A közelgő Pedagógusnap alkalmából egy régi tanulmányt közlünk, mely megjelent a Helytörténeti füzetek sorozatban. A füzetet lektorálta és a kiadásért felelős Dr. Jablonkay István, Helytörténeti Gyűjtemény vezetője (1980)

1. fejezet: A solymári ludimagiszter fizetése 1733-ban és egyebek

„A solymári ludimagiszter nevét nem sikerült megtalálni még. Valószínű németföldön ringatták bölcsőjét. A bevándorlók egyik hullámával érkezhetett ide. Solymár első iskolamesterének egyike volt, ha nem éppen a legelső. Írástudó ember, aki betűvetésre tanította a solymári gyerekeket. Az újratelepült Solymár kultúrájának megalapozásában volt szerepe, ezért megérdemli, hogy megemlékezzünk róla.”

2. fejezet Tanfelügyelő Solymáron 1874-ben

„Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg állami felügyelet alá helyezte az összes iskolákat, létrehozta a tanfelügyelő szervezetet, és rendelkezett a vármegyei iskolatanácsok megalakulásáról. A tanfelügyelőre nehéz feladat várt, ugart kellett feltörnie a népoktatás elhanyagolt területén, meglátogatni a vármegye összes iskoláit, és intézkedéseket tenni a hiányok pótlására.”

3. fejezet Kultúrharc Solymáron

„Az iskola zsúfoltságát szemlélteti a Stich Gyulától származó következő kis történet.
A tanteremben a padok faltól, falig értek. A padokon keresztül lehetett csak közlekedni. A hátsó padból ugyancsak nyújtogatja kezét egy kistermetű nebuló. A tanító végre észreveszi és int neki, hogy kimehet. A gyerek megkezdi az elnyomulást a padokon keresztül. Igyekszik is szépen, de messze a kijárat. Egyszercsak megáll, és közderültségre, szégyenkezve visszafordul. Nyilvánvalóvá vált, hogy máris késő, és így teljesen fölösleges folytatnia a kimenetelt.
A zsúfoltságot Tóth József megyei tanfelügyelő is tarthatatlannak ítéli.”

Felolvassa: Jablonkay Mária

A Solymárért kitüntetést 2023-ban Sarlós Bernát kapta, aki 1989-2004-ig volt a PEMÜ elnök-vezérigazgatója, 1972-2023 között a Solymári Viziközmű Társulat elnöke, 2005-től a Templom tér Alapítvány kuratóriumi elnöke.  A teljesség igénye nélkül néhány eredmény, ami elnöksége alatt született: az új szembemiséző oltár, a hangosítás és a világítás, a főcsillár felújítása, a sekrestyében vizesblokk kialakítása, óraszerkezet és hangvezérlés, a Krisztus-szobor restaurálása, a templom padjainak felújítása, növénytelepítések a Templom téren illetve a templom és a téren álló szobrok díszkivilágítása.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat egyhangú döntése alapján a Német nemzetiségi díjat 2023-ban Gutmayer Jánosné szül. Solymári Mária kapta, aki 1989-től 2022-ig a Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusa volt és több mint húsz évig vezette a német munkaközösséget. Az ő irányításával 25 alkalommal rendeztek az iskolában német nyelvi versenyt.

Kép: Sarlós Bernát beszéde a díjátadást követően

„Reméljük, hogy a közös éneklés hatására többen kedvet kapnak és csatlakoznak valamelyik solymári kórushoz” – mondta Bonivárt Attila, a Solymári Férfikórus titkára, a rendezvény szervezője. A már megszűnt Staféta Kórustalálkozók mintájára egy országos mozgalom lenne a cél,  hiszen minden évben más-más település a vendéglátó.

A június 3-i találkozó nyilvános, 15 órakor kezdődik a működő büfével berendezett rendezvénysátorban!

Részletek az interjúban.

