 1985-ös űrrepülés, amelynek során az egyik űrhajós megfenyegette a földi irányítást: ha nem hagyják, hogy megjavítsa bedölglött kísérletét, ő vissza sem jön. Ezt csak egyféleképpen tudta volna garantálni, a levegő kiengedésével, ami persze a teljes személyzet azonnali halálát is jelentette volna. Megvizsgáltuk a rendkívüli történet hátterét, előzményeit és következményeit, illetve üzenetét napjaink "részmunkaidős" űrhajós-programjai számára. 

Ezúttal egy nem mindennapi, középiskolásoknak való diákverseny, a CanSat Hungary a témánk, amelyben tizenéves lányok és fiúk szerezhetnek közvetlen tapasztalatot "majdnem-űreszközök" tervezésében és építésében, amelyek aztán kisméretű rakétákon valóban felröppennek.  Mikrofonvégre kaptuk Arnócz Istvánt, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkárát, "Webb-fejlesztő" barátunkat Detre Örs Hunort, aki szintén részt vesz a diákok mentorálásában, sőt a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) frissen megválasztott alelnökét, Michal Brichtát is, akit Szlovákia űrkutatásáról is beszámoltattunk.

2024-es első adásunk vendége Szentpéteri László, az Űrvilág alapító-főszerkesztője, témánk pedig a kelet-ázsiai űrfejlemények, elsősorban a mostanában sikert sikerre halmozó indiai űrprogramokra fókuszálva. A világ legnagyobb népességű országa a közelmúltban űrszondát küldött a Hold felszínére, a Nap vizsgálatára, sikerrel halad az önálló személyzetes űrhajók kifejlesztése felé is, s a közeljövő várható indiai űreseményei sem kevésbé izgalmasak.

2024-es első adásunk vendége Szentpéteri László, az Űrvilág alapító-főszerkesztője, témánk pedig a kelet-ázsiai űrfejlemények, elsősorban a mostanában sikert sikerre halmozó indiai űrprogramokra fókuszálva. A világ legnagyobb népességű országa a közelmúltban űrszondát küldött a Hold felszínére, a Nap vizsgálatára, sikerrel halad az önálló személyzetes űrhajók kifejlesztése felé is, s a közeljövő várható indiai űreseményei sem kevésbé izgalmasak.

Eklektikus ünnepi adásunkban, melyet hallgatói kérdések ihlettek, szót ejtünk a húsz éve kudarcot vallott legutóbbi életkereső Mars-szondáról, az Európai Űrügynökség történetéről és felcsendül az első hangszeres zene is, amit ember játszott a világűrben: a Jingle Bells egy német szájharmonikán előadva, Wally Schirra ihletett 1965-ös tolmácsolásában.S azt is megtudhatjuk, hogy van-e a Holdon Mikulás.

Témáink ezúttal a SETI-nek, vagyis a földönkívüli intelligencia keresésének története és trendjei. Erről Almár Iván csillagász-űrkutatóval beszélgetünk, aki szinte a kezdetektől "testközelből" átélte, sőt alakította a SETI fejlődését.

Témáink ezúttal a SETI-nek, vagyis a földönkívüli intelligencia keresésének története és trendjei. Erről Almár Iván csillagász-űrkutatóval beszélgetünk, aki szinte a kezdetektől "testközelből" átélte, sőt alakította a SETI fejlődését.