A dal szövegét német költő, Ludwig Uhland írta 1809-ben, közvetlen inspirációja a csapatok bevetése volt a tiroli forradalom ellen. A megzenésítés Friedrich Silcher nevéhez fűződik, aki 1825-ben svájci népdal alapján komponálta. A dal egy katona közvetlen megtapasztalásáról szól, amikor a csatában elvesztette bajtársát. Szövege nem kötődik sem politikához, sem nemzethez.

A solymári Hősök napi ünnepen az emlékmű koszorúzásakor is ez kíséri a koszorúzók főhajtását, tisztelgését.

Zenés összeállításunkban a dal részletes történetét és a magyar fordításokat Jablonkay Mária ismerteti.

Milbich Tamásnak  köszönhetően sikerült digitalizálni egy kivételesen értékes filmfelvételt, amelyet az 1943-as Hősök napján Winkhárdt András forgatott.

„A filmen még egy összetartó közösség elevenedik meg. A háborús halottak emléke nemcsak a hozzátartozók, de az egész falu ügye…”

Hallgassák meg Baják László történész gondolatait az 1943-ban felvett Hősök napi filmről, aki ezzel az írással ajánlotta a filmet Pest Megye Értéktárába.

Közreadja: Jablonkay Mária

A filmet itt tekinthetik meg

„Magyar hősök, akiknek emléke előtt itt állunk, ti nem haltatok meg hiába a honért! A ti hősi és önfeláldozó példátok követésén és az igazságon épül fel újra a régi nagy Magyarország…”

Közreadja és elmondja: Jablonkay Mária

Borítókép: Hősök napi megemlékezés és koszorúzás , a kép előterében Jablonkay János igazgató úr és Taller Róza tanuló

A Horthy kormányzás indulását követően 1924-ben törvényben határozták meg, amit az igény már régóta kifejezett, megemlékezni az elesettekről, tisztelegni a hősök emléke előtt.
Az első ünnepségre 1924-szeptemberében került sor.
Gräflné Jablonkay Mária tanítónő erre az alkalomra verset írt alsó tagozatos tanítványának, Weiss Fáninak, aki  az I. Világháborúban veszítette el édesapját.
A sors különleges ajándéka, hogy Weiss Fáni több mint 60 év múlva, 1987-ben Dr. Jablonkay Istvánnal találkozva, a beszélgetést követően, emlékezetből  leírta az édesapja és minden elesett hős emlékére írott verset.
Ezt a verset szavalta el 1924-ben , a címe Hős apám emlékére.

Közreadó: Jablonkay Mária

Az ismeretterjesztésen kívül a szemléletformálás a legfőbb célja Milbich Tamás legújabb filmjének, a vaskort bemutató kétrészes alkotásnak. Szeretné felkelteni az itt élőkben a helytörténet iránti érdeklődést és ehhez grafikai látványelemekkel, animációkkal, gondosan válogatott aláfestő zenékkel (Jávor Péter is komponált) és neves szakértők bevonásával készíti sorozatát.

Stúdiónk vendége Milbich Tamás volt.

2023.05.19. 19 óra Apáczai Csere János Művelődési Ház és Könyvtár

Pálinkás János kiállítását Sólyom Ágnes, a Solymári Hírmondó főszerkesztője nyitotta meg.

Május 22-én hétfőn, este 8 órakor a Solymári Férfikórus megszakítja próbáját és a Templom téren ültetett Nóta-fához várja Gerenday Ágnes ismerőit, tisztelőit, hogy közös énekléssel és gyertyagyújtással emlékezzenek szeretett kolléganőjükre.

A május 6-án elhunyt Gerenday Ágnes, 16 éven keresztül volt a Solymári Férfikórus  zongorakísérője és másodkarnagya. 1989 és 2005 között számos hazai és külföldi szereplésen bizonyította, hogy kiváló zongorajátékával és szeretetteljes, de határozott fellépésével igazi értéke a csapatnak.

Temetése május 31-én 10 órakor lesz az Óbudai temetőben.

Bonivárt Attila kórustitkárral beszélgettünk